Delaware
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Az állam beceneve: The First State | |||||
 |
|||||
| Az USA tagállamai | |||||
| Fővárosa |
Dover |
||||
| Legnagyobb város |
Wilmington |
||||
| Kormányzó |
Ruth Ann Minner |
||||
| Hivatalos nyelv |
- |
||||
| Terület - összesen |
Terület szerint 49. 6 452 km² |
||||
| Népesség - 2000. évi adatok |
Népesség szerint 45. 783 600 fő |
||||
| Népsűrűség - 2000. évi adatok |
Népsűrűség szerint 7. 154.87 fő/km² |
||||
| Felvétel az unióba - sorrendben |
1. |
||||
| Időzóna | EST: UTC-5/-4 | ||||
| Szélesség | 75°2'Ny - 75°47'Ny | ||||
| Hosszúság | 38°27'É - 39°50'É | ||||
| K-NY-i kiterjedés É-D-i kiterjedés |
48 km 161 km |
||||
| Postai rövidítés | DE | ||||
| ISO 3166-2 | US-DE | ||||
| Weblap | delaware.gov | ||||
Delaware az Egyesült Államok 13 alapítóállamának egyike. Delaware-t gyakran nevezik „Első Államnak” (First State), mert itt ratifikálták elsőként az ország alkotmányát.
A Delaware folyó és a Delaware-öböl nyugati partján fekszik. A második legkisebb területű szövetségi állam.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A korai lakosok
Az első európai bevándorlók előtt, a Delaware folyó völgyét egy őshonos amerikai csoport lakta, akik az Algonqui-i nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszéltek. Magukat a Lenni-Lenape-nak nevezték, ami „igazi emberek”et vagy „valódi emberek”et jelent. A többi őshonos amerikai csoporttól a „nagyapák” titulust kapták, így elismerve a völgyben hosszú idők óta folytatott tevékenységüket. Vadászatból, halászatból és mezőgazdaságból éltek; fő termésük a kukorica, bab és tök.
A Lenni-Lenape, akiket a későbbi európai telepesek Delawarenek neveztek, három nagy csoportból álló konföderációban éltek, ami New York állam déli részétől, észak Delaware-ig terjedt. A déli csoport a mostani Delaware északi részét foglalta el. Az állam délnyugati részén, a Nanticoke folyó mentén élt a Nanticoke nép, akik a Delaware-ekkel rokonságban álltak. Esetenként Pennsylvania belsejéből Minqua-k jöttek, egy harcias nép akik egy Iroquoi nyelvet beszéltek és prémmel, szőrmékkel, bundákkal kereskedtek a Delaware folyó mentén.
[szerkesztés] A 17dik század
[szerkesztés] Holland expedició és telepedés
Az első európai felfedezésekeket ezen a területen Holland és Angol ügynökök vegezték. Henry Hudson, egy angol navigátor, akit a Dutch East India Company(Hollan Kelet India Cég) azzal bízott meg, hogy találja meg a legendás ÉNY-i átkelőt É-Amerikán át a Csendes Óceánba, fedezte fel a Delaware Öbölt 1609-ben. Ennek ellenére nem ő kutatta fel. A követlező évben, Samuel Argall kapitány, egy angol kutató, a Cape De La Warr nevet adta egy füldrésznek a nyugati parton, Thomas Westnek tisztelegve, aki az angol gyarmatnak volt a kormányzója Virginiaban.
1614 és 1620 között számos Holland hajó kutatta fel a Delaware folyót. 1624-ben egy masik cég, a Dutch West India Company (Holland Nyugat India Cég) egy új gyarmatot alapított, a Nieuw Nederland(Új Hollandia), ami a Delaware völgyet, a Hudson folyó völgyet és a közöttül fekvő földet foglalta magába. A cég bátorította az üzletembereket hogy vásároljanak fel földeket öshonos amerikai lakosoktól, amiken késobb patrónusként lehetnek, vagy uradalmat alakíthatnak, feltéve ha telepeseket hoznak. Egy csoport kereskedő megvásárolta a földet Bombay Hook és Cape Henlopen között, és 1631-ben megépítették Swanendaelt, ami a mai az első európai telepulés volt Delawareben, a mai Lewes területén. Egy éven belül a települést leromboltál és a telepeseket megölték az őshonos amerikaiak. Ez volt az egyedüli ilyen támadás a fehérek ellen Delawareben, és nem tudni, hogy melyik törzs a felelős.
[szerkesztés] Új Svédország
Új Svédország megalapításával Peter Minuit, onnan híres, hogy megvásárolta Manhattant csecsebecsékért, $ 24 értékben, vitte az első végleges európai telepeseket Delaware-be. Minuit a Delaware folyó szájánál alapította Új Svédországot, 1638-ban.
A Dutch West India Company-t inkább a kereskedelem érdekelte mint a kolonizáció. Ugyanakkor, sok tagja, felajánlotta gyarmatosító szolgáltatását a svéd királyságnak. Az egyikük Peter Minuit, Új Hollandia volt főigazgatója vezette a Svéd kutatást, és megalapította az első végleges települést Delawareben. 1638 márciusában az expedíció egy megerősített kereskedelmi ügynökséget, a mai Wilmington területén. Fort Christina nevet kapta, a Svéd királynő tiszteletére. Minuit bebiztosított egy okiratot az őshonos amerikaiaktól a Bombay Hooktól egészen a Schuylkill Folyóig terjedő földre, amely most amely a Delawarebe ömlik bele, ahol a mai Philadelphia van. A területet Új Svédországnak nevezték. Az elkövetkezendő 17 évben több mint egy tucat expedíció érkezett Új Svédországba, svéd, finn és holland telepesekkel, valamint állatállománnyal, gabonával és szerszámokkal. További földet vásároltak még a folyó mindkét oldalán. Johan Björnsson Printz (1643-1653) kormányzó vezetése alatt új erődök, házak, malmok és rakpartok épültek, valamint az őshonos lakosokkal való kereskedelmet bátorították.
A Dutch West India Company mégis igényelte a Delaware területet, és 1651-ben megpróbálta hatalma alá keríteni. Peter Stuyvesant vezetésével, Új Hollandia kormányzója, a hollandok megépítették Fort Casimir-t mai New Castle területén. A svédek 1654-ben bevették az erődöt, de a következő évben Stuyvesant visszatért Új Svédországba mégnagyobb erővel és az egész területet elfoglalta. Annak ellenére, hogy sok svéd maradt Delawareban, a svéd hatalom Észak Amerikában a végéhez ért.
1656-ban a Dutch West India Company, pénzügyi nehézségekben, eladta Fort Casimirt és a Christina folyó meg Bombay Hook közötti földet Amszterdamnak, Hollandiában. A település, amely Fort Casimir mellett nőtt fel az Új Amstel nevet viselte, és a terület fővárosa lett.1663ig Amsterdam megvásárolt minden földet a Delaware Öböltől a Schuylkill folyóig.
[szerkesztés] Angol uralom
Az angolok, akik a hollandok vetélytársai voltak a kereskedelemben és gyarmatokban Észak Amerika területén, számos háborút vívtak ellenük, 1652 és 1674 között. 1664-ben az angolok elfoglaltak minden Új Holland és Holland birtokot egészen a Delaware völgyig. Ez elindította a masodik angol-holland háborút, amelynek vegkifejlete 1667-ben következett be, angol győzelemmel.Delaware-t bekebelezte az angol York herceg, és 18 évig kormányozta mint a birodalma részét, New Yorkot (azelott New Netherland).A holland, svéd és finn települők, akik állampolgári hűséget ígértek az angol királynak megtarthatták a birtokaikat. Telepesek más angol gyarmatokból, mint Virginia, Maryland, New Jersey és New York, Delawarebe jöttek, így a gyarmat gyorsan nőtt.
A hollandok visszahódították az elvesztett területeiket a harmadik angol-holland háborúban, de a békeszerződésnek megfelelően kénytelenek voltak visszaadni nekik.
[szerkesztés] Delaware és William Penn
[szerkesztés] TÖRTÉNELMI DOKUMENTUMOK
[szerkesztés] Penn levele az indiánoknak
1681-ben, William Penn, egy angol kvéker birtokott kapott Észak Amerikában II Charles Királytól. Ennek a földnek Pennsylvania volt a neve. Penn egy várost tervezett erre a földre, és Philadelphia-nak nevezte, ami görögül annyit jelent, hogy „testvéri szeretet”. Talán a név találó volt, mert a föld megszerzése után nemsokára levelet írt az őshonos törzsfőnököknek, a barátságukat kérve. Azt mondja nekik, hogy igen érzékeny a gonoszságokra és igazságtalanságokra, amiket velük tettek más települők. Ezzel szemben Penn békében akar élni...velük. Valóban, Penn rövid birtoklása a gyarmatban, demokratikus kormányzásnak volt megjegyezve, és békesség az őshonos lakosokkal.
1682-ben William Penn, a meglapítója a szomszédos Pennsylvania-i gyarmatnak, kérelmezett egy direkt kijáratot az óceánhoz. A York hercege Penn-nek adta az összes földet, egy 19 km-es körzetben, (12 mérföld) New Casteltól és Cape Henlopentől délre. A terület bennefoglalja a mai Delaware nagyját. Az átutalást hevesen ellenezte Charles Calvert, és Lord Baltimore, aki szintén igényelte a Delaware folyó menti földet a Maryland gyarmatának. Egy angol bíróság elutasította Baltimore igényét, de a vegső vita a Maryland és Delaware közötti határvonalról csak 1769-ben oldódott meg.
1682 decemberében 3 delawari countie, amit Penn Lower Countiesnak nevezett, egyesültek Pennsylvaniaval. Egy általános gyűlés kormányozta. Delawarenek és Pennsylvanianak ugyanannyi képviselője volt a gyűlésben.
Penn egy békeszerződést kötött még abban az évben a delawari nemzettel. Nem voltak további összetűzések a delawari és a fehérek között egészen a Francia Indián háborúig(1754-1763), amikor néhány delawari Francia oldalra állt, mások Nagy Britannia oldalára álltak(3 ország egyesülése, amit Anglia vezet), mások pedig semlegesek maradtak. Addigra, viszont a delawareiek nyugat felé haladtak a fehér települések elől, a legtöbben Ohioba mentek. Ma szétszórt csoportokban élnek, Oklahomában és Ontarioban, Kanadában. Egy kevés maradéka a Nanticoke-nak még mindig Warwickban él, Sussex County, ahol egy közösségi központot tartanak fenn.
[szerkesztés] Elválás Pennsylvaniatol
Delaware lakossága vonakodott a Barátok Társaság vagy a kvékerek vezetésétől, a vallásos testület, ami Philadelphiat uralta, és féltek a gyors gazdasági növekedésétől. Neheztelték, továbbá Penn kudarcát, hogy nem sikerült elég védelmet biztosítania Lord Baltimore embereinek támadásai és a kalózok támadásai ellen, akik a partvonal menti településeket terrorizálták. Végül, a veszekedések az alsó megyék képviselete fölött ahhoz vezetett, hogy Delaware kialakított egy új, független gyűlést. Az első gyűlést New Castle-ban tartották, 1704-ben. Attól az időponttűl kezdve, a Delawar-i gyűlés hozta meg az alsó három megye törvényeit, ami effektív egy külön gyarmattá vált, Pennsylvania kormányzó vezetésével. A saját gyűléssel a delawari lakosság biztosította a gyarmatuk fejlődését.
[szerkesztés] A 18.-ik század
[szerkesztés] Gazdasági növekedés
A három megye virágzott a 18.-ik század alatt. A gazdálkodás volt a fő foglalkozás, de sokan foglalkoztak halászattal, és kis kezműves vállalatokkal, mint háztartási cikkek és hordók készítése. Malmok, cserzőműhelyek és sok más kis műhelyek alakultak Delaware északi részén, a kis patakok mentén, amely bőséges vízerőt biztosított. A hajógyártás virágzott Wilmingtonban, és még szamos városban. Gabona, faanyag, tejtermékek, és más élelmiszert exportáltak a déli gyarmatokba, Nyugat indiába és Európába.
 |
Ez a közigazgatási lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
| Az Amerikai Egyesült Államok közigazgatási egységei |  |
||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||
Based on work by