Észak-Karolina
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Az állam beceneve: Tar Heel State | |||||
 |
|||||
| Az USA tagállamai | |||||
| Fővárosa |
Raleigh |
||||
| Legnagyobb város |
Charlotte |
||||
| Kormányzó |
Michael Easley |
||||
| Hivatalos nyelv | |||||
| Terület - összesen |
Terület szerint 28. 139 509 km² |
||||
| Népesség - 2000. évi adatok |
Népesség szerint 11. 8 049 313 fő |
||||
| Népsűrűség - 2000. évi adatok |
Népsűrűség szerint 17. 63,80 fő/km² |
||||
| Felvétel az unióba - sorrendben |
12. |
||||
| Időzóna | EST: UTC-5/-4 | ||||
| Szélesség | 34°É - 36°21'É | ||||
| Hosszúság | 75°30'NY - 84°15'NY | ||||
| K-NY-i kiterjedés É-D-i kiterjedés |
240 km 805 km |
||||
| Postai rövidítés | NC | ||||
| ISO 3166-2 | US-NC | ||||
| Weblap | {{{Website}}} | ||||
Észak-Karolina (North Carolina) az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak egyike, Virginia, Tennessee, Georgia és Dél-Karolina között helyezkedik el. Keletről az Atlanti-óceán határolja. Nevét I. Károly angol királyról kapta.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
Őslakosai több indián törzshöz tartoztak, a legnagyobb közülük a cseroki volt. Európa számára partjait 1512-ben Juan Ponce de Leon fedezte föl. 1584-ben I. Erzsébet királynő a területet (több más földdel együtt) Walter Raleighnek adományozta (az ő nevét viseli ma az állam székhelye). Az 1580-as évek végén Raleigh két kolóniaalapítási kísérlete sikertelen volt; végül 1661-ben alakult meg a Cap Fear River partján az első angol gyarmat. 1663-ban II. Károly az északi szélesség 31 és 36°-a közti területet lord Clarendonnak adományozta; e területen, a Fear-fok közelében új gyarmat létesült, amelynek környékét eleinte Albemarle-nak nevezték; csak a 18. század elején kapta a Carolina nevet. 1670-ben az Albemarle-gyarmat számára egy orvos, John Locke alkotmányt dolgozott ki, de ez még ugyanazon században megszűnt. A 17. század végén számos állandó település létesült. 1712-ben Észak-Karolina önálló gyarmat lett, tizenhét évvel később azonban ismét a király felügyelete alá került. Szintén az 1712-es év eseménye volt a tuszkarora törzs rövid életű felkelése. 1776 áprilisában Észak-Karolina elsőként utasította követeit, hogy a Kontinentális Kongresszuson a brit koronától való függetlenségre szavazzanak.
1789. november 21-én Észak-Karolina ratifikálta az alkotmányt, és tizenkettedikként lépett be az unióba. A függetlenségi háború és a polgárháború között az állam igyekezett megszilárdítani közigazgatását, állami és helyi szinten egyaránt. 1840-ben elkészült a ma is álló parlament épülete Raleigh-ben. A század közepén a vidéki területeket és a partvidék kereskedelmi központjait egy 129 mérföld (207 kilométer) hosszú vasúttal kötötték össze (Farmers's Railroad); a pálya a keleti Fayetteville-től a nyugati Bethaniáig tartott.
1860-ban Észak-Carolinában majd' egymillió rabszolga élt, mintegy harmada az USA-ban rabszolgasorba kényszerítetteknek. Körülbelül 30 ezer szabad fekete is élt az államban. A polgárháború kezdetekor nem volt egyetértés arról, hogy észak vagy dél oldalára álljon, így Észak-Karolina volt az utolsó, amely kilépett az unióból 1861-ben. Ellis kormányzó ügyesen kikerülte Lincoln Abraham Lincoln felhívását, amelyben 75 ezer katonát kért a "lázadók" ellen, arra hivatkozva, hogy az állam nem tud hadsereget kiállítani. Ugyanakkor ő és 1862-ben megválasztott utódja, Zebulon Baird Vance alatt Észak-Karolina 125 ezer katonát küldött a konföderáció seregébe, többet, mint bármely másik állam. Közülük 40 ezren estek el, haltak meg betegségben vagy a rossz körülmények miatt. Bár a háború néhány nagyobb ütközete Észak-Karolina területén volt, az innen származó katonák gyakorlatilag Észak-Virginia hadseregének kötelékében vettek részt bennük. A legnagyobb észak-karolinai ütközet a bentonville-i volt, amelyben Joseph Johnston tábornok sikertelenül próbálta lelassítani Sherman tábornok csapatait 1865 tavaszán. Johnston serege volt az egyik legnagyobb, amely 1865. április végén megadta magát, Durham közelében, hetekkel Robert E. Lee appomattoxi fegyverletétele után; a legutolsó csapat Thomas cseroki légiójának maradéka volt, amely májusban, Waynesville-nél adta fel a harcot.
A 20. században Észak-Karolina fejlett mezőgazdaságot és ipart épített ki. Fő termékei között találhatók textilfélék, vegyszerek, elektromos berendezések és papír - az 1990-es évek elején ipari termelése a 8. helyen állt az USA-n belül. A dohány, Észak-Karolina egyik legkorábbi jövedelemforrása továbbra is jelentős szerepet tölt be. Napjainkban a technológia a húzóágazat, mely különösen a Research Triangle Park létrehozásával indult fellendülésnek az 1950-es években.
[szerkesztés] Földrajz
139 509 km2 területű, lakossága 8 049 313 fő, népsűrűsége 63,8 fő/km2. Az északi szélesség 34° és 36°30', és a nyugati hosszúság 75°30' és 84°30' között helyezkedik el.
Nyugaton a Smoky-hegység határolja, amely az Appalache-hegység része (ennek legmagasabb csúcsa, a 2037 méter magas Mount Mitchell az államban található), keleten pedig az Atlanti-óceán.
Nyugati része hegyes: a Smokytól keletre húzódik a Blue Ridge-hegység, mely szintén az Appalache vonulatához tartozik. Középső része, Piedmont termékeny, dombos vidék, míg a parti területeken síkság húzódik: a homokos, számos fenyője miatt Pine Barrens ("fenyves puszta") nevet viselő terrasz és a lapos, mocsaras partvidék. Több kisebb és két nagyobb földnyelv nyúztózik kelet felé: a Fear-fok és a Hatteras-fok, de ezeket nem a nyílt óeán veszi körül, mivel a partvonal előtt a lengyelországi Visztula-turzáshoz hasonló hordaléksánc alakult ki (Outer Banks). A szárazföld és a külső töltés között északon az Albemarle-szoros, délen pedig a Pamlico-szoros található, illetve számos lagúna, amelyeket keskeny csatornák kötnek össze a nyilt tengerrel. A főbb folyók a Chowan, Roanoke, Pamlico, Neuse, Cape Fear River, Yadkin és Catawba; a két utóbbi csak a felső folyásában tartozik az államhoz, a többiek lagúnákba torkolnak.
Az éghajlat elég enyhe, különösen az ősz igen kellemes; máskülönben az időjárás hirtelen változó, a partok mellett meglehetősen egészségtelen.
[szerkesztés] Gazdaság
Az állam bruttó bevétele 1999-ben 259 milliárd dollár volt, a 12. legnagyobb az USA tagállamai között. 2000-ben az egy főre jutó jövedelem 27 194 dollár (30.) volt. Mezőgazdasági cikkei közül kiemelendő a baromfi és a tojás, a sertés, a szarvasmarha, a tej, a facsemete, a szójabab és a dohány. Ipara főként dohánytermékeket, textiliákat, vegyészeti termékeket, elektronikus eszközöket, gépeket állít elő. A turizmus is jelentős.
Legfontosabb hajózási csatornája az, amely a Chesapeake-öblöt az Albemarle-öböllel köti össze. Fontosabb kikötői: Edenton, Camden, New Berne, Wilmington és Plymouth.
Kalifornia után Észak-Carolinában készítik a legtöbb filmet. Stúdiók vannak Shelby, Raleigh-Durham, Charlotte és Wilmington városokban. Itt készült például A holló (The Crow), A rettegés foka (Cape Fear), A nagy ugrás (The Hudsucker Proxy), a tévésorozatok közül pedig a Dawson és a haverok (Dawson's Creek).
[szerkesztés] Demográfia
Az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatalának becslése szerint 2003-ban Észak-Karolina lakossága 8 407 248 fő volt.
Az egyes rasszok megoszlása:
- 70,2% fehér (nem spanyol-amerikai)
- 21,6% afro-amerikai
- 4,7% spanyol-amerikai
- 1,4% ázsiai
- 1,2% indián
- 1,3% egyéb
Származása szerint a legnagyobb csoportok: afro-amerikai (21,6%), Eegyesült Államokbeli) (19,8%), angol (13,2%), német (13,1%), ír (10,2%).
A vallások megoszlása: baptista (40%), metodista (11%), római katolikus (9%), más keresztény (6%), episzkopális (3%). A lakosság 11%-a nem vallásos.
A népesség 6,7%-a öt év alatti, 24,4%-a tizennyolc év alatti, és 12%-a idősebb 65 évesnél. A nők aránya kb. 51%.
[szerkesztés] Államszervezet
Észak-Karolina alkotmánya kétszer került komolyabb módosításra:
- 1776: A független állam első alkotmányát december 18-án ratifikálták, a The Declaration of Rights elfogadása után egy nappal.
- 1868: Észak-Carolinának az államszövetségbe való visszavétele alkalmával az alaptörvény számos ponton módosult.
- 1971: Kisebb változtatások a szövegben és néhány kiegészítés.
Észak-Karolina székhelye Raleigh. A kormányzó Mike Easley (demokrata). Két szenátora John Edwards (demokrata; januártól a republikánus Richard Burr váltja) és Eliabeth Dole (republikánus).
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Észak-Karolina hivatalos oldala
- Az USA Népszámlálási Hivatalának adatai
- Az Észak-Karolinai Állami Könyvtár enciklopédiája
| Az Amerikai Egyesült Államok közigazgatási egységei |  |
||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||
Based on work by