Gamma-függvény
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A gamma-függvény (esetleg Γ-függény) a következő képlettel definiált valós függvény:
Megmutatható, hogy ez az integrál minden α > 0-ra véges, sőt, α > 1 esetén
is teljesül. Emiatt a tulajdonsága miatt teljesül rá hogy ha n pozitív egész, akkor Γ(n) = (n - 1)! azaz a gamma-függvény tekinthető a faktoriális művelet általánosításának -1 feletti valós számokra.
A gamma-függvényt gyakran alkalmazzák a valószínűségszámítás területén, az analitikus számelméletben, s a Taylor-sorok elméletében és gyakorlatában is igen hasznos könnyítéseket lehet vele tenni. A gamma-függvény segítségével definiálható a béta-függvény és számos fontos valószínűségi eloszlás, például a gamma-eloszlás, a χ2-eloszlás, a Student-eloszlás (t-eloszlás) és az F-eloszlás.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Tulajdonságai
- A Gauss-féle definíció:
- A Weierstrass-féle szorzatalak:
ahol γ az Euler-állandó.
- A Gauss-féle sokszorozási formula:
- Ha x nem egész szám, akkor
Speciálisan .
- A gamma-függvény az egyetlen, az egész komplex síkon értelmezett meromorf f(x) függvény, ami egyszerre elégíti ki az alábbi két feltételt.
- Hölder tétele: a Γ-függvény nem megoldása semmilyen algebrai diferenciálegyenletnek, ahol az együtthatók racionális törtfüggvények.
[szerkesztés] Aszimptotikák
A gamma függvényt nagy z értékekre a Stirling-formula segítségével közelíthetjük meg:
,
illetve
Logaritmusának aszimptotikus hatványsora:
Hányados aszimptotikus előállítása:
[szerkesztés] Források
- Fazekas F. - Frey T. (1965): Operátorszámítás, speciális függvények. Tankönyvkiadó, Budapest.
- Fazekas I. (szerk.) (2000): Bevezetés a matematikai statisztikába. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Faktoriális algoritmusok
- Faktoriális közelítései
- Számológépek a faktoriálishoz