Vércsoport

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A vércsoport rendszerek az emberi vért a benne megtalálható fehérjék (antigének, antitestek) alapján kategorizálják. Ma 26 ilyen rendszert fogad el a tudomány, ezek közül a legismertebbek és legjelentősebbek az AB0 és az Rh rendszer.

[szerkesztés] Az AB0 rendszer

Az AB0 rendszert Karl Landsteiner fedezte fel 1900 és 1901 között a bécsi egyetemen, miközben azt vizsgálta, miért menti meg a vérátömlesztés egyes betegek életét, mások viszont miért halnak bele. Felfedezését később Nobel-díjjal jutalmazták.

Az emberek fenotípus szerint e rendszer alapján 4 vércsoport valamelyikébe tartoznak. Ezek a csoportok: A, B, AB, 0. Az A és B betűk valójában két antigént jelölnek, a 0-s vércsoportú embereknek ezek egyike sem található meg a vörösvértesteken. Ezeknek az antigéneknek a kialakulásáért egy gén felel. Mivel a génnek három változata létezik (A, B, 0) és ezek kodominánsan öröklődnek, az emberek genotípus szerint 6 csoportot alkotnak (hiszen a sorrend mindegy, azaz az A0 és a 0A nem külön eset).

• A-s fenotípus lehetséges genotípusai: AA, A0
• B-s fenotípus lehetséges genotípusai: BB, B0
• AB-s fenotípus lehetséges genotípusai: AB
• 0-s fenotípus lehetséges genotípusai: 00

A véradási szabály szerint senki nem kaphat olyan vért, amiben számára idegen antigén található, ugyanis azok antitestei megtalálhatóak az ő vérében (azaz egy A-s ember vérében a B antigén antitestei jelen vannak). Így az AB-s mindenkitől kaphat, a 0-s viszont csak 0-stól kaphat, de bárkinek adhat.

[szerkesztés] A Bombay-jelenség

A Bombay-jelenséget, vagy Bombay fenotípust 1952-ben fedezte fel egy indiai orvos, Y.M. Bhende. A jelenség neve a felfedezés helyére utal, és nincs arról szó, hogy Indiában jellemzőbben fordulna elő.

Ahhoz, hogy a Bombay-jelenséget megértsük, árnyalni kell a fentiekben ismertetett rendszert. Mind az A mind a B antigén egy harmadik antigénből, a H antigénből származik. Az A vagy B vércsoportot kódoló gének egy olyan enzimért felelnek, amelyik a H antigént A (N-acetil-galaktózamin oldallánc hozzákapcsolásával) vagy B (galaktóz oldallánc hozzákapcsolásával) antigénné alakítja. A H antigén a 0-s vércsoportú emberek vérében is megtalálható. A H antigén termelése dominánsan öröklődik, ebből következően annak hiánya recesszíven. Azaz előfordulhat, hogy valakinél maga a H antigén nem fordul elő. Ez esetben a genotípusa hiába indokolna A-s, B-s, vagy AB-s fenotípust, nincs miből előálljanak az antigének, így a vércsoport teszt 0-s vércsoportot fog eredményezni.

A jelenség nagyon ritka, de ennek köszönhetően megeshet, hogy AB-s szülő mellett 0-s gyerek születik, vagy 0-s szülőnek AB-s gyereke.

Megjegyzendő azonban, hogy a Bombay fenotípusos emberek csak más Bombay fenotípusos emberektől kaphatnak vért, ugyanis a „normális” 0-s vérben H antigének találhatóak, amire a Bombay fenotípusos vérben antitestek vannak.

[szerkesztés] Az Rh rendszer

Az RhD antigént a már említett Karl Landsteiner és Alexander S. Wiener fedezte fel 1937-ben, és rhesus majmok vérében mutatták ki először, innen az Rh jelölés. Az ember vérében ez az antigén vagy jelen van (Rh+), vagy nincs (Rh-). Az Rh+ domináns mendeli tulajdonság, azaz valaki csak úgy lehet Rh-, ha mindkét szülőtől olyan gént örököl (ettől még persze mindkét szülő lehet Rh+, ha heterozigóták).

Az Rh- vérben természetes körülmények között nincsenek jelen antitestek, így a legtöbb esetben a véradásnál nem kell figyelembe venni ezt a vércsoportot. Rh- donorok vérét azonban antitest vizsgálatnak kell alávetni.

Figyelembe kell venni, hogy ha Rh- ember kap Rh+ vért, akkor az antitestek kialakulhatnak. Ezért olyan Rh- nőnek, aki még teherbe eshet, nem szabad Rh+ vért adni, mert ez egy Rh+ magzat esetében problémát okozhat, ugyanis az antitestek a méhlepényen keresztül a magzat vérébe jutnak, és megtámadják a magzat vörösvértestjeit.

Ugyanez az állapot előállhat akkor is, ha az Rh- anya és az Rh+ magzat vére keveredik. Ebben az esetben anti-D antitestek termelődnek az anyában, melyek vagy a szülés során (amikor az anya és a magzat vére keveredhet), vagy a következő magzat hordásakor okoz betegséket, amit hydrops foetalisnak neveznek.