Mezőkövesd

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.80681° k. h. 20.56494°

**Mezőkövesd**

Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség	Mezőkövesdi
Rang	város
Terület	100,52 km²
Népesség
Összesen: 17 841 fő (2001) Népsűrűség: 177,49 fő/km²
Irányítószám	3400
Körzethívószám	49
Térkép é. sz. 47.80681° k. h. 20.56494°	település Mo. térképén

Mezőkövesd észak-magyarországi kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

[szerkesztés] Fekvése

Miskolctól 50 km-re, Egertől 15 km-re található.

[szerkesztés] Története

A terület már a népvándorlás korában lakott volt. Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de 1275-ben egy egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. A 14. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. A 15. században már mezővárosként említik.

1464-ben Mátyás királytól pecsétet, később más kiváltságokat kapott. A város és a környező falvak népének, a matyó népcsoportnak a neve is a Mátyás névből származik.

1544-től török hódoltság alatt állt a város, 1552-ben – az egri vár elestének évében – elpusztult, az 1596-os mezőkeresztesi csata után évekre lakatlan maradt, és nem is nyerte vissza régebbi népességszámát a török idők végéig.

1784-ben Mezőkövesd megváltotta magát hűbéresétől, a magyar koronától. 1849. február 28-án a kápolnai csatában vereséget szenvedett honvéd hadsereg a település határában Kmety György, Aulich Lajos és Guyon Richárd vezetésével győztes ütközetet vívott a császáriakkal.

A település virágzott, jó hatással volt rá a vasútvonal kiépülése (1860-as évek). A lakosság számát tekintve az 1941-es év tartja a rekordot, a népszámlálás szerint csaknem 21 000 lakosa volt.

Napjaink Mezőkövesdje őrzi népi hagyományait „Matyóföld fővárosa”-ként, ugyanakkor iskoláival, sportlétesítményeivel és más intézményeivel megfelel a 21. század városaival szemben támasztott követelményeknek is.

Mezőgazdasági Gépmúzeum

[szerkesztés] Nevezetességei

Matyó Múzeum
Városi Galéria
Szent László templom (Takács István freskói)
Zsóry-fürdő (1938-ban kéntartalmú gyógyvízforrást találtak Zsóry Lajos birtokán, ahol így kiépülhetett a város egyik turisztikai nevetetessége, a gyógyvizes fürdő)
Matyó tájházak, jellegzetes 19. századi vidéki utcácskák
Mezőgazdasági Gépmúzeum