Vilajet

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az oszmán birodalom nagyobb területi egységeinek, tartományainak a neve a 16. századtól az első világháború utánig, a birodalom széthullásáig. Polgári és katonai vezetője a beglerbég, aki általában pasa (magyarul helytelenül basa is) rangú volt.

Az Oszmán Birodalom fennállásának első időszakában nem volt tartományi felosztás. A szultán hatalma erősen központosított volt. A városokban tovább élt a birodalom előtti időkből származó helyi kormányzat. Az első tartományi felosztás I. Szulejmán szultán (1529-1566) idejében történt. A tartományokat ejalet vagy vilajet néven ismerték. (Ejalet a mai Törökországban a szövetségi tartomány neve, vilajet vagy il pedig a tartományé.) Eleinte csak két nagy tartomány létezett: Rumélia az oszám birodalom európai része, illetve Anatólia vagyis Kis-Ázsia. A vilajet kisebb területi egységekre, szandzsákokra tagolódott. A szandzsák élén a bég állt. A legalsó szinten a törvénykezési járás (kaza) és a községek (nahije) álltak papi-jogi irányításnak alávetve. Emellett a keresztény községeknek saját önkormányzataik és bíróságaik voltak.

I. Szulejmán idejében hat tartomány létezett, 1600. körül már 51, 1671-ben pedig 43. Ez a szám 1854-ben már 35-re csökkent, majd az 1867-es illetve az 1876-os reformok után 28 vilajet maradt.

A rendes tartományok mellett adófizetésre kötelezett országok is voltak:

A török megszállás alatt álló magyar területen 5 vilajet volt. Sorrendben: Buda - 1541. Temesvár - 1552.; Eger - 1596.; Nagykanizsa - 1600.; Nagyvárad - 1660. A legjelentősebb és a legnagyobb területű a budai vilajet volt.

Jelenleg 76 török tartomány van; ezek a tartományi székhely nevét viselik.

Más országokban is vilajet a neve a tartományoknak: