Tuberkulózis

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A tuberkulózis (gyakori rövidítése: TBC) egy olyan fertőző betegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium okoz, és leginkább a tüdőt támadja meg (pulmonáris TBC), de megtámadhatja a központi idegrendszert (meningitisz), a nyirokrendszert és a keringési rendszert (miliáris TBC), az ivarszerveket/húgyutakat, csontokat és ízületeket is. A beteg tüdejében rögök keletkeznek, innen a betegség magyar neve: gümőkór.

A tuberkulózis a történelem során az egyik legtöbb halálesetet okozó betegség volt, ma már gyógyítható, de még mindig több mint kétmilliárd ember fertőzött a bacilussal. (WHO TB.) A kevésbé fejlett országokban évente kilencmillió új fertőzést és kétmillió halálesetet jelentenek. A fejlettebb országokban főként az immunrendszer csökkent védekezőképessége (amit pl. a HIV vírus, nem kielégítő táplálkozás, életkörülmények - a tbc a „nyomor betegsége” - okozhat) teszi lehetővé a TBC-s megbetegedést.

A baktériummal fertőzöttek kb 90%-a tünetmentes, látens TBC-fertőzöttséggel él (LTBI), 10% az esélye annak, hogy kifejlődik benne a betegség, amely, ha nem kezelik, 50%-os eséllyel vezet halálhoz. A TBC a világ három legveszélyesebb fertőző betegségének egyike, kétszer annyi áldozatot szed évente, mint a malária.

[szerkesztés] A baktérium

A tuberkulózist okozó Mycobacterium tuberculosis (MTB) egy lassan szaporodó aerob baktérium, ami 16-20 óránként osztódik. Ez más baktériumokhoz képest lassúnak számít (azok osztódási ideje többnyire percekben mérhető – az Escherichia coli egy fajtája például húszpercenként osztódik), de nem a leglassúbb (a Mycobacterium leprae húsz naponként). A MTB se nem Gram-pozitív, se nem Gram-negatív, mert egyiknek a kémiai jellemzői sem igazak rá. Gram-festés esetén nagyon gyengén vagy egyáltalán nem Gram-pozitívnak mutatja. A MTB kicsi, pálcika alakú bacilus, ami ellenáll a gyengébb fertőtlenítőknek és hetekig tűri a szárazságot, de magától csak gazdaszervezeten belül képes osztódni (in vitro tenyészetet csak hosszú idő allatt sikerült elérni, manapság azonban már rutinműveletnek számít).

A MTB mikroszkóp alatt festési jellegzetességei alapján azonosítható; savas oldattal való kezelés után megtartja színezetét, ezért saválló bacillusként (AFB) tartják nyilván. A leggyakoribb festési eljárás, a Ziehl-Neelsen festés során, az AFB-t élénkpirosra festik meg, ami kitűnően elválik a kék háttértől. A saválló baktériumok fluoreszkáló mikroszkóppal is jól megfigyelhetők.

Az M. tuberculosis komplex három további mycobacteriumot is magába foglal, amelyek okozhatják a tuberkulózist: M. bovis, M. africanum, és M. microti. Az első kettő csak nagyon ritkán, míg az utolsó soha nem okoz fertőzést emberekben.

Nontuberculous mycobacteria (NTM) további mycobaktériumok (a M. leprae mellett, amely leprát okoz), amelyek a TBC-hez, egyes bőrbetegségekhez vagy fertőző betegségekhez hasonló légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak. Ezek közé tartozik a Mycobacterium avium, M. kansasii, és mások.

[szerkesztés] A betegség

[szerkesztés] Terjedése

A TBC cseppfertőzéssel terjed, azaz úgy, hogy TBC-ben szenvedő emberek tüdejéből kerül ki, amikor köhögnek, tüsszentenek, beszélnek vagy köpnek. Minden 5 µm átmérőjű csepp 1-3 bacilust tartalmaz. Akik a leggyakrabban kapcsolatba kerülnek a beteggel, lb 22% az esélyük a megfertőződésre. Egy TBC-ben szenvedő, kezeletlen személy évente kb. 20 embert fertőzhet meg. Csak azok fertőznek, akiken már kitört a betegség, a látensek nem.