Év

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Év (esztendő), időszámításunk egyik meghatározó egysége, bizonyos egységül felvett időköz. Leginkább az az idő, melyre a Földnek szüksége van ahhoz, hogy a Napot körbejárja (ekliptika), és mely alatt az évszakok ugyanazon sorban ismétlődnek. Létezik csillagászati és naptári év. Csillagászati év alatt az év valóságos (másodpercre pontos) időtartamát értjük, naptári éven pedig a csillagászati évben foglalt teljes napok számát.

Tartalomjegyzék

1 Naptári év
2 Csillagászati év
3 Különleges évek
- 3.1 Tanév, oktatási év
- 3.2 Adóév
4 Lásd még

[szerkesztés] Naptári év

Általánosan és leggyakrabban a naptári évet használjuk éveink meghatározásához. A naptári évet a Gergely-naptár szerint feloszthatjuk:

két félévre
négy évszakra vagy négy negyedévre
12 hónapra
365 napra (szökőévben 366 napra)

Nem szokás, de lehetséges tovább osztani az évet:

8760 órára (szökőévben 8784 órára)
525 600 percre (szökőévben 527 040 percre)
31 536 000 másodpercre (szökőévben 31 622 400 másodpercre)

A Gergely-naptár szerint az év első napja január 1, az év közepe július 1-re esik, míg az utolsó nap december 31.

Az évek számozását a Gergely-naptár a keresztény mitológia szerinti Jézus születésének évével kezdi, azaz 1 január 1-gyel (történészek valószínűsítik, hogy Jézus időszámításunk kezdete után 4-ben született). Más naptárak, évszámozások is léteznek, vagy léteztek, ahol az időszámítás kezdetét más időpontra tették (az évszámokat a Gergely-naptár szerint adjuk meg):

zsidó: A világ teremtésétől számítja éveit, ami a mitológia szerint i. e. 3761. október 7-én hétfőn, 5 órakor történt.
bizánci: i. e. 5509. szeptember 1.
maja: i. e. 3214. augusztus 10.
mezopotámiai: I. Szargon (uralkodott: i. e. 2335-2279 körül) születése
óegyiptomi: I. Menész trónralépése: i. e. 3100-3066 körül
ógörög: i. e. 776. július 1.
római: a város alapítása: i. e. 753. április 22.
iszlám: 622. július 16.
julián i. e. 4713. január 1., 12 óra

[szerkesztés] Csillagászati év

Csillagászati éven a Föld Nap körüli útjának egyszeri megtételét értjük. A csillagászati év időtartamát háromféleképpen adhatjuk meg:

A sziderikus év az az időtartam, ami alatt a Föld az állócsillagokhoz képest megkerüli a Napot.

365.256363051 nap (365nap 6h 9m 9s) (J2000.0 epochára = 2000. január 1. 12:00:00 TT).

A tropikus év az az időtartam, mely a Fiktív Ekliptikai Középnap két egymást követő tavaszpont-áthaladása között eltelik.

365.24218967 nap (365nap 5h 48m 45s) (J2000.0 epochára).

Az anomalisztikus év az az időtartam mialatt a Föld napközelből újra napközelbe kerül, másképpen perihélimtól perihéliumig tart.

365.259635864 nap (365nap 6h 13m 52s) (J2000.0 epochára).

Mivel a Föld precessziója miatt a tavaszpont vándorol az égbolton, és a perihéliumpont pedig más okok (Jupiter zavaró hatása és általános relativitáselmélet) miatt, ezért ezeknek az éveknek a hossza eltér. Ez a három legfontosabb év, még több található a szócikk angol változatában.

[szerkesztés] Különleges évek

[szerkesztés] Tanév, oktatási év

A tanév egy két éven átívelő periódus, mely az északi féltekén általában szeptember elejétől június végéig tart. A nyári szünetet a megelőző tanévhez tartozónak tekintjük.

[szerkesztés] Adóév

A multinacionális cégeknek nemzetközi összehasonlíthatósági szempontból lehetőségük van a naptári évtől eltérő adóévet létrehozni, így adóügyi beszámolóikat bizonyos esetekben ennek megfelelően készítik el.