Jakarta
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||
| Motto: "Jaya Raya" (indonézül): "Hatalmas és virágzó" |
|||
 |
|||
| Alapítva | 1527. június 22. | ||
| Kormányzó | Sutiyoso | ||
| Terület | 661,52 km² | ||
| Népesség (2004) | 8 792 000 fő | ||
| Népsűrűség | 13 290 fő/km² | ||
| Időzóna | UTC+7 | ||
Jakarta (ejtsd: dzsakarta, egyéb nevei: Djakarta vagy DKI Jakarta, korábban Batavia) Indonézia fővárosa és legnagyobb települése. Jáva szigetének északnyugati partvidékén helyezkedik el, a , területe 661,52 km², lakossága 8 792 000 fő (2004).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
A Ciliwung folyó torkolatában a Kalapa-kikötő volt az első település, amelyről feljegyzések léteznek, és amelynek alapjain létrejött a mai Jakarta. Gyökerei egy 5. századi hindu településre vezethetők vissza. A 12. századra a Szunda nevű hindu királyság legnagyobb kikötőjévé vált. A portugálok voltak az első európaiak akik Kalapa kikötőjében partra szálltak.
Egy hindu király a 16. század elején engedélyezte a portugál kereskedők részére, hogy Kalapa-ban erődöt építsenek. Jakarta kikötőjét a mai napig Sunda Kelapa-nak hívják, ennek a korai településnek az emlékére.
A várost 1527-ben hódította meg Fatahillah (vagy Faletehan), egy közeli, északi királyság vezetője. Fatahillah 1527. június 22-én a Kalapa nevet Jayakarta-ra változtatta, amely jávaiul "győzedelmest és virágzót" jelent. Azóta ez a nap Jakarta város megalapításának hivatalos ünnepe. A hollandok a 16. század vége felé érkeztek Jayakartába. 1619-ben a Jan Pieterszoon Coen parancsnoksága alatt álló Holland Kelet-India Részvénytársaság csapatai meghódították a várost és a Jayakarta nevet Batáviára változtatták, amely egy Hollandiában a római időkben élő törzs latin neve volt. Batávia volt Holland Kelet-India gyarmat fővárosa. A 19. század elején, amikor a magasabban fekvő területeket egészségesebbnek ítélték, a hollandok fokozatosan délre költöztek, így a város növekedésnek indult. A britek 1811-ben foglalták el Jáva szigetét és öt évig tartották ellenőrzésük alatt, amíg Hollandia Európában a napóleoni háborúkkal volt elfoglalva. Ezután a sziget visszakerült holland ellenőrzés alá.
Amint a 19. és a 20. század elején Hollandia a szigetország egyre nagyobb területein szilárdította meg közvetlen hatalmát, jelentősen megnövekedett a gyarmati Batávia fontossága. Az ellenőrzés és az adójövedelmek biztosítására kidolgozott holland taktika szerint gyakran az egész ország árukivitelének keresztül kellett haladni a városon, ami a főváros részére túlzott politikai és gazdasági hatalmat biztosított, amit a mai napig fenntart magának.
Japán a II. világháborúban, 1942-ben foglalta el a fővárost és azonnal Jakartára változtatta nevét, hogy megszerezze a helyi lakosság támogatását. A japánok 1945-ös leigázása után a hollandok újra elfoglalták a várost, annak ellenére, hogy az indonézek 1945. augusztus 17-én kikiáltották függetlenségüket. Jakarta vált azon holland erőfeszítések központjává, amelyek a korábbi gyarmatbirodalmuk feletti uralom visszaállításért harcolt az indonéz polgárháborúban, amely azonban végül Indonézia létrejöttével ért véget 1949-ben.
[szerkesztés] Közigazgatás
Indonézia más városaitól eltérően Jakarta speciális tartományi státusszal rendelkezik. A város élén polgármester helyett kormányzó áll. Jakarta öt kerületre oszlik, ezek indonéz neve kota (régebben kotamadya), mindegyik élén polgármester (walikota) áll.
- Jakarta belvárosa
- Kelet-Jakarta
- Észak-Jakarta
- Dél-Jakarta
- Nyugat-Jakarta
Az Ezer szigetek (Kepulauan Seribu), Jakartától északra, szintén a főváros közigazgatási részét képezik.
[szerkesztés] Kultúra
Indonézia fővárosaként, annak kormányzati, politikai és gazdasági központjaként, Jakarta nagyszámú külföldi és belföldi bevándorlót vonz, kínál nekik megélhetést. Ennek köszönhetően Jakarta kifejezetten kozmopolita jellegű világváros, igen változatos kultúrával. A bevándorlók jelentős része Jáva más részeiről érkezett, magával hozva a jávai és a szundanéz nyelv nyelvjárásait, hagyományos ételeit és szokásait. Orang Betawi-nak, ("Batávia népének") nevezik azokat, akik a 17. század végétől Batávia körül élő emberek leszármazottai. Az Orang Betawi különböző délkelet-ázsiai nemzetiségek leszármazottai, akiket a batáviai munkaerő-szükséglet kielégítésére hoztak vagy csábítottak erre a területre. Közöttük nagy számban találhatók Indonézia különböző területeiről származó emberek, akiknek kultúrája és nyelve eltér a szundai és a jávai kultúrkörtől.
Jakartában jelentős kínai közösség él, amely már évszázadok óta itt található. Becslések szerint a lakosság 10 %-a kínai származású.
Az indonéz főváros számos előadóművészeti központtal büszkélkedik, köztük található a Senayan komplexum. Tradicionális zenét (wayangot és gamelant) könnyen találhatunk színvonalasabb szállodákban.
A főváros gazdasági- és politikai befolyása azt eredményezi, hogy külföldi hatások jobban befolyásolják a városképet és kultúráját; több nemzetközi gyorsétterem nyitott üzletet a városban.
[szerkesztés] Közlekedés
Jakartát behálózzák a különböző városi vasútvonalak, ezek kapacitása azonban messze nem elégíti ki az igényeket, állandó a túlzsúfoltság. Vasúti összeköttetés van Jakarta és külvárosai között: délen Depok és Bogor, nyugaton Tangerang és Serpong, valamint keleten Bekasi, Karawang, és Cikampek érhetők el vonattal.
Jakarta legfontosabb vasútállomásai a Gambir, a Jatinegara, a Manggarai és a Jakarta Kota.
Népszerű közlekedési eszközök a buszok és a helyi iránytaxik (indonézül: angkutan kota, röviden angkot). Csúcsforgalom idején, a vonatokhoz hasonlóan, ezek is igen zsúfoltak. A kormány 2003-ban létrehozta az expresszbusz-vonalat, amely a város déli és északi csomópontja között teremt valóban gyors összeköttetést. A tervek szerint 2005-ben kellett volna befejeződnie a kelet-nyugati gerincvonalnak.
A hatalmas, széles sugárutak ellenére Jakartában szinte elviselhetetlen dugók alakulnak ki, elsősorban a város központjában. A közlekedési dugók csökkentése érdekében a főváros egyes legfontosabb útjain érvényben van a "három személy" szabálya, amely megtiltja csúcsforgalom idején azoknak a járműveknek a behajtását ezekre az utakra, amelyekben háromnál kevesebb utas ül.
Jakarta közútjain jellemző a fegyelmezetlenség, mindenki könnyű szívvel szegi meg a szabályokat, néhány dollárral minden szabálysértés elrendezhető. Az elmúlt években a motorosok száma is exponenciálisan növekedett, ők is hozzájárulnak a növekvő balesetveszélyhez.
Az itteni közlekedés egyre jobban függ a fizetős autóutaktól. Jakartában egy belső körút épült, ilyen út köti össze a fővárost a délre elhelyezkedő Soekarno-Hatta Nemzetközi Repülőtérrel. Fizető autópályán lehet ma már eljutni Jakartából a sziget nyugati végén elhelyezkedő Merak kikötőbe, valamint a délkeleti, déli és keleti városokba is.
A Jakarta Monorail-nek két vonalán kezdték meg az építkezést: a zöld vonal, amely Semanggi-Casablanca-Kuningan-Semanggi városrészeket szolgálja majd ki; és a kék vonal, amely Kampung Melayu-Casablanca-Tanah Abang-Roxy között szállít utasokat. Tervek készültek továbbá két metróvonal megépítésére is, egy észak-déli vonalra (csatlakozással a Monorail-re), valamint egy kelet-nyugati vonalra.
A kormány gondolkodik vízibuszok beindításán is, amelyek a jakartai csatornarendszer igénybevételével szállítanák utasaikat.
Jakarta fő repülőtere a Soekarno-Hatta Nemzetközi Repülőtér, ahová minden nagyobb légitársaság naponta indít járatokat.
[szerkesztés] Felsőoktatás
Jakartában számos egyetem található:
- Indonézia Egyetem
- Trisakti Egyetem
- Tarumanagara egyetem
- Bina Nusantara Egyetem
- Krida Wacana Keresztény Egyetem
- Atma Jaya Indonesia Katolikus Egyetem
- President Egyetem
[szerkesztés] Szabadidős helyek
- Monas
- Ragunan Zoo
- Taman Impian Jaya Ancol
- Taman Ismail Marzuki
- Taman Mini Indonesia Indah
- Ezer-sziget
[szerkesztés] Bevásárlóközpontok, plazák
Jakartában az országos átlagot messze meghaladó számban találhatók bevásárlóközpontok (plazák), tekintettel arra, hogy itt koncentrálódik az ország politikai és gazdasági elitje. Ezek a plázák uralják a luxusfogyasztói piacot, annak ellenére, hogy választékuk elérhetetlen a helyi lakosság döntő többsége részére. Új fejlemény a városszerkezet fejlődésében, hogy létrejöttek az ún. külvárosok, amelyek általában bevásárlóközpontok, parkok, szórakoztató intézmények, vagy egyes esetekben iskolák köré épültek, és jelentősen kitolták Jakarta földrajzi határait.
[szerkesztés] Sport
Jakarta legnépszerűbb futballcsapata a Persija Jakarta, amely mérkőzéseit rendszeresen a Lebak Bulus stadionban játsza. A város legnagyobb stadionja a Bung Karno aréna, amely több, mint 100 000 nézőt képes befogadni; ezzel a világ egyik legnagyobb stadionja.
A Senayan sportkomplexumban többféle sport űzésére alkalmas helyszín található, köztük a Bung Karno futballstadion, a Stadion Madya atlétikai pálya, az Istora senayan, valamint egy lőtér, teniszpályák és egy golfpálya teszik teljessé a választékot.
[szerkesztés] Problémák
Mint a fejlődő országok nagyvárosainak többsége, Jakarta is jelentős urbanizációs problémákkal küszködik. A népesség az 1960-as 2,7 millióról meredeken emelkedett, és 2000-ben elérte a 8,3 milliót. A gyors népességnövekedés meghaladta a kormányzat képességét, hogy a lakosság részére az alapvető szükségleteket biztosítani tudja. Indonézia legnagyobb gazdaságaként Jakarta munkások hatalmas tömegét vonzotta a városba a környező régiókból. Hétköznapokon a város lakossága majdnem duplája a hétvéginek, az ingázó munkások nagy száma miatt. Ez a tömeges ingázás és a kormányzat bénultsága a megfelelő közlekedési rendszer biztosítására hatalmas forgalmi dugókat, zsúfoltságot okoz, gyakorlatilag minden munkanapon.
Az esős évszakban Jakarta áradásoktól szenved, tekintettel az eldugult csatorna rendszerre és más vízi utakra. A gyors városiasodás miatt az esőerdők kihasználása az elfogadható méreteket meghalaja, különösen Bogor és Depok körzeteiben, ami szintén hozzájárul az árvizek kialakulásához.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos honlap
- Jakarta Online az indo.com lapon
- Jakartai Részvénytőzsde
- Utazás Jakartába
- Jakartai élet külföldieknek
- A Google Maps űrfelvétele
- Jakartai képek
|
|
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||
Based on work by