Napraforgó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Napraforgó | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Helianthus annuus |
||||||||||||||
Rendszertan | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
Binominális név | ||||||||||||||
Helianthus annuus L. |
A napraforgó (Helianthus annus) a fészkesvirágzatúak családjába tartozik. Az indiánok már 3000 évvel ezelőtt is termesztették, Európába a 16. században került át.
[szerkesztés] Jellemzői
- Fészkes virágzatú, 1-3 m-re is megnövő, egyéves nem fagytűrő növény.
- Magjának bele vitaminokban (B1, B2), nikotinsavban, foszforban, vasban, káliumban, növényi zsírokban és fehérjében gazdag.
[szerkesztés] Felhasználása
A magbelet (szotyola vagy makuka) nyersen vagy olajban sütve, vagy száraz pirítással is ehető. A nyers magot csíráztatva, és salátákba szendvicsek tetejére szórható. Virágrügyeit nyersen salátákba, párolva zöldségként fogyasztható.