Országbíró

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az országbíró kialakult formájában a király és nádor után a régi Magyarország harmadik legfontosabb világi tisztviselője volt, országos bíró, az országgyűlésen a nádor helyettese.

Tartalomjegyzék

1 A tisztség kialakulása
2 Jogkörei
3 Udvarispánok
4 Királynéi udvarispánok
5 Országbírók
6 Források

[szerkesztés] A tisztség kialakulása

1130 táján tűnik fel először, mint udvarispán (curialis comes), aki a nádor korábbi udvari ellátást felügyelő, udvartartást irányító szerepkörét vette át. Ekkor ő irányította az udvarbirtokokat, s bírói helyettesként a királyi jelenlét ítélőszékét. Országos bíróvá a 13. század elején lett, amikor az udvari gazdasági teendőket átadta a tárnokmesternek. Munkáját a familiárisai közül választott alországbíró és ítélőmesterek segítették.

[szerkesztés] Jogkörei

Az országbiró (latinul judex curiae regiae), a nádor után következő nagybirája volt az országnak és aki mint ilyen, hiteles pecsét alatt birói parancsokat bocsáthatott ki, bizonyításokat, megbizásokat a hiteles helyekhez adhatott. I. Mátyás az állam birói intézményét rendezvén, 1486-iki dekretumában az országbirót a második helyre, a nádor után sorolja; később a hétszemélyes tábla közbirája és a nádor akadályoztatása esetében elnöke (1723. XXIV. t.-c.), a királyi táblához pedig kinevezte az országbirói itélőmestert, az al-országbirót. Az 1608- k. e. III. t.-c. szerint az országbiró a nádor halála után egy év mulva a király helyett a nádorválasztó országgyülést összehivja, valamint még a főrendi táblának és a helytartó tanácsnak tagja és másodelnöke volt. A 19. század végére azonban az országbiró állásának közjogi jelentősége sokkal csekélyebb volt; az 1896. LIV. t.-c. értelmében az országbiró a Kuria semmítő osztályának elnöke volt, az 1881. LIX. t.-c. alapján a semmítőszék a legfőbb ítélőszékkel egyesíttetvén, a királyi Kuria elnöke lett. De az 1884. XXXVIII. t.-c. az országbirói állást elválasztotta a tényleges biráskodástól és ez időtől közjogi szereplése abban állt, hogy mint zászlós úr a főrendiháznak tagja volt és a király koronázása alkalmával a királyi pálcát vitte.

[szerkesztés] Udvarispánok

Név	Udvarispánság ideje	Udvarispánsága alatti uralkodó	Megjegyzés
Miklós	1208-10	II. András	Szák nembeli
Gyula	1212-13	II. András	Kán nembeli

[szerkesztés] Királynéi udvarispánok

Név	Udvarispánság ideje	Udvarispánsága alatti uralkodó	Megjegyzés
Gyula	1221-22	II. András	Kán nembeli
Miklós	1222-25	II. András	Szák nembeli

[szerkesztés] Országbírók

[szerkesztés] Árpád-kor

Név	Országbíróság ideje	Országbírósága alatti uralkodó	Megjegyzés
Gyula	1235-39	IV. Béla	Rátót nembeli
Andor	1239-41	IV. Béla	Serafil fia
Pál	1241-42	IV. Béla	Geregye nembeli
Demeter	1242-45	IV. Béla	Csák nembeli
István	1245-46	IV. Béla	Gutkeled nembeli
Lóránt	1246-48	IV. Béla	Rátót nembeli
Pál	1248-53	IV. Béla	Geregye nembeli
Henrik	1253-60	IV. Béla	Kőszegi
Lőrinc	1260-67	IV. Béla	Kemény fia
Ernye	1267-69	IV. Béla	Ákos
Miklós	1269-70	IV. Béla

[szerkesztés] Anjou-kor

Név	Országbíróság ideje	Országbírósága alatti uralkodó	Megjegyzés
Sándor	1324-28	I. Károly	Köcski
Pál	1328-49	I. Károly, I. Lajos	Nagymartoni
Tamás	1349-54	I. Lajos	Szécsényi
Miklós	1354-55	I. Lajos	Drugeth
Miklós	1355-59	I. Lajos	Szécsi