Hajdúdorog
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Hajdú-Bihar |
| Kistérség | Hajdúböszörményi |
| Rang | város
|
| Terület | 100,65 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 4087 |
| Körzethívószám | 52 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Hajdúdorog város Hajdú-Bihar megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elhelyezkedés
Rövidebb nevén szokás egyszerűen csak Dorognak hívni, hiszen a másik Dorog elég messze fekszik Hajdúdorog városától. Hajdú-Bihar megye 8. legnépesebb városa, a megye ÉNy-i részén fekszik, mintegy 36 km-re Debrecentől. Közel, 22 km-re található Nyíregyháza. A város közvetlen szomszédai Hajdúnánás és Hajdúböszörmény.
[szerkesztés] Földrajz
A város életét és gazdaságát is erősen meghatározza az a tény, hogy Hajdúdorog legnagyobb része a lösszel, iszaplösszel borított Hajdúháton fekszik, amelynek termékenysége kitűnő. Hajdúdorog közigazgatási területe mintegy 10 065 hektárnyi területre terjed ki. Ennek a hatalmas termőterületnek az északi részein már egyre jellegzetesebb a Nyírségre jellemző homoki talaj'. Egyébként a város területének legmagasabb pontja is erre felé található. A hozzávetőleg 95 m-rel a tenger szintje felé tornyosuló csúcs, egy névtelen homokbucka csupán.
[szerkesztés] Közlekedés
A város ehelyezkedése közlekedés szempontjából kedvezőtlen. Nyíregyháza és Újfehértó felé halad el a 4-es számú főút, Hajdúnánáson és Hajdúböszörményen is átmegy a Debrecent Miskolccal összekötő 35-ös főút, és még a borútként ismert Debrecen-Tokaj útvonal is mesterien elkerüli a várost. Azonban ez a helyzet változni látszik, hiszen a város központjától ugyan távol, de a város szélét érintve fog áthaladni az M3-as autópálya. Tehát a kereskedelmi útvonalak távolsága miatt sokat kellett munkálkodnia a városnak, hogy teljesen ne feledkezzenek meg róla. 194-ben készültek el a kövezett utak a szélrózsa mind a négy irányába. Nyugat Hajdúnánást, Dél Hajdúböszörményt és Debrecent, Kelet Újfehértót és Nyíregyházát, Észak pedig Tokajt jelentette és jelenti is mindmáig.
A Debrecen és Tiszalök között közlekedő 109-es számú MÁV-vonalon is meg lehet közelíteni a várost. A vasút annak idején fejlődést hozott a városnak, hiszen rengeteg élőállat és mezőgazdasági termény vándorolt el Hajdúdorogról és cserébe ipari berendezések érkeztek a városba.
[szerkesztés] Történelem
Hajdúdorog gazdag régészeti emlékekben, különösen jelentősek a népvándorlás kori leletek. A város határában eddig négy honfoglalás kori és kora Árpád-kori temetőt tártak fel. 1938-ban a Temetőhegy nevű határrészen egy bagolyfejes csontvég került elő; a Kati-dűlőben folyó ásatások pedig Árpád-kori települést, templomot, nagy sírszámú temetőt, és az Alföld eddig egyetlen korabeli kovácsműhelyét hozták felszínre. A leletek tanúsága szerint azonban a bronzkortól kezdve lakott területen éltek szarmaták és avarok is.
Hamarosan nem csupán leletek gazdagították Hajdúdorog történelmét, hanem írásos emlékek is. Először 1301-ben említik források a várost, akkor még Doroch néven. A Gutkeled család birtoka volt. 1332-ben egyházas hely lett, majd neve 1430-ban Dorogegyházára változott. Ekkor már a mai város helyén emelkedett a kis település. Mivel Hajdúdorog a történelmi Magyarország északi területein feküdt, ezért a XVI. század háborúi csak késve érték el a városkát. Török csapatok söpörtek végig a vidéken, és nem kímélték Hajdúdorogot. A három részre szakadt ország határvidékére került a község, és egy jó ideig a senki földjének számított, hiszen nem tartozott sem a magyar korona, sem az erdélyi fejedelem, sem a török hódoltság uralma alá. Végül a hódoltság része lett. A várost a tokaji váruradalomhoz csatolták, és nagy adókkal súlytották Dorogot. Ezen idők során Hajdúdorog majdnem elnéptelenedett.
A városka élete azonban hamarosan felpezsdült, és a Bocskai-szabadságharcban aktív szerepet játszott. Így kapta meg 1605-ben Bocskai Istvántól a korponai adománylevélben a hajdúvárosi címet. A harcban megérdemelt jutalomként Hajdúdorogot is lassan a délvidék hajdúi kezdték betelepíteni. Azonban eltérően a többi hajdúvárostól, Hajdúdorogra görögkeleti vallású határvédők érkeztek, és vallásukat magukkal hozták a hithű katolikus Habsburg birodalom határain belülre. A többi hajdúvároshoz hasonlóan a letelepedés itt is tizedekben történt. A várost négy tizedre osztották: Hegytized, Gáttized, Viditótized és Telekhegytized. A hajdúk által kialakított új település védelmi jellegű, zárt rendszerű település volt. Középen állt az őrtorony a templom erőddel, amit vastag fal vett körül, négy sarkán körte alakú bástyával, amiből ma már csak egy falrész van meg.
A XVII. század a török kiűzésétől távol eső település életében viszonylagos nyugalmat hozott, és a Habsburgok is kénytelenek voltak elismerni a hajdúk kiváltságait. Megkezdődhetett a vad természetű katonanép, a hajdúk beilleszkedése, ami a kezdetekben nehezen ment. A földművelő városka lakóiban mindig ott lapult a harc heve, így nem is csoda, hogy amikor eljutott a Rákóczi-szabadságharc híre Hajdúdorogra, azonnal hadba indult a város férfiainak nagy része. A harcok elültével majd' egy századnyi nyugalom vert gyökeret a városban. Ebből az időszakból kolerajárványt jelentenek egyedül a krónikák. 1848-ban azonban ismét megélénkült a város élete, és Hajdúdorog öt századost és több száz katonát küldött a hajdúk zászlaja alatt a szabadságharcba. Haynau vérengzései lenyúltak egészen ebbe a kis városkába is, és sok hajdú nemest börtönöztek be vagy fosztottak meg vagyonától. A kiegyezés után az akkor már mezővárosi rangban lévő Hajdúdorog lakosaira ismét a békés földművelés időszaka várt. 1886-ban a megnövekedett költségek miatt önként lemondott a városi rangról.
A Hajdúkerület része volt, majd 1876-tól Hajdú-vármegye része. A véres huszadik század eseményei nem jutottak el teljes szélességükben Hajdúdorogra, de lakói így is megsínylették a két világháború pusztítását, majd a Rákosi-rendszer rémuralmát. Városi rangját 1989. március 1-jén kapta vissza.
[szerkesztés] Vallás
A város életében talán az egyik legfontosabb momentum a vallás. Hajdúdorog Magyarország egyetlen görög katolikus püspöki székhelye. Így nem is csoda, hogy ilyen fontosnak tekintik a város lakói ezt a vallást. Hajdúdorog címerében is megjelenik a görög katolikus vallás jelképe, a dupla kereszt.
[szerkesztés] Görög katolikusok
Más néven bizánci szertartású katolikusok. A görög katolikus vallás az 1438-45-ös firenzei zsinat alkalmával született meg. Ezen a zsinaton kimondták, hogy az ortodox egyházból kiválva egyesülnek Rómával. Dogmatikai ellentétei nincsenek a római katolikus egyház tanaival, csak néhány szokás tér el, és bizonyos hittételeket másképp hangsúlyoznak a görög katolikusok és a rómaiak. Így például a görög rítusban sokkal jobban kifejlődött a Mária-tisztelet. Emellett a görög katolikus egyház megőrizte azt a szokását, hogy papjai felszentelésig nősülhetnek. A húsvéti ünnep is eltér a római katolikus szokásoktól. Ekkor a görög katolikusok a templomban összegyűlnek, és pászkát, bort, tojást és sonkát szentelnek. (A pászka tulajdonképpen húshoz sütött kalács, amelyet szigorú hagyományok szerint készítenek.) Ma ennek a vallásnak a követői hozzávetőlegesen 14 millió körül lehetnek.
[szerkesztés] Hajdúdorogi egyházmegye
Magyarországon a görög katolikus vallás jelentékeny elterjedése a Habsburgok uralmának kezdetével jelent meg. Az erőszakos ellenreformáció részleges sikereiként könyvelték el a görög katolikus egyház fennállását. Főként a történelmi Magyarország keleti és déli részein alakultak ki a keleti, ortodox egyházak híveiből a görög rítusú vallás követői. Az I. világháború előtti időkben nyolc egyházmegyében kb. 2 millió hívője volt a görög katolikus vallásnak. Ma mindössze két egyházmegye maradt az országban. A Hajdúdorogi Egyházmegye, és a Miskolci Apostoli Kormányzóság. Az egyházmegyét X. Pius pápa alapította 1912. június 8-án Hajdúdorog központtal a Cristifideles Graeci kezdetű bullájával, de a püspöki központ azóta Nyíregyházán van. A hajdúdorogi püspök joghatóságát először 1968-ban, majd 1980-ban véglegesen kiterjesztették az egész ország területére.
[szerkesztés] A székesegyház
A város életének meghatározó központja már évszázadok óta a görög katolikus székesegyház. Sokan a városban nem is tudják, hogy hivatalosan az Istenszülő templomba vezetése nevet viseli. A XVII. században emelt templomból mára már nem sokat látni, főként azért, mert a székesegyház restaurálását 2004-ben fejezték be. Így ma teljes pompájában kívül-belül megújulva hirdeti Isten mindenhatóságát.
A mai műemlék templomot 1752-53-ban építették át legelőször, ekkor kapta meg barokk vonásait. Az építkezéseket Bacsinszky András főesperes irányította. A sok munkácsi kőműves sokáig dolgozott a templom építésén, azonban a 24 m magasra törő tornyot mégsem sikerült hosszú életűre készíteni. 1857-ben ugyanis öt ölnyi részt le kellett bontani a toronyból, mivel a szél ledöntötte. Az egyhajós templom legközelebb 1868-76 között fejlődött tovább. Ekkor felújították és átépítették sokat látott tornyát, és háromhajós bazilikává fejlesztették. Ekkor kapta romantikus jegyeit. Azóta is ez az alak maradt a meghatározó, és 2002-2004-ben újították fel ismét a székesegyházat. A hajdúdorogiak között elterjedt az a szóbeszéd, hogy a templom 48 m magas tornyát úgy építették, hogy azt a város minden részéről lehessen látni.
A püspöki székesegyház legértékesebb része a templom belsejében található: az oltárt és a három hajót egy kb. 15 m magas ikonosztázion választja el egymástól. Az 54 ikonból épített fal a XVIII. század végén készült. A több mint 200 éves ikonokat 2004-ben restaurálták. A gazdagon aranyozott ikonosztáziont kutatók szerint az ismert ikonfestő, Jankovics Miklós készítette. A nagy értékű festmények közül kiemelkedik a diakónusi ajtókon lévő Szent Mihály és Gábriel arkangyal portréja. Az ikonosztázion mellett a faragott püspöki szószék oldalát, és a püspöki széket is nagyértékű festmények díszítik.
[szerkesztés] Látnivalók
A város központját park díszíti, ahonnan minden érdekes látnivaló megtekinthető. A déli park központja egy szobor, amely a Jákob és az angyal címet viseli, míg az út átellenében fekvő északi park központjában áll a Hajdúk kútja. Ez a kút a hét hajdúváros (Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Polgár és Vámospércs) címereit és neveit viseli magán. A hétoldalú kutat Zsolnay-kerámiából készítette Fürtös György iparművész.
A kutat elhagyva átkelünk az úttesten és a Görög Katolikus Általános Iskola épülete előtt elhaladva elérjük a templomkertet. A hatalmas több százéves tölgyek árnyékában magaslik az imént jellemzett székesegyház. E mellett található a Városháza. A város járdáit sokfelé szegélyezik faragott padok vagy egyéb táblák, melyek a nyaranta rendezett faragó-táborokban készültek.
A központon kívül megéri még elmenni a Rózsa utcába, és ott a Tájházat megtekinteni, vagy a Jackovics utcában felkeresni a Helytörténeti Múzeum kiállítását. Itt őrzik a Temetőhegy sok kincsét, és egy egyháztörténeti kiállítás is helyet kapott a múzeumban. Az Ady Endre út és a Tanító út sarkán áll Magyarország első Görög Katolikus Gimnáziuma. A modern felszereléssel ellátott iskolát sok görög katolikus választja tanulmányainak helyszínévé, nemcsak hazánk határain belül.
[szerkesztés] Gyógyfürdő
Sok hajdúvárost lehet a fürők városa jelzővel illetni. Nem véletlenül, hiszen ennek a régiónak kitűnő gyógyvizei vannak. Ez alól Hajdúdorog sem kivétel. A strandfürdő a város északi részén, 8,9 hektáros területen fekszik. Egyelőre a nagyobb fejlesztések még váratnak magukra, de lassan fejlődik ez a rész is. Az 1084 m mélyről feltörő 64,5 fokos hévíz gyógyhatása vetekszik a környék nagy fürdővárosainak minőségével.
[szerkesztés] Hírességek
A város nagy szülöttjeinek szokás nevezni Görög Demetert és Mészáros Károlyt. Rajtuk kívül azonban nagy tisztelet övezi a városban Bocskai István, és Farkas Lajos nevét is.
[szerkesztés] Nemzetközi kapcsolatok
Hajdúdorog Város életében egyre fokozódó szerepet tölt be a nemzetközi kapcsolatok ápolása és fejlesztése, hiszen az Európai Uniós csatlakozással ezen kapcsolatok még inkább elmélyülhetnek, új, esetleges gazdasági, és kulturális tartalommal is telítődhetnek. A számos ország településeivel folytatott informális együttműködésen túl, a város testvérvárosi kapcsolatot tart fenn a következő településekkel:
Stei, Románia
Lubartów, Lengyelország
Podenzano, Olaszország
| Hajdú-Bihar megye városai |
|---|
| Debrecen Balmazújváros | Berettyóújfalu | Biharkeresztes | Derecske | Hajdúböszörmény | Hajdúdorog | Hajdúhadház | Hajdúnánás | Hajdúsámson | Hajdúszoboszló | Kaba | Komádi | Létavértes | Nádudvar | Nyíradony | Polgár | Püspökladány | Téglás | Tiszacsege | Vámospércs |
Based on work by