Tokaj

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 48.12136° k. h. 21.41246°

**Tokaj**

Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség	Tokaji
Rang	város
Terület	28,20 km²
Népesség
Összesen: 5009 fő (2001) Népsűrűség: 177,62 fő/km²
Irányítószám	3910
Körzethívószám	47
Térkép é. sz. 48.12136° k. h. 21.41246°	település Mo. térképén

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 54 kilométerre fekszik, a híres tokaj-hegyaljai borvidéken.

[szerkesztés] A város története

Utca Tokajban

Tokajt, mint a környék nevét először 1067-ben említik, ekkor már szőlőtermesztő vidék volt. Magát a települést 1353-ban említik először Tokaj néven. Első vára egy földvár volt, amely a tatárjárás során elpusztult. A 14. századra már kővár állt a településen, mely a diósgyőri uradalom része volt.

1450 után Tokaj a Hunyadiaké, majd a Szapolyaiaké volt. Szapolyai János egy időre elveszítette a birtokot, de fia, János Zsigmond idejében már ismét a családé volt, így királyi uradalommá vált. A borvidék bevételének köszönhetően Tokaj mezővárossá fejlődött, népessége növekedett. A várat 1705-ben II. Rákóczi Ferenc ismeretlen okból leromboltatta.

A kiegyezés utáni békés évtizedekben Tokaj fejlődött, polgárosodott, a két világháború azonban ezt félbeszakította. 1944-ben először a németek, majd az oroszok foglalták el Tokajt.

A II. világháború után Tokaj csak lassan fejlődött, még a borkereskedelemben betöltött központi szerepét is egyre inkább Sátoraljaújhely vette át. Városi rangját csak 1986-ban kapta vissza. Ekkortól újra fejlődésnek indult. Tokaj bájos történelmi városként a turistákat is vonzza. A város a Világörökség része.