Nyíregyháza
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
![]() |
|
Régió | Észak-Alföld |
Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Kistérség | Nyíregyházai |
Rang | megyei jogú város |
megyeszékhely | |
Polgármester | Csabai Lászlóné |
Terület | 274,46 km² |
Népesség | |
|
|
Irányítószám | 4400 |
Körzethívószám | 42 |
Térkép |
település Mo. térképén |
![]() |
Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 1990 óta megyei jogú város.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Északkelet-Magyarország egyik legjelentősebb városa.
[szerkesztés] Története
Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is van a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400 lakója volt. A török hódoltság idején a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be.
A Rákóczi-szabadságharc idején a város népessége növekedésnek indult, az újonnan letelepedők többsége szlovák bevándorló volt. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a megye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, a Dessewffy és Károlyi családoktól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.
Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is.
A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: 1858-ban az épülő vasútvonal elérte a várost, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés is. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs megye székhelye lett.
A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogházat 1891-ben létesítették.
A Tanácsköztársaság ideje alatt a városban munkás- és katonatanács alakult, majd áprilistól Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt.
A két világháború közt a lakók nagyszabású ünnepséggel ünnepelték az örökváltság 100. évfordulóját.
A második világháború alatt több, mint 6000 nyíregyházi zsidót deportáltak, további kétezer embert pedig orosz munkatáborokba küldtek. Sok épület is elpusztult. A háború után a magyar-szlovák lakosságcsere keretében több száz család hagyta el a várost.
Az 1960-as évektől a város folyamatosan fejlődik. Napjainkban Nyíregyháza fontos kulturális és oktatási központ, és Miskolc mellett Észak-Magyarország másik legfontosabb városa.
[szerkesztés] Testvérvárosai
St Albans, Anglia
Iserlohn, Németország
Kajaani, Finnország
Kiryat-Motzkin, Izrael
[szerkesztés] Látnivalók
Sóstófürdő évszázadok óta kedvelt üdülőhely. 2000 m2 területű park veszi körül a meleg, kb. 26ºC hőmérsékletű tavat. Sóstófürdőt Nyíregyházáról a 8-as busszal, és a Nyírvidéki Kisvasúttal lehet megközelíteni. A strand mellett állatpark is várja az érdeklődőket a világ minden kontinenséről származó állatfajtákkal.
A Sóstó Állatpark a világ minden kontinensének állatvilágát bemutatja. Akvárium- és lepkeházzal, valamint a trópusi állatokat bemutató házzal is rendelkezik. Magyar parasztudvar is található a parkban, ez a régi gazdálkodók életét és háziállatait mutatja be. A panoptikum az emberiség fejlődéstörténetét mutatja be.
Nyíregyháza rengeteg múzeummal és kiállítással büszkélkedhet, ezek tanújelét adják a város gazdag kulturális örökségének.
- Görög katolikus egyházi múzeum
- Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep – kortárs művészek kiállításai
- Jósa András Múzeum - jelentős őskori és népvándorláskori leletekkel
- Sóstó Múzeumfalu – 19. századbeli falu
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1909. október 4-én Szalay Sándor fizikus
- Itt született 1878. október 21-én Krúdy Gyula író
- Itt született 1887. január 23-án nagykállói Kállay Miklós miniszterelnök.
- Itt született 1924. december 25-én Váci Mihály költő
- Itt született 1958. július 2-án Friderikusz Sándor TV-s műsorvezető, riporter