Baszk nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Baszk (Euskara)
Beszélik:	Spanyolország és Franciaország
Terület:	Baszkföld (País Vasco/Vascongadas - Euskal Herria)
Beszélők száma:	anyanyelvként 700.000 fő, összesen kb. 1.040.000 fő
Helyezés:	???
Nyelvcsalád:	Izolált nyelv
Írás:	Latin írás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv:	Spanyolországban Baszkföldön és Navarrában
Szabályozza:	Euskaltzaindia
Nyelvkódok
ISO 639-1	eu
ISO 639-2	baq
SIL	eus
Lásd még: Nyelv

A baszk nyelvet (baszkul euskara) ma kb. 600 ezer ember beszéli, ebből kb. 450 ezer Spanyolország északi részén, kb. 70 ezer Franciaországban, 80 ezer pedig Észak- és Dél-Amerikában.

A baszkok több ezer éve élnek Európában. Vannak, akik az elő-Indo-Európai csoport egyetlen megmaradt leszármazottjának tartják őket. A baszk nyelvnek (euskara) a legtöbb nyelvész szerint nincs ismert rokona.

[szerkesztés] A baszk ábécé

Fő szócikk: Baszk ábécé

A betűk: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, Ll, M, N, Ñ, O, P, Q, R, Rr, S, T, Ts, Tx, Tz, U, V, W, X, Y, Z

A betűk nevei: a, be, ce, de, e, efe, ge, atxe, i, jota, ka, ele, elle, eme, enë, eñe, o, pe, ku, ere, erre, ese, te, teese, teixa, tezeta, u, ube, ube bikoitsa, ixa, i grekoa, zeta

A c, q, v, w, y, valamint a ç, ch csak idegen nevekben, vagy régi szövegekben fordul elő (nagyon ritka). Nyelvjárásokban továbbá előfordulhat még a dd, dz és tt betűkapcsolat is.

Sohasem választjuk el a következő betűket: ll, rr, ts, tx, tz.

[szerkesztés] Kiejtés

[szerkesztés] Magánhangzók

a: megfelel a magyar palóc nyelvjárásbeli rövid á-nak [a]: nabil [na'bil]
e: megfelel a csak a magyar nyelvjárásokban létező zárt, kissé é-s színezetű e-nek [e]: zuek [su'ek]
i: megfelel a magyar i-nek [i]: izena [i'sena]
o: megfelel a magyar o-nak [o]: etxeko [e'ʧeko]
u: megfelel a magyar u-nak [u]: ikusi [i'kusʲi]

[szerkesztés] Kettőshangzók

ai: megfelel a magyar palóc nyelvjárásbeli rövid áj-nak [aj]: zelai [se'laj]
ei: megfelel a csak a magyar nyelvjárásokban létező zárt, kissé é-s színezetű ej-nek [ej]: hogei [o'gej]
oi: megfelel a magyar oj-nek [oj]: morroi [mo'rroj]
au: megfelel a magyar au-nak, de egy szótagban ejtve [au]: gau [gau]
eu: megfelel a magyar eu-nak, de egy szótagban ejtve [eu]: neu [neu]

[szerkesztés] Mássalhangzók

A b, d, f, g, k, l, m, n, p, r, t betűk kiejtése megegyezik a magyarral ([b], [d], [f], [g], [k], [l], [m], [n], [p], [r], [t]). Példák: zuberoa [su'beroa], andrea [and'rea], Nafarroa [na'farroa], gure [gu're], etxeko [e'ʧeko], lau [lau], mendirik [men'dirik], zen [sen], zaspi [zasʲ'pi], hamar [ha'mar], bost [bosʲt].

A többi betűt a következő módon ejtjük:

h: általában néma, egyes franciaországi nyelvjárásokban magyar h [h]: herria [e'rria]/he'rria
j: ejtése nyelvjárásfüggő, lehet j, x, ʒ, stb.: erlojurik [er'lojurik]/[er'loxurik]/[er'loʒurik]/stb.
ll: lágy magyar l, megegyezik a spanyol ll-lel vagy az olasz gli-vel [ʎ]: ille [iʎe]
ñ: magyar ny [ɲ]: Añezkar [a'ɲeskar]
rr: erősen pergetett magyar r [r]: berrehun [be'rrehun]
s: selypesen ejtett magyar sz [sʲ]: sei [sʲej]
ts: selypesen ejtett magyar c [ʦʲ]: huts [uʦʲ]
tx: magyar cs [ʧ]: etxe [e'ʧe]
tz: magyar c [ʦ]: nintzen [nin'ʦen]
x: magyar s [ʃ]: Arexola [a'reʃola]
z: magyar sz [s]: izan [i'san]

Nyelvjárásokban előfordulhat még:

dd: magyar gy [ɟ]: menddi [men'ɟi]
dz: magyar dz [ʣ]: tzidzi [ʦi'ʣi]
tt: magyar ty [c]: Suspelttiki [sus'pelciki]

Mivel a c, ç, ch, q, v, w, y csak idegen szavakban vagy nevekben fordulhat elő, ezek ejtése megegyezik az eredeti nyelv ejtésével.

[szerkesztés] Hangsúly

A hangsúly általában a második szótagon van, de egyre nagyobb hatással van a baszkra a szomszédos spanyol és francia nyelv hangsúlyrendszere.

[szerkesztés] Nyelvtan

A nyelv ergatív, ez a következőt jelenti:

(1) Kepa badator. 'Péter jön.'
(2) Kepak ogia badakarkie. 'Péter kenyeret hoz önnek (ogia).'

Azaz az alany ragja fejezi ki azt, hogy tárgya van.

További sajátosságok:

szórend nem kötött
Az igék ragjai egyértelműek, ezért a személyes névmások elhagyhatók (írok, nem én írok)
az igeragok kifejezik a személyt, a módot és az időt (jelen, múlt) mint a magyarban.

Ragozás (a [] jelek elválasztják a szót és a ragot, csak a megértést szolgálják, nem részei a nyelvnek)

[Bilboko kale bat]-ean = Bilbaó egyik utcájában
[zazpi leiho]tatik = hét ablaktól

A ragozás többszintű, mint a magyarban (A magyar hat szintet használ: ház-háza-házai-házaié-házaiéi-házaiéinak)

[[[gure ama]ren]ga]n - anyánkon
adiskide leial-a-ren-ga-n hű barátunkon

A névelőt a magyarhoz hasonlóan takarékosan használja, csak akkor teszi ki, ha a jelentés megköveteli.

gizonak umeari liburua eman dio = a férfi a gyereknek a könyvet adta.
non ikusi duzu umea? = hol láttad volt a gyereket?

Tagadásnál a "nem" szó megelőzi a tagadott fogalmat, mint a magyarban.

emakumea ez da etorri = a nő nem érkezett meg.

[szerkesztés] Példaszöveg

Gizon-emakume guztiak aske jaiotzen dira, duintasun eta eskubide berberak dituztela; eta ezaguera eta kontzientzia dutenez gero, elkarren artean senide legez jokatu beharra dute.

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.