Várpalota
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Koordináták:
|
||||||||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||||||||
Várpalota város Veszprém megyében, a Várpalotai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Várpalota a Dunántúlon, Veszprém megye északkeleti szélén terül el. A lakosság számát tekintve a megye negyedik városa. Budapesttől 90 km-e, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Veszprém között félúton fekszik, a Bakony lábainál, a Balatontól alig 30 km-re.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Ókor
A rómaiak jelenlétének bizonyítéka az általuk emelt kőgát - a 8-as számúfőút mellett Öskü irányában - és Székesfehérvár irányában, Inota határában a két helyreállított halomsír. A kőemlékek a vár kőtárában tekinthetők meg. A középkor legjelesebb emléke a város központjában álló, a XIV. században épült, majd az évszázadok során többször átépített középkori vár.
[szerkesztés] Középkor
A török időkben Palota fontos királyi végvár volt, leghíresebb védőjét, Thury Györgyöt Zrínyi Miklós is megemlíti Szigeti veszedelem c. művében. Ma a Magyar Vegyészeti Múzeumnak és a Bányászattörténeti Gyűjteménynek ad helyet a Thury-vár, amely 1998-tól a várudvar megnyitásával nyári színházi és kulturális rendezvényeknek is otthona lett. A középkor emlékét őrzi még a gótikus stílusban épült inotai katolikus templom. A XVIII. században virágzó mezővárossá fejlődött a település, ezt tanúsítják a városközpont barokk templomai, valamint az alsóvárosi temetőben felújított Zichy kápolna. A város főteréről nyugatra, a katolikus templom mögött megtekinthetjük az Ybl Miklós tervei alapján épített, majd klasszicista stílusban átépített Zichy kastélyt.
[szerkesztés] Újkor
A város jelentős számú zsidó lakossága emelte az 1840-es években a városközpontban lévő klasszicista stílusú zsinagógát, amely a város festőjének, Nagy Gyulának a nevét kapta. 1986-tól ad otthont a város képzőművészeti gyűjteményének és időszaki kiállításainak. Ugyancsak itt található Matzon Frigyes szobrászművésznek a városra hagyott kisplasztikai gyűjteménye, valamint Bíró Antal festő és dr. Szíj Rezső gyűjteménye. A város a XVIII. században számottevő kézműiparral rendelkezett, majd a XX. század elején a szénbányászat beindulásával jelentős ipari fejlődés kezdődött. A XVIII-XIX. században Palota mezőváros hires volt meszeseiről, mézesbábosairól, vargáiról, tutyikészítőiről. A XIX.században több görög, zsidó és örmény kereskedő volt a városban.
[szerkesztés] A bányászvárosi évek és a jelenkor
A 30-as évektől folyamatosan bővültek az ipari objektumok. A bányászat után a vegyipar, az alumíniumgyártás és a villamoserőmű nagyberuházásai megteremtették 1951-re a várossá válás alapjait. Ekkor három városrész, Várpalota, Pétfürdő és Inota kapcsolódott egymáshoz. 1997. október 1-jétől azonban Pétfürdő ismét önálló településsé vált. A város jelenleg két részből áll - Várpalota és Inota, lakossága több, mint 21000 fő. A bánya az 1996-os bezárásáig a város gazdaságában fontos szerepet játszott.
[szerkesztés] Kronológia
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Thury-vár
A város központjában, a minden irányból könnyen megközelíthető Szabadság téren áll. A XIV. században épült, Újlaky nádor épitette először udvarháznak, majd 1440-től 4 saroktornyos várnak. Teljes kiépitettségét 1526 után érte el, majd az évszázadok során többször átépítették. Első ostroma "Csula" Móré idejében volt. A török időben fontos királyi végvár volt, leghíresebb védőjéről, Thury Györgyről kapta nevét - ő védte az 1566-os ostrom idején. Másik híres várkapitánya Erdődy Pálffy Tamás volt. A török fennhatóság alól 1687. november 26-án szabadult fel. Ma a Magyar Vegyészeti Múzeumnak és a Bányászattörténeti Gyűjteményének ad helyet. 1998-tól a várudvar megnyitásával nyári színházi és kulturális rendezvényeknek is otthona lett.
[szerkesztés] Római-Katolikus templom
A város központjában áll, a Thuri-várral szemben. 1774-1777 között építette Varschafter János székesfehérvári építőmester barokk stílusban. Hajója 4 boltmezőre oszlik, szentélye fél ötszögű. Harangja az 1743-as évszámot viseli; melyet vagy használtan vettek, vagy a XVIII. századi várbeli kápolnához tartozott. Felirata: Joseph Berger Goss mich in Raab, 1743. Szentségtartója 75 kg tömör ezüst, de újabb keletű. A templom ajtajait domborművek díszítik.
[szerkesztés] Zichy-kastély
A vártól nyugatra, a Római-Katolikus templom felett, a Kastélydombon áll. 1724-ben, Palota egyik földesura, gróf Zichy II. Imre Árva megyei főispán felesége, gróf Erdődy Terézia kezdte meg építtetését. A város uralkodó pontját választotta ki a kastély színhelyéül. 1860-ban leégett a kastély, szerencséjére azonban éppen akkor egy művészetpártoló földesúr, Waldstein János – Szechényi barátja - birtokolta, aki 1865-ben Ybl Miklós tervei szerint újjáépítette. Művészi alkotásokkal és könyvtárral gyarapította. A hatalmas kör alakú könyvtárszoba falait és mennyezetét freskókkal díszíttette. Sajnos a könyvek és az oldalfreskók a háború és az utána következő időszak alatt megsemmisültek, de a mennyezet freskója, mely Pállik Béla alkotása, szerencsére megmaradt, s kevés javítással ma is látható. Napjainkban az épület az ország egyetlen Trianon Múzeumának ad otthont.
[szerkesztés] Nagy Gyula Galéria
Nevét a város festőjéről kapta, eredetileg az épületet zsinagógaként használták. 1834-ben a helybéli zsidó hitközösség elhatározására kezdték meg építését, mely 1840-ben fejeződött be. Az épület erős rokonságot mutat az óbudai régi zsinagógával, s rajtuk kívül Magyarországon klasszicista stílusban nem is építettek zsinagógát.
[szerkesztés] Evangélikus templom
A Thuri György téren, a vár mögött található. 1777/80-ban torony nélkül épült, egy már korábban ott álló templom helyén. A torony 1805-ben, a karzatok 1810-ben, oltárképe 1799-ban készült el. A főbejárat felett vörös márványtábla 1807-ből: „Menjetek be kapuin hálaénekkel…” (100. zsoltár). Olvasható még az építés dátuma (1779) és a torony építésének időpontja (1805).
[szerkesztés] Református templom
Későbarokk stílusban épült templom a Jókai utcában. Egyajtós, három szakaszos templom. 1788-ban épült a főbejárata fölött látható felirat szerint. Ebben a templomban keresztelték meg 1886-ban azt a Molnár Mária nevű misszionáriusnőt, akit a japánok gyilkoltak meg a délkelet-ázsiai Pitilu szigetén, Indonéziában, 1943-ban.
[szerkesztés] Jó Szerencsét Művelődési Központ
1952-től 1957-ig épült Károlyi Antal, Ybl-díjas építész tervei alapján, a Rákosi-korszakra jellemző klasszicizáló jegyekkel. Mennyezettáblájának díszei erdély népi motívumok alapján készültek. Az előtér és a színház nézőtere közötti térben láthatók Ferenczy Noémi tanítványok munkái. Az együttes tagjai: Pintér Éva, Prepelicza Katalin, Solti Gizella és Szőke Erzsébet munkái 1958-ban készültek.
[szerkesztés] Bátorkő-Pusztapalota romjai
Várpalotától északra, a várostól alig több mint egy óra járásnyira, a Fajdas hegységben egy sziklabércen található meg. A XIV. század elején épült ez a vár, a Bakony egyik legszebb pontján, hogy a földesúr a környékbeli birtokait szemmel tudja tartani.Újlaky Miklós nádor székhelye volt,melyet "kinőtt" és ezért vált szükségessé a jelenleg a város központjában álló eredetileg egytornyos udvarház átépitése négysaroktornyos várrá. Móra Ferenc, Mikszáth Kálmán és Krúdy Gyula is megemlítik műveikben mint vadászóhelyet. Petőfi Sándor egy Aszódon történt esete versének végére Pusztapalotát írt, melyről még nem tudjuk, hogy erről, vagy a Pest melletti Pusztapalotáról van-e szó. Háromemeletes toronynak,főleg vámszedőhelynek és nem várnak építették, ezt jelzi ma is álló 15 méter magas falmaradványai.Mivel csak egy irányból, délnyugat felől lehetett megközelíteni, valószínüleg ezt felvonóhíddal tették. Ennek nyomait ma már nem láthatjuk, mert azt a szakadékot, amely nyugat felől elválasztotta a szemben levő domboktól, idővel feltöltötték a leomló kőtömegek.Bátorkőként utoljára egy 1590 körüli okirat emliti,majd legközelebb az 1720-as az uraság és a lakosság közötti perben bukkan fel,ekkor már "Pusztapalotaként" lakatlan pusztaként feltűntetve.
[szerkesztés] Városrészek
[szerkesztés] Egykori falvak a mai Várpalota területén
Tikolfölde Szélhely-Széhel-Zenel Réti
[szerkesztés] Oktatás
A városban 6 önkormányzati finanszírozású (ebből 1 speciális tantervű) és 2 alapítványi (ebből 1 római-katolikus) általános iskola található, továbbá 1 gimnázium és 1 szakközép és 3 szakiskola. Általános iskolák:
- Várkerti Általános Iskola és Szakiskola
- Nepumuki Szent János Római-Katolikus Általános Iskola
- Inotai Általános Iskola
- Rákóczi Telepi Általános Iskola http://www.rtai.fw.hu/
- Bán Aladár Általános Iskola
- Bartos Sándor Általános Iskola és Speciális Szakiskola
- Vásárhelyi András Általános Iskola
- Képesség- és Tehetségfejlesztő Magán Általános Iskola, Szakképző Iskola,
Gimnázium, Művészeti Iskola és Kollégium Középfokú oktatási intézmények
[szerkesztés] Közlekedés
Várpalota rendelkezik vasúti állomással és autóbuszállomással is. A városi közlekedés alapját képezi a 8-as számú főútvonal, amely a Várpalota területén a Veszprémi- ill. Fehérvári út neveket viseli. Kitűntetett szereppel rendelkeznek még az Ősibe (Mészáros Lőrinc u.), Pétfürdőre (Péti út) és a Tésre (Tési út) menő utak/utcák és a város szívét a főútvonallal összekötő Szent István út is.
[szerkesztés] Tömegközlekedés
Várpalotán alapvetően 7 helyijárat vonal működik, melyek mutációival együtt összesen 10 vonal van. A járatok alapvető feladata kezdetben az volt, hogy Várpalota központját összekössék a másik 2 városrésszel, Inotával és Pétfürdővel. Ma viszont a Pétfürdői végállomású vonal helyijártú és távolsági járatú szakaszokra oszlik, Pétfürdő leválása óta.
- 1 - Inota ltp, Hőerőmű, (Alukohó,) Ferrokémia, Inota Polyán út, Inota Radnóti út, Inota Búcsú tér, Inota Zöldfa u., Külsőmajor, Könyvtár, Skála áruház
- 10 - Róbert Károly forduló, Szabolcska út, Inotai út, Autóbusz-állomás, Skála áruház, Szabadság tér, Vízmű ,(56-os tér,) Kenyérgyár
- 11 - Autóbusz-állomás, Szabadság tér, Kenyérgyár, Kiskertek
- 14 - Tési domb forduló, Béke étterem, Hőközpont, Rákóczi út 26., Rákóczi út 2., Szabadság tér, Dankó út, Vasútállomás
- 4 - Tési domb forduló, Béke étterem, Hőközpont, Rákóczi út 26., Rákóczi út 2., Szabadság tér, Vízmű, Kenyérgyár, Ruhagyár, Vasútállomás
- 5 - Szabadság tér, Rákóczi telep, Loncsos, Szervíz
- 6 - Skála áruház, (OTP,) Rákóczi út 2., Rákóczi út 26., Hőközpont, Iskola/Béke étterem, Tési domb forduló
[szerkesztés] Nemzetközi kapcsolatok
2001. október 13.-án Várpalotán az európai közösségek és az Európai Unió eddigi történetében egyedül álló módon két EU tagállam egy-egy kistérségének települései, az Olasz Köztársaság Marche tartományának, az ausztriai Karintia tartományának Lavant-völgy térsége, valamint az EU-hoz való csatlakozásról akkor még tárgyaló Szlovén Köztársaság Koroška kistérségének és a magyarországi várpalotai kistérség összesen 40 települése aláírta a Várpalotai Szerződést az Önkormányzatok Szövetsége Európában Nemzetközi Társulás (TEMA) alapokmányát. A TEMA-hoz azóta ötödik kistérségként csatlakozott a romániai Zsil-völgyi kistérség.
[szerkesztés] A Várpalotai Szerződés
A Várpalotai Szerződést egy éves közvetlen előkészítő munka eredményeként írták alá a települések a nagyszabású, Várpalota várossá nyilvánításának 50. évfordulóját is köszöntő 16. Várpalotai Napok keretében megrendezett Way of Regions (Régiók útja) elnevezésű nemzetközi diplomáciai ceremónián. A szerződés hivatalosan négy példányban és több nyelven (angol - német, angol - szlovén, angol - magyar, angol-olasz) került aláírásra. Az aláírási szertartásra fővédnöknek Göncz Árpádot, a Magyar Köztársaság nyugalmazott elnökét kérték fel, és az aláírásra védnöki felkéréssel meghívták Ausztria, Olaszország és Szlovénia nagykövetét. Az aláírási ceremónia a négy nemzet himnuszával kezdődött. A négy nemzet egy-egy képviselője ünnepélyes beszéde és a meghívott vendégek köszöntése után került sor az ünnepélyes aláírásra. Az aláírást követően felhangzott az Európai Unió himnusza, Beethoven IX. szimfóniájából az Örömóda.
[szerkesztés] Híres várpalotaiak
- Bán Aladár költő, műfordító
- Thury György várkapitány
- Nyilasi Tibor labdarúgó, edző
- Kuncze Gábor politikus
- Petőfi Sándor költő
- Krúdy Gyula író
[szerkesztés] Testvérvárosok
Petrozsény, Románia, Zsil-völgyi kistérség
Fermo, Olaszország, Marche tartomány
Körmöcbánya, Szlovákia
Wolfsberg, Ausztria, Lavant-völgy kistérség
Slovenj Gradec, Szlovénia, Koroška kistérség
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Várpalota hivatalos honlapja
- Várpalota hivatalos minősítésű alternatív honlapja
- Várpalota térségének honlapja
- Várpalota a Vendégvárón
- A Krúdy Gyula Városi Könyvtár honlapja
- A Trianon Múzeum honlapja
- Várpalota a MiMi.hu-n
- Térképkalauz – Várpalota
- Várpalota helytörténetének honlapja
| Veszprém megye városai | |
|---|---|
| Ajka | Badacsonytomaj | Balatonalmádi | Balatonfüred | Balatonfűzfő | Berhida | |
| Devecser | Herend | Pápa | Sümeg | Tapolca | Várpalota | Veszprém | Zirc | |
Based on work by