Kéthly Anna

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kéthly Anna (Budapest, 1889. november 16. - Blankerberge, Belgium, 1976. szeptember 7.): szociáldemokrata politikus.

A Magántisztviselők Országos Szövetségének tisztviselője volt 1917-től, majd az alelnöke lett. 1919 végén csatlakozott a szociáldemokratákhoz. Többek között a Központi Nőszervező Bizottság tagja volt, és felelős szerkesztőként dolgozott a Nőmunkás című lapnál. 1920-ban hivatalosan is belépett az Magyar Szociáldemokrata Pártba. A Népszavában és a Szociáldemokrata Füzetekben publikált. A politikai életben nagy tekintélyt és befolyást szerzett. 1922-től 1948-ig tagja volt a szociáldemokrata párt vezetőségének; ezalatt folyamatosan országgyűlési képviselő volt.

A II. világháború alatt a polgári ellenzék és a szociáldemokraták összefogását támogatta. 1945 után a párton belüli jobboldal egyik vezetője lett. 1948 márciusában - mivel ellenezte a két munkáspárt egyesülését - kizárták a szociáldemokrata pártból.

1949-ben letartóztatták, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1954-ben szabadult amnesztiával. 1956-ban intenzíven dolgozott a Szociáldemokrata Párt újjászervezésében. 1956. október 31-én a párt elnöke lett. Államminiszteri kinevezést kapott az 1956. november 2-án átalakult Nagy Imre-kormányban, gyakorlatilag miniszterelnök-helyettes volt. 1956 novemberében a II. Internacionálé bécsi értekezletére utazott és haláláig már nem jött vissza Magyarországra. Belgiumban a Magyar Forradalmi Tanács elnöke lett. 1957-től hét éven át szerkesztette a Londonban megjelenő Népszavát.

Bibó István szerint a Nagy Imre-kormány egyetlen hiteles külföldi képviselője volt.