Paskai László

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Paskai László (Szeged, 1927. május 8.) bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek.

Tartalomjegyzék 1 Egyházi pályája 2 Főbb szerepvállalásai 2.1 Művei 3 Források, jegyzetek 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Egyházi pályája

Szegeden a piaristáknál tanult, 1945-ben érettségizett. Belépett a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett ferences rendtartományba, ahol 1949-ben tett fogadalmat. Rendi neve: Pacifik. Filozófiai és teológiai tanulmányait Gyöngyösön kezdte, a rend szétszórása után a Szegedi Hittudományi Főiskolán tanult, ahol 1951-ben végzett. A budapesti Hittudományi Akadémián 1952-ben szerzett teológiai doktori címet.

Pappá 1951. március 3-án szentelték. 1952 és 1955 között püspöki szertartó Szegeden, 1955-től 1965-ig filozófiai tanár, prefektus, spirituális. 1965–1969 között a Központi Papnevelő Intézet spirituálisa, 1973–tól 1978-ig rektora. 1965-től a Hittudományi Akadémia megbízott előadója, 1967–1978 között a filozófia tanszék vezetője.

1978. március 2-án Bavagalianai címzetes püspökké és veszprémi apostoli kormányzóvá nevezték ki. 1978. április 5-én szentelték püspökké. 1979. március 31-től 1982. április 5-ig veszprémi megyéspüspök, ezt követően1987. március 3-ig Ijjas József mellett kalocsai koadjutor érsek. 1986 júliusától 1990 szeptemberéig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. 1987. március 3-tól esztergomi, az egyházmegyék átszervezése folytán 1993-tól esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása. 1988. június 28-án a pápa bíborosi rangra emelte, címtemploma – elődjéhez, Lékai Lászlóhoz hasonlóan – Rómában a falakon kívüli Szent Teréz-templom (S. Teresa al Corso d'Italia). 75. életévét elérve benyújtotta lemondását, melyet II. János Pál pápa elfogadott. 2003. január 11-ig a főegyházmegye adminisztrátora volt, jelenleg Esztergomban él. Utóda Erdő Péter.

[szerkesztés] Főbb szerepvállalásai

Bíborosi munkájának emlékezetes eseménye volt II. János Pál pápa első és második magyarországi látogatása, és Mindszenty József hamvainak hazahozatala és újratemetése. Az 1948-ban a kommunisták által koholt vádakkal letartóztatott és így félreállított hercegprímásról ugyanakkor 1986-ban azt mondta, "Rákosi Mátyás fel akarta venni a párbeszédet a Vatikánnal"^[1], a katolikus intézményrendszer nagy részének feloszlatásához Mindszentynek az államosítással szembeni teljes ellenállása vezetett. 1989 májusában kijelentette, hogy nem tartja szükségesnek Mindszenty rehabilitálását, mivel az egyházban „természetes a szenvedés vállalása". Szendi József veszprémi püspök ezt számon kérte Paskain, aki 1989. július 1-jén hivatalos levélben kezdeményezte a kormánynál Mindszenty rehabilitációját.

Levéltári dokumentumok szerint „Tanár” fedőnéven 1965 és 1974 között együttműködött az állambiztonsági szolgálat III/III-as ügyosztályával.^[2][3] Beszámolóit^[4] az őket nyilvánosságra hozó Ungváry Krisztián történész túlnyomórészt személytelennek, „kifejezetten jóindulatúnak” ítélte.

Paskai László tagja volt annak a püspöki karnak, amely állami nyomásra 1982 márciusában elítélte és a nyilvános misézéstől eltiltotta Bulányi György piarista pátert, a „Bokor” katolikus bázisközösség vezetőjét. Saját egyházmegyéjében a páter ellen annak 1997-es rehabilitációja után is fenntartotta a tilalmat.^[5] Püspökként nem állt ki az állameskü megtagadásáért felfüggesztett papok vagy a katonai szolgálatot megtagadó hívők mellett sem. 1989 szeptemberében a püspöki karból egyedüliként szavazott az MSZMP, illetve a Hazafias Népfront által finanszírozott, a pártállammal kollaboráns „békepapi mozgalom” fenntartása mellett.

1990. február 6-án Németh Miklós kormányfővel közös nyilatkozatban érvénytelenítették az 1950-ben a püspöki kar és a rákosista kormány közötti, a Vatikán hozzájárulása nélkül kötött megállapodást, amelyben a magyar katolikus felsőpapság elismerte a kommunista Magyarország államrendjét és kötelezte magát, hogy nem engedi meg a katolikus egyház „államellenes politikai célokra” való felhasználását.

1996-ban a Jézus feltámadását tagadó Gromon András budapest-széphalmi plébánost kiközösítette és a papi tevékenységtől eltiltotta.^[6]

[szerkesztés] Művei

• Ezer éve Szent Adalbert oltalma alatt. In: Strigonium antiquum. Szerk. Hegedűs András, Bárdos István. Esztergom, 2000.
• A Lélek erejében. Válogatás Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek tízéves főpásztori szolgálata alatt elhangzott szentbeszédeiből, előadásaiból 1987-1997. Budapest, Szent István Társulat, 1997.
• Magyar szentek a keresztény Európában. In: Szentjeink és nagyjaink Európa kereszténységéért. A Vatikáni Kiállítást Előkészítő Bizottság, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottsága és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által rendezett történész konferencia előadásai 2000. május 4-5. Szerk. Beke Margit. Budapest, 2001.
• Simor János emlékkönyv. In: Strigonium antiquum. Szerk. Beke Margit. Budapest, Márton Áron K., 1992.

[szerkesztés] Források, jegyzetek

1. ↑ Idézi Nagy Alajos
2. ↑ Ungváry Krisztián: Mozgástér és kényszerpályák (Ecsetvonások egy egyházfő életrajzához), Élet és Irodalom, 50 évf/5.
3. ↑ Szőnyi Szilárd: Kis lépések politikája 6. évfolyam 6. szám (2006.02.09.)
4. ↑ Tomka Ferenc szociológus-egyháztörténész szerint (Halálra szántak, mégis élünk – Egyházüldözés és az ügynökkérdés, 1945-1990. Szt. István Társulat, Bp., 2005. ISBN 963-3616-92-1) a jelentések rendszeresen ismétlődő "kihallgatásokon" keletkeztek, csak a szolgálat minősítette ügynöknek Paskait. Ungváry ezzel szemben egyértelműen „ügynöknek” tartja azt, aki "éveken keresztül, ráadásul fedőnéven szóbeli vagy írásbeli jelentéseket ad egy tartótisztnek, akivel titkos lakásokon találkozik. Ezt a véleményt osztja Szabó Csaba egyháztörténész, az Országos Levéltár főigazgatóhelyettese is.” ([1])
5. ↑ Rudolf Schermann: Újabb eljárás fenyeget?
6. ↑ Gerlóczy Ferenc: Gromon plébános kiközösítése

• Magyar Ki Kicsoda 1990 (ISBN 9637840281)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Paskai László életének főbb adatai
• In virtute spiritus. A Szent István Akadémia emlékkönyve Paskai László bíboros tiszteletére. Szerk. Stirling János. Budapest, Szent István Társulat, 2003.

Előző érsek: Lékai László

Esztergomi érsek 1987–2002

Következő érsek: Erdő Péter