Kéktúra

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Országos Kéktúra nemcsak Magyarország, de Európa első hosszútávú turistaútja is. A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrával és az Alföldi Kéktúrával egy kört alkot, melyet Országos Kék Körnek is neveznek.

Tartalomjegyzék 1 Története 1.1 Szent István vándorlás 1.2 Kéktúra a Lokomotív SE szervezésében 1.3 Országos Kéktúra 1.4 Dél-Dunántúli Kéktúra 1.5 Alföldi Kéktúra 1.6 A Kék-kör 2 A Kék-túra kapcsolata az európai túramozgalmakkal 3 Távolság-, szint- és időadatok 3.1 Országos Kék Túra 3.2 Dél-Dunántúli Kéktúra 3.3 Alföldi Kék-túra 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Szent István vándorlás

1938-ban Szent István királyunk halálának 900. évfordulójára készült el az, akkor még 910 km-es, út dr. Cholnoky Jenő – a Magyar Turista Egyesület elnöke – kezdeményezésére. Sümegtől a Nagy-Milicig a kék jelzést 10 év alatt (1928-1938) festették fel a Kinizsi Encián szakosztály turistái. 1937-ben a Magyar Turista Szövetség vándorgyűlésén, Bugacon született meg a határozat, hogy a Szövetség fennállásának 25. évfordulóját 1938-ban az Országos Kék út megnyitásával ünnepli meg. A nyitótúrát Szent István turistavándorlásnak keresztelték el. A mozgalom eredeti kiírása szerint öt évente tartottak volna jubileumi túrákat.

[szerkesztés] Kéktúra a Lokomotív SE szervezésében

A Háborút követően 1952-ben – az akkori „MHK (Munkára, Harcra Kész)” illetve az „Ismerd meg hazánkat” mozgalom keretében – keltik új életre a mozgalmat. A Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya – Bokody József, Forgó János, Thuróczy Lajos és dr. Vízkelety László kezdeményezésére – 1952 januárjában hirdette meg tagjai számára a Tapolcától Tolvajhegyig terjedõ összesen 25 szakaszra osztott 852 km-es útvonalat. Egy évvel később jelenik meg az első Kék-túra füzet, a Lokomotív Sportkör 12 oldalas kis kiadványa. Ugyanebben az évben adták át Horváth Józsefnek az első jelvényt a teljesítésért, és mára már több mint 4100-an birtokolják a híres, szabálytalan négyszög alakú, formájával a végtelenbe nyúló távolságot szimbolizáló jelvényt. Három évvel késõbb jelent meg a már térképvázlatokkal is kiegészített második füzet.

[szerkesztés] Országos Kéktúra

1961-re már valóban országos méretű a mozgalom, és megalakul az MTSZ (Magyar Természetbarát Szövetség) Kék-túra Bizottsága. 1964-ben, Thuróczy Lajos szerkesztésében, színes térképmelléklettel látott napvilágot a Sümegtől a Nagy-Milicig terjedõ útvonal minden korábbinál részletesebb leírását magába foglaló kis kézikönyv, mely „Az Országos Kék-túra útvonala mentén” címet viselte. Késõbb a hetvenes években meghosszabbították az utat az osztrák határ menti Velem községig. Az évtized végén, 1979-ben Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, s „Másfélmillió lépés Magyarországon” címmel forgatott útifilmjük mérföldkővé vált az Országos Kék-túra történetében.

[szerkesztés] Dél-Dunántúli Kéktúra

Rockenbauer Pál 7 évvel késõbb ismét útra keltek és az akkori nyugati végpontból elindultak dél felé, hogy maguk választotta úton előbb a Dél-Dunántúli Kék-túra nyugati végpontját Kaposvárt, majd onnan ezen az úton végigmenve Szekszárdot érjék el „Még egymillió lépés…” megtétele után. Ez a szakasz 1989-tõl vált a Kék út szerves részévé „Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék-túra” néven.

[szerkesztés] Alföldi Kéktúra

Ezzel egyidőben megszületett a terv az út további bővítésére, ismét egy film, a Rockenbauer Pál emlékének dedikált „Kerekek és lépések…” kapcsán. 1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következő nagy egység, az „Alföldi Kék-túra” első szakaszát. A keleti megyék, így Csongrád megye is, egymás után csatlakoztak saját útvonalukkal, míg a Millecentenárium évére (1996) elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kék-túrát.

[szerkesztés] A Kék-kör

A Kék-kör útvonalát bejárva több helyi (megyei, tájegységi) túramozgalom is teljesíthető. A legrégebbi külön is túramozgalomként számontartott túramozgalmak a Veszprém megyei Kék-túra, a Dorogtól-Nógrádig túra, illetve a Bükk-Mátra útjain túramozgalom. Az évek alatt fokozatosan kiépült Alföldi Kék-túra szinte minden szakasza önmagában is teljesíthető.

Külön érdemel említést a Kohász Kék-túra. Az 1960-as évek óta teljesíthetõ túramozgalom útvonala az észak-magyarországi kohászvárosokat köti össze. Salgótarjántól Ózdon át Miskolc-Diósgyőrig vezet. Nyomvonala egy rövid szakasztól (Dédestapolcsány - Mályinka) eltekintve nem esik egybe a Kék-kör útvonalával. Hasonlóan önálló útja van a Balaton-felvidéki Kék-túrának, mely a badacsonyi hajóállomástól Pétfürdőig húzódik 94 km-en át. Ennél rövidebb de szintén említést érdemel a Börzsönyi Kék-túra mely Szobtól Nagybörzsönyön és Kemencén át, érintve Drégely várát Diósjenőig tart. A Gödöllői kék Bag település vasútállomásától a Gödöllői arborétumig (Gödöllő és Isaszeg között található) közel 20 km-en át vezeti a turistát a Gödöllői-dombságban.

[szerkesztés] A Kék-túra kapcsolata az európai túramozgalmakkal

Itthoni kiépülésével párhuzamosan a 1980-as évektõl a Kék-kör útvonala fokozatosan integráns részévé válik az európai hosszútávú turistaút hálózatnak. Előbb 1980. október 26-án a keletnémet, a lengyel, a csehszlovák és a magyar szövetségek Zakopaneban határozatot hoznak az EB (Eisenach-Budapest) vagy másnéven „Barátság” Nemzetközi hegyi túra létrehozásáról, melynek zárószakaszává válik az Országos Kék-túra keleti fele. Az évtized végére pedig, az EWV-vel kialakuló kapcsolatoknak köszönhetően, a nyugati szakasz válik E4 keleti végévé. Az akkori tervek messze esnek a mára megvalósult állapottól. Azóta az EB út megszűnt. Az E4 pedig magába foglalja a teljes Országos Kék-túra mellett az Alföldi Kék-túra észak-keleti szakaszát is, mely utóbbi a teljesen átdolgozott E3 út részét is képezi egyben. Az 1990-es éveket beárnyékoló balkáni háború miatt, az eredetileg Jugoszlávián áthaladó E7 utat is át kellett tervezni. E tekintetben pedig Kék-körünk frissen elkészült délmagyarországi szakaszai (Dél-dunántúli Kék-túra, Alföldi Kék-túra) jöttek kapóra. 1998 nyarára elkészülnek a szlovén és a román határig tartó bekötő utak is. A „hivatalos” beiktatás azonban még 3 évet várat magára, amig 2001-ben az Európa-túra megrendezésével az E7 magyarországi szakaszán végighalad a nagy nemzetközi vándorlás 5. számú stafétája.

[szerkesztés] Távolság-, szint- és időadatok

[szerkesztés] Országos Kék Túra

	Szakasz (-tól, -ig)	Táv (km)	Szint (m)	Idő (perc)
1.sz. túra:	Írottkő - Sárvár	70,2	430	1097
2.sz. túra:	Sárvár - Sümeg	71,9	280	1106
3.sz. túra:	Sümeg - Keszthely	47,5	810	794
4.sz. túra:	Keszthely - Tapolca	25,7	470	433
5.sz. túra:	Tapolca - Badacsonytördemic	15,7	330	269
6.sz. túra:	Badacsonytördemic - Nagyvázsony	41,0	1260	741
7.sz. túra:	Nagyvázsony - Városlőd	22,1	400	372
8.sz. túra:	Városlőd - Zirc	38,7	1020	683
9.sz. túra:	Zirc - Bodajk, Csókakő vm.	57,1	1070	960
10.sz. túra:	Bodajk, Csókakő vm. - Szárliget	48,5	1160	843
11.sz. túra:	Szárliget - Dorog	67,2	1950	1204
12.sz. túra:	Dorog - Piliscsaba	18,6	440	322
13.sz. túra:	Piliscsaba - Hűvösvölgy	21,7	480	373
14.sz. túra:	Hűvösvölgy - Rozália téglagyár (Bécsi út)	13,9	450	253
15.sz. túra:	Rozália téglagyár (Bécsi út) - Dobogókő	22,3	1000	434
16.sz. túra:	Dobogókő - Visegrád, komp	24,2	510	414
17.sz. túra:	Nagymaros - Nógrád	38,1	1610	732
18.sz. túra:	Nógrád - Becske	51,7	1560	931
19.sz. túra:	Becske - Mátraverebély	67,3	1720	1181
20.sz. túra:	Mátraverebély - Mátraháza	25,9	1170	505
21.sz. túra:	Mátraháza - Sirok	21,7	970	422
22.sz. túra:	Sirok - Szarvaskő	17,5	340	297
23.sz. túra:	Szarvaskő - Putnok	54,9	1880	1012
24/a.sz. túra:	Putnok - Aggtelek	30,0	480	497
24/b.sz. túra:	Aggtelek - Bódvaszilas	31,7	790	554
25.sz. túra:	Bódvaszilas - Boldogkőváralja	65,0	850	1059
26.sz. túra:	Boldogkőváralja - Nagy-nyugodó-nyereg (Sátoraljaújhely)	50,9	1500	914
27.sz. túra:	Nagy-nyugodó-nyereg (Sátoraljaújhely) - Hollóháza	44,9	1200	794
	Összesen:	1105,9	26130	19196

[szerkesztés] Dél-Dunántúli Kéktúra

Írottkő	Bozsok	7,8
Bozsok	Szombathely-Olad	14,6
Szombathely-Olad	Nárai	11,5
Nárai	Ják	6,6
Ják	Egyházasrádóc	10,4
Egyházasrádóc	Molnaszecsőd	8,4
Molnaszecsőd	Döröske	4,7
Döröske	Döbörhegy	2,8
Döbörhegy	Szarvaskend	2,8
Szarvaskend	Nagymizdó	2,7
Nagymizdó	Katafa	3,7
Katafa	Nádasd	2,5
Nádasd	Halogy	4,5
Halogy	Hímfai-tó	2,3
Hímfai-tó	Felsőmarác	4,1
Felsőmarác	Ivánc	1,9
Ivánc	Hegyhátszentmárton	1,4
Hegyhátszentmárton	Kondorfa	12,0
Kondorfa	Szalafő	6,5
Szalafő	Őriszentpéter	7,9
Őriszentpéter	Bajánsenye	6,4
Bajánsenye	Kercaszomor	5,0
Kercaszomor	Magyarszombatfa	4,2
Magyarszombatfa	Gödörháza	4,6
Gödörháza	Velemér	2,5
Velemér	Szentgyörgyvölgy	6,3
Szentgyörgyvölgy	Felsőszenterzsébet	5,1
Felsőszenterzsébet	Alsószenterzsébet	2,2
Alsószenterzsébet	Kerkakutas	2,9
Kerkakutas	Pusztaszentpéter	7,2
Pusztaszentpéter	Felsőcsöde	3,4
Felsőcsöde	Zalalövő	5,9
Zalalövő	Kustánszeg	13,8
Kustánszeg	Kislengyel	3,5
Kislengyel	Becsvölgye	4,9
Becsvölgye	Petrikeresztúr	4,3
Petrikeresztúr	Zalatárnok	6,5
Zalatárnok	Szentkozmadombja	2,5
Szentkozmadombja	Rádiháza	3,7
Rádiháza	Szentpéterfölde	6,4
Szentpéterfölde	Lasztonya	9,0
Lasztonya	Lispeszentadorján	4,5
Lispeszentadorján	Bázakerettye	3,9
Bázakerettye	Kistolmács erdészház	2,7
Kistolmács erdészház	Kistolmács	2,6
Kistolmács	Valkonya	8,3
Valkonya	Homokkomárom	11,7
Homokkomárom	Palin	7,5
Palin	Nagybakónak	16,5
Nagybakónak	Öröm-hegy, Postás kh.	5,1
Öröm-hegy, Postás kh.	Zalakaros	11,0
Zalakaros	Galambok	3,0
Galambok	Zalakomár	4,3
Zalakomár	Ormándkastély	3,6
Ormándkastély	Nemesvid	8,7
Nemesvid	Kisvid	4,3
Kisvid	Nagyszakácsi	3,6
Nagyszakácsi	Mesztegnyő	10,0
Mesztegnyő	Felsőkak	8,2
Felsőkak	Újvárfalva	10,8
Újvárfalva	Somogysárd	4,1
Somogysárd	Kaposmérő	15,2
Kaposmérő	Kaposdada	2,0
Kaposdada	Szenna	5,8
Szenna	Patca	3,7
Patca	Zselickisfalud, Vándor kh.	5,3
Zselickisfalud, Vándor kh.	Ropolypuszta	7,7
Ropolypuszta	Simonfa, Meteor kh.	10,8
Simonfa, Meteor kh.	Gálosfa	7,0
Gálosfa	Felsőkövesd	12,3
Felsőkövesd	Alsókövesd	1,7
Alsókövesd	Abaliget, vá.	15,8
Abaliget, vá.	Abaliget, barlang	5,2
Abaliget, barlang	volt Petőc akna	3,9
volt Petőc akna	Jakab-hegy	2,9
Jakab-hegy	Patacsi-mező	2,4
Patacsi-mező	Remete-rét	3,5
Remete-rét	Büdös-kúti kulcsosház	1,8
Büdös-kúti kulcsosház	Fehér-kúti kulcsosház	4,7
Fehér-kúti kulcsosház	Árpádtető	3,2
Árpádtető	Zobákpuszta	11,2
Zobákpuszta	Kisújbánya	7,3
Kisújbánya	Óbánya	4,4
Óbánya	régi 6-os út	5,0
régi 6-os út	Apátveresd-telep	3,4
Apátveresd-telep	Héthárs pihenő	6,1
Héthárs pihenő	Bátaapáti	6,2
Bátaapáti	Henrik-forrás	3,5
Henrik-forrás	Mórágy	3,0
Mórágy	Kismórágy	3,0
Kismórágy	Szálka	6,6
Szálka	Grábóc	4,4
Grábóc	Sötét-völgy	9,4
Sötét-völgy	Remete kápolna	9,7
Remete kápolna	Szekszárd	3,3
	ÖSSZESEN:	566,2 Km [szerkesztés] Alföldi Kék-túra táv (km) Szekszárd Keselyűsi Csárda 16,5 km Keselyűsi Csárda Baja 22,7 km Baja Ósükösd 14 km Ósükösd Hajósi pincék 36 km Hajósi pincék Pici-paci tanya 27,7 km Pici-paci tanya Petróczi Iskola 33,3 km Petróczi Iskola Ruzsa 21,5 km Ruzsa Bordány 19,5 km Bordány Sándorfalva 18 km Sándorfalva Ópusztaszer 19,5 km Ópusztaszer Mindszent 8,5 km Mindszent Tompahát 22,2 km Tompahát Nagymágocs 10,8 km Nagymágocs Eperjes 23 km Eperjes Szarvas 26 km Szarvas Peresi Bemutató Ház 18 km Peresi Bemutató Ház Mezőtúr 15 km Mezőtúr Ecsegfalva 27,6 km Ecsegfalva Rétihely Bemutató Központ 10 km Rétihely Bemutató Központ Körösladány 25 km Körösladány Csolt monostor 23,5 km Csolt monostor Okány 12,8 km Okány Geszt 18,2 km Geszt Kőrösszakál 28,4 km Kőrösszakál Furta 25,2 km Furta Berettyóújfalu 18,9 km Berettyóújfalu Hencida 15,7 km Hencida Nagykereki 13,2 km Nagykereki Pocsaj 16,2 km Pocsaj Álmosd 32,1 km Álmosd Kepecs tag 14,1 km Kepecs tag Vekeri Pihenőközpont 22,3 km Vekeri Pihenőközpont Halápi Csárda 18,5 km Halápi Csárda Nyíracsád 23,3 km Nyíracsád István tanya 26,5 km István tanya Nyírbátor 15,5 km Nyírbátor Vaja 15,5 km Vaja Gyulaháza 19 km Gyulaháza Kisvárda 11 km Kisvárda Tiszakanyár 14,5 km Tiszakanyár Cigánd gátőrház 18,3 km Cigánd gátőrház Karcsa 13,7 km Karcsa Sátoraljaújhely 16,8 km összesen: 848 km [szerkesztés] Külső hivatkozások az Országos Kéktúra kiírása Magyar Természetbarát Szövetség honlapja (MTSZ) Túrabázis Európai turistautak leírása