Bükk

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a bükkfáról szól. Kattints ide a Bükk hegységhez.

Bükk

Rendszertan

Ország:	Plantae
Törzs:	Magnoliophyta
Osztály:	Magnoliopsida
Rend:	Fagales
Család:	Fagaceae
Nemzetség:	Fagus
Faj:	F. sylvatica

Binominális név

Bükk
L.

A közönséges bükk (Fagus sylvatica) 40 m-ig megnövő, egyenes, hengeres törzsű fa. Kérge vékony, sima, világos- vagy sötétszürke. A hosszúhajtások zegzugos növekedésűek, szőrösek, szürkésbarnák, hónaljrügyeiből a következő évi rövidhajtások fejlődnek. A hónaljrügyek orsó alakúak, hosszúkásak, csúcsukon molyhosak, a virágrügyek zömökek. A levelek elliptikusak, ék vállúak, hegyes csúcsúak, nyelük rövid, szélük ép, ritkán fogasak, élük hullámos, pillás. Lemezük felül fényes, kopasz, a fonákon az erek mentén szőrösek, a pálhalevelek hamar lehullanak. A porzós virágzatok hosszú kocsányon függenek, fehéren szőrösek, a termősek rövid, felálló kocsányon ülnek. A terméságazat töviskékkel fedett kupacs, éréskor négy kopáccsal nyílik. A mag 3 élű, gesztenyebarna makk, ehető.

[szerkesztés] Felhasználása

Sokféleképpen hasznosítható, jól alakítható keményfa. Az egyenes szálú, nagy átmérőjű rönkökből sokféle félkészterméket lehet előálítani. Minden szerszámmal jól megmunkálható, késeléssel, hámozással furnér készíthető belőle. Gőzöléssel jól hajlítható, a hajlított bútorok gyártásának legfontosabb alapanyaga. Gőzölés nélkül vetemedésre hajlamos. Nem időjárásálló, külső térben gombák és rovarok is károsíthatják. Rajzolata jellegtelen, ezért gyakran pácolással, színezéssel, festéssel felületkezelik. Papír, farost és faszén gyártására is kiválóan alkalmas. Magas hőmérsékleten ég, a régi fazekasság kedvenc tüzelőanyaga volt.