Borneó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az indonéz szigetvilágban elterülő Borneó Földünk harmadik legnagyobb szigete, nagysága 743,330 km². Területén 3 ország, Indonézia, Malajzia, valamint Brunei osztozik. A sziget lakossága 2000-ben körülbelül 16 millió volt.

Tartalomjegyzék 1 Geográfia 2 Közigazgatás 3 Történelem 4 Természeti környezet

[szerkesztés] Geográfia

Borneót északról-északnyugatról a Dél-kínai-tenger, északkeletről a Sulu-tenger, keletről a Celebeszi-tenger, valamint a Makassar-szoros, délről pedig Jávai-tenger, valamint a Karimata-szoros határolja. A szigettől nyugatra helyezkedik el a Maláj-félsziget, valamint Szumátra szigete, délre Jáva, keletre Celebesz, északkeletre pedig a Fülöp-szigetek.

A sziget legmagasabb pontja a Mount Kinabalu Malajzia Sabah tartományában, a maga 4095 méterével.

[szerkesztés] Közigazgatás

A sziget országainak területén jelenleg az alábbi közigazgatási beosztás van érvényben:

• Indonézia provinciái: Kelet-, Dél-, Nyugat-, valamint Középső-Kalimantán
• Malajzia szövetségi államai: Sabah és Sarawak
• Brunei területe négy közigazgatási egységre (daerah) oszlik.

[szerkesztés] Történelem

Borneó virágkorát a 15. és 17. század között élte, ekkor a sziget egész területét egy ország a Brunei Birodalom irányította. Az európaiak terjeszkedésének köszönhetően a sziget közigazgatási egysége megbomlott, területén a hollandok, és a britek osztozkodtak. A mai állapot 1984-ben, Brunei függetlenségének elnyerésével alakult ki.

1962 és 1964 között a sziget fontos helyszíne volt az Indonézia és Malajzia között kirobbant fegyveres konfliktusnak.

[szerkesztés] Természeti környezet

Borneó területén az ázsiai térség egyik legkiterjedtebb, legegybefüggőbb trópusi esőerdőállománya található, melynek kiterjedése azonban a maláj ipar, valamint más, multinacionális cégek faigényének köszönhetően napról-napra csökken. A világ jelenlegi trópusi fakitermelésének mintegy fele Borneóról származik. A fakitermelésen túl az esőerdők területét tovább csökkentik a folyamatosan szaporodó pálmaültvevények is. Jelentős faállomány pusztult el az 1997-ben és 1998-ban a szigeten dühöngő erdőtűz miatt, mely égetéssel kezdődött egy, az El Niño következményeként fellépő rendkívül száraz időszakban.

A még meglevő esőerdők az egyetlen természetes élőhelye az orángutánnak, valamint több endemikus, ritka fajnak, az indiai elefántnak, a szumátrai orrszarvúnak, vagy a ködfoltos párducnak. A közelmúltban a feltevések szerint egy új, eddig ismeretlen ragadozó emlősfajt sikerült felfedezni a szigeten a WWF szerint, mely attól tart, hogy a faj kipusztulhat, mielőtt jobban megismerik, hisz az indonéz kormány a közelmúltban jelentette be a világ legnagyobb pálmaültetvénynek létrehozását, nagyjából Magyarország területének egyötödével megegyező területen.

Mindez Jáva túlnépesedésedésének megoldását, s a Borneóra telepedő farmerek támogatását szolgálná, ám az esőerdők talajának megfelelősége erősen kétségessé teszi a vállalkozást.