Franciaország uralkodóinak listája
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Franciaország uralkodóinak listája kezdetét a történészek több időponthoz, ezáltal több személyhez is kötik. Az a vita alapja, hogy Franciaország, mint államalakulat mikor jött létre, tehát mikor vált külön a Frank Birodalomtól.
Többek szerint Franciaország uralkodóinak listáját az első frank uralkodók neveivel kellene kezdeni, tehát a Meroving-dinasztia tagjaival, hiszen a francia államot hagyományosan Klodvig alapította meg.
Mégis a legerősebb álláspontot azok képviselik, akik a verduni szerződés megszületésétől, tehát 843-tól kezdve beszélnek Franciaországról, és ezért francia uralkodókról is. A szerződésben felosztották az Európa nagy részére kiterjedő Frank Birodalmat, amelynek nyugati részén megalakult a mai, modern értelemben vett Franciaország elődje.
Az alábbi táblázat ezt az utóbbi álláspontot veszi alapul, és Franciaország uralkodóit a verduni szerződéstől kezdődően írja le, tehát a Karoling-dinasztia uralkodóival kezdve.
| Ház | Uralkodó | Hatalmon volt | Megjegyzések |
|---|---|---|---|
|
|
|||
| Karoling | I. (Nagy) Károly | 768–814 | |
| Karoling | Karlmann | 768–771 | |
| Karoling | I. (Jámbor) Lajos | 781–840 | Nagy Károly fia. |
| Karoling | II. (Kopasz) Károly | 840–877 | Jámbor Lajos fia. A 843-as verduni szerződést követően beszélhetünk szorosan véve Franciaországról. |
| Karoling | II. (Hebegő) Lajos | 877–879 | Kopasz Károly fia. |
| Karoling | III. Lajos | 879–882 | II. Lajos fia. |
| Karoling | II. Karlmann | 879–884 | Bátyjával, III. Lajossal együtt foglalták el a trónt, Karlmann társkirályként uralkodott. |
| Karoling | III. (Kövér) Károly | 885–887 | |
| Karoling | Párizsi Odo | 888–898 | Egyes források a Capeting-házhoz sorolják. |
| Karoling | III. (Együgyű) Károly | 898–922 | |
| Karoling | I. Róbert | 922–923 | Egyes források a Capeting-házhoz sorolják. |
| Karoling | Rudolf | 923–936 | Egyes források szerint a Burgundi-ház tagja. |
| Karoling | IV. (Tengerentúli) Lajos | 936–954 | II. Lajos unokája. |
| Karoling | Lothár | 954–986 | IV. Lajos fia. |
| Karoling | V. (Henye) Lajos | 986–987 | Lothár fia. Törvényes örökös nélkül halt meg, így a Karolingok uralmát egy új dinasztia vette át. |
|
|
|||
| Capeting | Hugó | 987–996 | Eredetileg Île-de-France hercege. |
| Capeting | II. (Jámbor) Róbert | 996–1031 | |
| Capeting | I. Henrik | 1031–1060 | |
| Capeting | I. Fülöp | 1060–1108 | |
| Capeting | VI. (Kövér) Lajos | 1108–1137 | |
| Capeting | VII. (Ifjú) Lajos | 1137–1180 | |
| Capeting | II. Fülöp Ágost | 1180–1223 | |
| Capeting | VIII. (Oroszlán) Lajos | 1223–1226 | |
| Capeting | IX. (Szent) Lajos | 1226–1270 | 1234-ig helyette Kasztíliai Blanka uralkodott régensként. |
| Capeting | III. (Merész) Fülöp | 1270–1285 | |
| Capeting | IV. (Szép) Fülöp | 1285–1314 | |
| Capeting | X. (Civakodó) Lajos | 1314–1316 | |
| Capeting | I. (Utószülött) János | 1316 | |
| Capeting | V. (Hosszú) Fülöp | 1316–1322 | |
| Capeting | IV. (Szép) Károly | 1322–1328 | |
|
|
|||
| Valois | VI. (Szerencsés) Fülöp | 1328–1350 | Charles de Valois, III. Fülöp kisebbik fiának gyermeke. |
| Valois | II. (Jó) János | 1350–1364 | |
| Valois | V. (Bölcs) Károly | 1364–1380 | |
| Valois | VI. (Őrült) Károly | 1380–1422 | 1382-ig helyette I. Lajos, Anjou grófja uralkodott régensként. |
| Valois | VII. (Győzelmes) Károly | 1422–1461 | |
| Valois | XI. Lajos | 1461–1483 | |
| Valois | VIII. (Nyájas) Károly | 1483–1498 | 1484-ig Anne de Beaujeu régensként uralkodott helyette. |
| Valois | XII. Lajos | 1498–1515 | A Valois-ház Orléans-i ágának tagja. |
| Valois | I. Ferenc | 1515–1547 | A Valois-ház Angoulême-i ágának tagja. |
| Valois | II. Henrik | 1547–1559 | |
| Valois | II. Ferenc | 1559–1560 | |
| Valois | IX. Károly | 1560–1574 | 1563-ig Medici Katalin uralkodott helyette régensként. |
| Valois | III. Henrik | 1574–1589 | Lengyelország királya 1573-tól egy éven át. |
|
|
|||
| Bourbon | IV. (Nagy) Henrik | 1589–1610 | Ő is egyenes ági leszármazottja a Capetingeknek, de családi okokból megváltoztatta nevét, és dinasztiája nevét is. |
| Bourbon | XIII. (Igazságos) Lajos | 1610–1643 | 1614-ig Medici Mária uralkodott helyette régensként. |
| Bourbon | XIV. Lajos, a Napkirály | 1643–1715 | 1651-ig Ausztriai Anna uralkodott helyette régensként. |
| Bourbon | XV. (Szeretett) Lajos | 1715–1774 | II. Fülöp, Orléans hercege uralkodott helyette régensként 1723-ig |
| Bourbon | XVI. Lajos | 1774–1793 | A kirobbant nagy francia forradalom alatt lefejezték Lajost és feleségét, Marie-Antoinette királynét, ezt követően kikiáltották az Első Köztársaságot. |
|
|
|||
| Bonaparte | I. Napóleon | 1804–1814 azután 1815-ben újra | |
| Bonaparte | II. Napóleon, a Sasfiók | 1815 | |
|
|
|||
| Bourbon | XVIII. Lajos | 1814–1824 | Alig egy évvel trónralépése után Napóleon elűzte trónjáról, és híres száznapos uralma után ismét elbukott, és Lajos került vissza a trónra. |
| Bourbon | X. Károly | 1824–1830 | |
|
|
|||
| Orléans | Lajos Fülöp, a Polgárkirály | 1830–1848 | Lemondatták trónjáról, és a kitört forradalomban megszületett a második francia köztársaság. |
|
|
|||
| Bonaparte | III. Napóleon | 1853–1870 | A porosz–francia háborúba bukott bele, maga is az ellenség kezére került. Miután lemondott, Franciaországban végleg leáldozott a monarchiák kora. |
Based on work by