I. Henrik francia király

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

I. Henrik (1008. május 4. – 1060. augusztus 4.), a Capeting-ház tagja, 1031-től haláláig volt Franciaország királya.

Apja II. Róbert volt. A Capeting-ház hagyományai szerint Henriket még apja életében koronázták királlyá Reimsban, 1027. május 4-én, azonban apja haláláig alig volt befolyása.

Henrik uralkodását, elődeihez hasonlóan, a területi harcok jellemezték. Előbb testvéréhez, Róberthez csatlakozott apjuk elleni lázadásában (1025). Anyjuk Róbert utódlását támogatta, így apjuk halála után Henrikre maradt, hogy megbékítse rebellis testvérét. 1032-ben végül is lecsillapította testvérét, nekiajándékozva a burgundiai hercegséget.

1047-ben Henrik segítségére sietett fiatal unokaöccsének, Vilmos normandiai hercegnek, aki később Hódító Vilmos néven vált ismertté. Néhány évvel később azonban, amikor Vilmos - III. (Hitvalló) Edward unokatestvére - feleségül vette Matildot, a flandriai gróf lányát, Henrik aggódni kezdett Vilmos lehetséges hatalma miatt. Így 1054-ben és 1058-ban Henrik kétszer is hadba szállt Normandia meghódítására, de mindkét alkalommal vereséget szenvedett.

[szerkesztés] Családja

Henrik jegyese II. Konrád német-római császár lánya, Matild volt, de a lány 1034-ben idő előtt elhunyt. Ekkor Henrik feleségül vette Matildot, Liudolf láynát, de ő is meghalt 1044-ben egy császármetszést követően. Következő felesége a kievi Anna volt, akitől négy gyermeke született:

1. I. Fülöp (1052. május 23. – 1108. július 30, 1108)
2. Hugues le Grand (1057–1102)
3. Robert (kb. 1055–kb. 1060)
4. Emma (?)

Előző uralkodó: II. (Jámbor) Róbert

Francia uralkodó 1031 – 1060

Következő uralkodó: I. Fülöp