Etanol

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Etanol
Általános
Magyar név	Etanol
IUPAC név	Ethanol
Egyéb nevek	Etil-alkohol, borszesz, spiritusz, alkohol
Képlet
Moláris tömeg	46.07 g/mol
Megjelenés	Színtelen folyadék
CAS-szám	[64-17-5]
EINECS (EG) szám	200-578-6
EG-Index szám	603-002-00-5
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot	0,789 g/cm3, folyadék
Oldhatóság vízben	Korlátlanul elegyedik
Olvadáspont	-114.3 °C (158.8 K)
Forráspont	78.4 °C (351,6 K)
Viszkozitás	1.20 mPa·s (20 °C-on)
Fizikai állandók
Képződéshő	-277.8 kJ/mol
Égéshő	-1367 kJ/mol-1
Veszélyességi jellemzők
EU osztályozás	Tűzveszélyes (F)
R-mondatok	R11
S-mondatok	S2, S7, S16
Lobbanáspont	13 °C
RTECS szám	KQ6300000
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (25°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

Az etanol (etil-alkohol, borszesz, C₂H₅OH) színtelen, jellegzetes szagú és ízű, éghető folyadék. Az etanol kémiailag az alkoholok közé tartozik, azonban alkohol névvel a köznapi életben leggyakrabban az etanolt illetjük.

Az etanol a természetben tisztán sosem fordul elő, mindig híg vizes oldatában található. Így fordul elő a szeszes italokban is, melyek az etanol legismertebb felhasználási területe is egyben.

Az ember már az ősidőkben felismerte a cukortartalmú levek, gyümölcsök erjedési folyamatát, melynek termékei (többek között) alkoholok. Az etil-alkohol a központi idegrendszerre hat, kis mennyiségben az érzékek tompulását, a reakcióidő megnövekedését, kellemes bódultságot okoz, de nagyobb mennyiség súlyos mérgezést, akár halált is okozhat. Ugyancsak súlyos következményekkel jár nagyobb mennyiségű alkohol rendszeres fogyasztása is (lásd: alkoholizmus).

[szerkesztés] Előállítása

Hagyományos módon az etanolt cukortartalmú oldatok élesztőkkel való erjesztésével nyerik. (Az alkoholos italokat ma is kizárólag így készítik.)

Ezzel a módszerrel legfeljebb 18-20 % (V/V) etanoltartalmú oldatot lehet előállítani, az ennél töményebb alkoholt desztillálással készítik (kihasználva azt, hogy az etanol forráspontja (78 °C) alacsonyabb a vízénél (100 °C). Az így előállítható legtöményebb etil-alkoholos oldat 96 (V/V)%-os, ugyanis a maradék 4 % víz együtt forr az alkohollal. Töményebb, ún. abszolút alkoholt (100 %) csak vízelvonószerek használatával nyerhetünk.

Ipari úton az etanolt etilén és víz savkatalizált reakciójával állítják elő:

A reakcióhoz szükséges etilént földgázból vagy egyéb petrolkémiai alapanyagokból nyerik.

[szerkesztés] Felhasználása

A fent említett alkoholtartalmú italokon kívül az etanolt széles körben használják. Leggyakrabban mint oldószert, de terjed a felhasználása, mint üzemanyag (bioalkoholt - elterjedtebb nevén bioetanolt - nagy mennyiségben állítanak elő és használnak fel autókban pl. Brazíliában, Ausztriában, Svédországban és az USA-ban).

A vegyiparban más vegyületek gyártásához, mint alapanyagot használják. Az orvoslásban mint általános fertőtlenítő (valamint oldószer) rendkívül elterjedt.

[szerkesztés] Kémiai reakciói

Az etanol előállításánál már említett erjedés egy oxidatív folyamat első lépése, melyet molekuláris (légköri) oxigén jelenlétében továbbiak követnek. Az etanol első lépésben acetaldehiddé, majd a következőben ecetsavvá oxidálódik:

Ezt a reakciót használják fel az ételecet gyártásakor is. Ugyanakkor ez játszódik le az emberi szervezetben is alkohol fogyasztása után. Az ecetsav a szervezet számára nem mérgező, de a felhalmozódó acetaldehid igen - ez felelős a másnaposságért és az alkoholmérgezésekért is! (Az első része a folyamatnak ugyanis jóval gyorsabban játszódik le, mint a második.)