Ernest Hemingway

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ernest Hemingway

Ernest Miller Hemingway (Oak Park, USA, 1899. július 21. – Kuba, 1961. július 2.) amerikai, irodalmi Nobel-díjas regényíró, novellista, újságíró. Az elveszett nemzedék jeles tagja.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Műveinek jellegzetessége
- 2.1 A jéghegy-elv
- 2.2 Világszemlélet
3 Regényei
4 Novelláskötetek
5 Egyéb írások
6 Az öreg halász és a tenger
7 Kiadások
8 Bibliográfiák
9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

A kalandos életű író jómódú polgárcsaládból származott, amit korán otthagyott. Miután az érettségi előtt megszökött otthonról, 17 éves korában a Kansas City Star riportere lett. Egészségügyi önkéntesként Franciaországba ment 1918-ban, később az olasz frontra került. Súlyosan megsérült Fossaltánál. Miután felépül, a görög forradalomról tudósított a torontói Starnak. 1925-től Párizsban élt. Itt ismerkedett meg Gertrude Steinnel, akitől az elveszett nemzedék elnevezés is származik. Barátságot kötött Sherwood Andersonnal, Ezra Pounddal. 1927-ben Floridába költözött. 1940-től Kubában élt, ahol az amerikai haditengerészetet segítette a német tengeralattjárók felkutatásában. 1944-ban Angliába költözött, haditudósító lett. Részt vett a Normandiai partraszállásban, ahol újra megsebesült. Elsőként vonult be Párizsba egy francia partizáncsapat parancsnokaként, amiért előbb parancsmegszegés miatt haditörvényszék elé került, majd kitüntették. Miután a háború véget ért, ismét Kubába ment. 1954-ben repülőgépével lezuhant Afrika fölött, de túlélte. Ugyanebben az évben irodalmi munkásságát Nobel-díjjal jutalmazták. 1961. július 2-án öngyilkos lett, amelyre valószínűleg egyre súlyosbodó betegsége indította.

Hemingway nagyon kalandos életet élt. Nem csak a háborúban vett részt, de volt haditudósító a polgárháború dúlta Spanyolországban, vadászott az Afrikai őserdőkban és szavannákon, bikaviadalokra járt Spanyolországban. Volt amatőr bokszbajnok és halászott. Többször nősült és erősen ivott. Saját élményeiből ihletett regényei és novellái a férfias erényeket testesítik meg.

[szerkesztés] Műveinek jellegzetessége

[szerkesztés] A jéghegy-elv

Hemingway műveire jellemző a tömörség, ami mindig sokkal nagyobb mondanivalót hordoz magában, mint ami olvasható. Írói hitvallása a jéghegy-elv volt. Számára a tömören, minden sallang nélkül megírt művek csak a jéghegy csúcsát jelentették, a sorok közötti olvasat elengedhetetlen volt.

Hemingway az I. világháborúban

A történet valós tartalma mindig a felszín alatt játszódik, akárcsak a vízfelszín alatti jéghegy. Kiválóan példázza ezt a Macska az esőben című, rövid lélegzetvételű novellája, ahol egy szinte semmitmondó esemény álarca mögött a férfi és nő közti elkeseredett drámának lehetünk tanúi.

Hemingwayről azt terjesztették, miután megírt egy művet, azt újra olvasta, és egyesével kihúzogatta a felesleges szavakat, legfőképpen a mellékneveket és csak a legszükségesebbeket tartotta meg. Műveire valóban jellemző az ilyen irányú minimalizálás, a jelzők szűk használata, ami szintén a jéghegy csúcsának csiszolását és a rejtett tartalom hangsúlyozását szolgálta.

[szerkesztés] Világszemlélet

Ernest Hemingway műveinek világa egyértelműen férfiközpontú. Témáiban férfias sportokat ábrázol, vadászatot, halászatot, ökölvívást, bikaviadalt. Az erőszak sok formában jelenik meg nála. Írt bérgyilkosokról (Bérgyilkosok) és a háborúról (Akiért a harang szól). A halál, legyen az csatatérhez vagy máshoz kapcsolódó, visszatérő eleme műveinek. Azonban ez a halál szinte soha sem dicsőséges és nemes. Inkább a puszta valósággal és a dolgok értelmetlenségével szembesít. A veszélyekkel, az élet nehézségeivel való bátor szembenézés Hemingway világának tartóoszlopa. Férfias követelmény nála a bátorság és a helytállás minden körülmények között. A gyávaság megbocsáthatatlan bűn, ezért kell a Francis Macomber rövid boldogsága című novella címszereplőjének is meghalnia. Hemingway erkölcsi kódexe nem ad felmentést senkinek, még akkor sem, ha az a szereplő pusztulásához vezet. Ezzel a kemény, meg nem alkuvó helytállással találkozhatunk az Aki nem adja meg magát kiöregedett torreádorában vagy Santiagonak a tengerrel való heroikus küzdelmében (Az öreg halász és a tenger).

[szerkesztés] Regényei

(1925) Tavaszi zuhatag (The Torrents of Spring)
(1926) Fiesta, a nap is felkel (korábban Különös társaság) (The Sun Also Rises)
(1929) Búcsú a fegyverektől (A Farewell to Arms)
(1937) Gazdagok és szegények (To Have and Have Not)
(1940) Akiért a harang szól (For Whom the Bell Tolls)
(1950) A folyón át a fák közé (Across the River and Into the Trees)
(1952) Az öreg halász és a tenger (The Old Man and the Sea)
(1962) … (Adventures of a Young Man)
(1970) Szigetek az áramlatban (Islands in the Stream)
(1986) Édenkert (The Garden of Eden)

[szerkesztés] Novelláskötetek

(1923) Három elbeszélés és tíz költemény (Three Stories and Ten Poems)
(1925) A mi időnkben (In Our Time)
(1927) Férfiak nők nélkül (Men Without Women)
(1932) A Kilimandzsáró hava (The Snows of Kilimanjaro)
(1933) A győztes nem nyer semmit (Winner Take Nothing)
(1938) Az ötödik hadoszlop és az első 49 novella (The Fifth Column and the First Forty-Nine Stories)

[szerkesztés] Egyéb írások

(1932) Halál délután (Death in the Afternoon)
(1935) Afrikai vadásznapló (Green Hills of Africa)
(1960) Veszélyes nyár (The Dangerous Summer)
(1964) Vándorünnept (A Moveable Feast)
(2005) A Kilimandzsáró alatt (Under Kilimanjaro)

[szerkesztés] Az öreg halász és a tenger

[szerkesztés] Kiadások

Ernest Hemingway művei, 1-7. kötet; Európa Könyvkiadó - Magyar Helikon, 1970-1973.

[szerkesztés] Bibliográfiák

Baker, Carlos: A Checklist of Hemingway Criticism = Hemingway and his Critics 1961.
Beebe, Maurice: Criticism of Ernest Hemingway = Modern Fiction Studies 1955. I. sz.
Cohn, Louis H.: A Bibliography of the Works of Ernest Hemingway 1931.
Samules, Lee: A Hemingway Checklist 1951.
Lania, Leo: Hemingway. Eine Bibliographie 1960.
Ernest Hemingway bibliográfia, szerk.: Ecsedi Andorné, Gáliczky Éva Bp. 1971.
Ernest Hemingway. Bibliográfia, Szeged 1967.