Aktínium

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

89 rádium ← aktínium → tórium La ↑ Ac ↓ (Ute) periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	aktínium, Ac, 89
Elemi sorozat	aktinoidák
Csoport, periódus, mező	3, 7, f
Megjelenés	ezüstös
Atomtömeg	(227) g/mol
Elektronszerkezet	[Rn] 6d1 7s2
Elektronok héjanként	2, 8, 18, 32, 18, 9, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség (szobahőm.)	10 g/cm³
Olvadáspont	(circa) 1323 K (1050 °C, 1922 °F)
Forráspont	3471 K (3198 °C, 5788 °F)
Olvadáshő	14 kJ/mol
Párolgáshő	400 kJ/mol
Hőkapacitás	(25 °C) 27.2 J/(mol·K)
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	köbös lapközéppontos
Oxidációs állapotok	3 (semleges oxid)
Elektronegativitás	1.1 (Pauling skála)
Ionizációs energia	1.: 499 kJ/mol
	2.: 1170 kJ/mol
Atomsugár	195 pm
Egyebek
Mágnesesség	nincs adat
Hővezetőképesség	(300 K) 12 W/(m·K)
CAS szám	7440-34-8
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Aktínium izotópjai Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t. 225Ac syn 10 nap α 5.935 221Fr 226Ac syn 29.37 ora β- 1.117 226Th ε 0.640 226Ra α 5.536 222Fr 227Ac 100% 21.773 év β- 0.045 227Th α 5.042 223Fr
Hivatkozások

Az aktinium a periódusos rendszer egy kémiai eleme, a vegyjele Ac és rendszáma 89. A neve a görög aktis, aktinos-ból ered ami csillógást sugárzást jelent.

Tartalomjegyzék 1 Jellemzői 2 Felfedezése 3 Felhasználás 4 Izotópjai 5 Hatása az élővilágra

[szerkesztés] Jellemzői

Az actinium egy ezüstfehér radióaktiv fém. Magas radioaktivitása miatt sőtétben halvány kék fényt sugároz. Nyomokban az urán-szurokércben mint ²²⁷Ac izotóp található, melynek felezésí ideje 21.773 év. Vegyi tulajdonságaí megegyeznek lantánéval.

[szerkesztés] Felfedezése

Az aktiniumot André-Louis Debierne fedezte fel 1899-ben az urán-szurokércben, melyben a koncentrációja 15mg/tona érc. Függetlenül tőle Friedrich Otto Giesel is 1902-ben előállitota az aktiniumot. Késöbb magreakció segitségével előállitotak elégséges aktiniumot hogy meghatározák kémiai tulajdonságait. A ²²⁶Ra-ot neutronal bombáznak: ²²⁶Ra+n = ²²⁷Ra = ²²⁷Ac+e

[szerkesztés] Felhasználás

Mivel nagyon radioaktiv, az ²²⁷Ac mint "neutron generátor(forrás)" van számon tartva. Az egészségügy számára az ²²⁵Ac izotopót felhasználják a ²¹³Bi előállitására vagy saját magát a sugár-terápiában.

[szerkesztés] Izotópjai

A természetben előforduló aktinium egy izotópot tartalmaz: ²²⁷Ac, melynek a leghosszabb a felezési ideje. Összesen 10 iotópja ismert, melyeknek atom tömegjük 206 és 236 között van. a legstabilabbak: * ²²⁷Ac felezési idő 21.772 év

• ²²⁵Ac felezési idő 10.0 nap
• ²²⁶Ac felezési idő 29.37 ora

A többi izotóp felezési ideje rövidebb mint 10 ora és a többségé rövidebb mint 1 perc. A lerövidebb felezési idejű a:

• ²¹⁷Ac felezési idő 69 nanomásodperc

A frissen előállitot ²²⁷Ac tulajdonképen tartalmaza már bomlási termékét, ami egyensulyban van az ²²⁷Ac-el és az összetétel megfelel a 185 napos életidőnek. A továbiakban az összetétel változik a felezési idő ritmusában.

[szerkesztés] Hatása az élővilágra

Mivel nagyon ritka elem és nincs szerepe az élővilágban nem jelent veszélyt az élővilágra. Alig egy pár laboratoriumban található és mivel nagyon radioaktiv (150-szer radioaktivabb mint a rádium) nagy elővigyáyatosággal kezelik. Kutatások folynak a célzot alfa sugárterápiával mely nagyon hatásos daganatos betegségekben. Az ²²⁵Ac használata ebben az irányban, egy igen komoly mellékhatás miatt ütközik nehézségekbe: az ²²⁵Ac-ból renszeresen keletkezik ²¹³Bi, ami elhagyja a megcélzot daganatot és a vesékben halmozodik, azokat roncsolja. A kutatások a ²¹³Bi hatásos eltávolitása irányában folynak.