Bátaszék

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.19745° k. h. 18.72362°

**Bátaszék**

Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Tolna
Kistérség	Szekszárdi
Rang	város
Terület	63,54 km²
Népesség
Összesen: 6894 fő (2001) Népsűrűség: 108,50 fő/km²
Irányítószám	7140
Körzethívószám	74
Térkép é. sz. 46.19745° k. h. 18.72362°	település Mo. térképén

Bátaszék város Tolna megyében, a Szekszárdi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Szekszárdtól délre található, az 55-ös és 56-os országutak találkozásánál. Megközelítése személyautóval, tömegközlekedésivel: vonattal, busszal történhet illetve más személyi járművel.

[szerkesztés] Környező települések

Nyugatra Mórágy, Mőcsény, észak-nyugatra Bonyhád, északra Várdomb, Szekszárd, észak-keletre Alsónyék, keletre Pörböly, Baja, délre Báta, Dunaszekcső.

[szerkesztés] Története

Bátaszéken a legrégibb időktől kezdve találhatunk írásos- s tárgyi emlékeket. A vaskortól már írásos emlékeink vannak az itt élő népcsoportról: a keltákról. Őket később a rómaiak leigázták, s a Provincia része lett. Róma bukása után lakói szarmaták, hunok, avarok, frankok, szlávok, majd a magyarok voltak. A honfoglalás után a környék 10 települése ide épített templomot, mivel a környék központja volt a ciszterci monostor által. Az ő nevükből ered későbbi neve: Cikádor, azonban a nép továbbra is Széknek nevezte.

"Az apátság gazdaságilag is jelentős központtá vált, amit az jelez a legvilágosabban, hogy még a pápa és a IV. lateráni zsinat is foglalkozott a cikádori ciszterciek szőlőfelvásárlásával és borügyleteivel." forrás: bataszek.hu

A virágzásnak a tatárjárás vetett véget. A károkat a ciszterciek és egy gazdag földbirtokos család hozta helyre, azonban régi nagyságát nem tudták visszaállítani. A monostor is haldoklott, végül fel kellett számolni. Később bencések telepedtek a helyükre, akik ismét széki apátsági rangra emelték. 1478-ben Mátyás király egyesítette a bátai apátsággal, innen kezdtük a Bátaszék nevet írni. A felemelkedés után ismét porba hullott, a török által. Az oszmánok kiűzése után a Habsburgok uralkodása alatt iparosok, mint bádogosok, bognárok, takácsok és csizmadiák tették meg a mezőváros ipari fejlődését.

[szerkesztés] Nevezetességei

Magyarország első ciszterci apátságát 1142-ben itt alapította II. Géza király. A Nagyboldogasszony templom udvarán végzett ásatások eredményeit, az apátság maradványait a romkertben láthatjuk.

Római katolikus templom (neogótikus stílusú, 1902)

II. Géza monostortemploma helyén álló templom rossz állapota miatt, 1842-ben új templom építését rendelték el. Hofhauser Antal tervei szerint 1899-ben kezdődtek az építkezések, s a felszentelés 1903-ban történt. A templom érdekessége, hogy díszítései fafaragások: Jézus születése, feltámadása, Szent István (Vajk) király megkeresztelkedése, s István országának felajánlása a Szűz Máriának. 4 életnagyságú szobra van, Szent Margit, Szent Erzsébet, Szent Imre és Gonzága Szent Alajos kőbe zárt másai. Kitűnő állapotban lévő igen nagy orgonával büszkélkedhet, melyet egy bizonyos Angster, pécsi cég készített. 2200 sípból áll, a legnagyobbak 10 m magasak, a legkisebbek fél hüvelyk nagyságúak. 100 mázsát nyom össztömege.

Nepomuki Szent János kápolna

Építését a XVIII. század végére teszik, az első említés 1776-ban esik róla. A Báta felé vezető úton, a kőhídnál emelt kápolna. Ez a római katolikus kápolna a késői barokk stílus nyomait őrzi magán. Jellemzői a lizénás díszítései, s szobra a barokk szobrászat értékes alkotása. Állapota az évek során sokat romlott, 1991-ben ujjították fel falával és szobrával együtt.