Zalaszentgrót
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Kistérség | Zalaszentgróti |
| Rang | város
|
| Terület | 81,62 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 8790 |
| Körzethívószám | 83 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Zalaszentgrót Zala megye északkeleti részén a Zala folyó völgyében elhelyezkedő város.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Vasút
A település életében a vasút nem különösképpen meghatározó jellegű, bár rövid szárnyvonal köti össze a Budapest–Boba–Zalaegerszeg vasúti fővonalon fekvő Zalabér–Batyk vasútállomással.
[szerkesztés] Közút
Zalaszentgrót az ország közúti hálózatában is perifériális szerepet játszik. Kisebb mellékutak kötik össze Sümeggel és Zalacsánnyal, ahonnan elsősorban Keszthely felé lehet tovább utazni. A Zalacsány felől érkező út Zalabérnél torkollik a Sümeg és Zalaegerszeg között futó fontosabb mellékútba, amelyen a település összeköttetésben áll a megyeszékhellyel.
Zala megye más városaihoz viszonyítva autóbusz ellátottsága kevésbé fejlett, ám így is jóval az országos átlag felett van. Viszonylag kevés elővárosi járat mellett elsősorban Zalaegerszeg, Keszthely és Sümeg felé járnak helyközi buszok, ám távolabbi településekkel is (mint Budapest, Győr, Szombathely vagy Tapolca) van összeköttetése. A településmagtól távol fekvő, csatolt településrészekre helyközi járatok járnak a városban működő buszállomásról.
[szerkesztés] Története
A településhez tartozó Csáfordon jelentős rézkori leleteket találtak. A Zalaszentgrót területén folyó régészeti ásatások során kelta leletekre bukkantak, ám valószínűleg állandó kelta település nem volt itt.
A római időkből sok lelet származik a város területéről, amely okot ad arra a feltételezésre, hogy itt lehetett a Savariától 30, Mogetianától pedig 25 mérföldre lévő Maestriana település.
A honfoglalást követően a környék a Türje nemzetséghez tartozott. A település neve valószínűleg Szent Gellért nevéből származik, akit azonban csak 1083-ban avattak szentté, így a Szentgrót eredete csak ez utánról eredeztethető. Első írásos említése 1247-ből való Szentgirioliti néven. Az 1299-ben már felépült vár és környéke rendkívül sokszor váltott gazdát az elkövetkező évszázadokban.
Az 1550-es évektől egyre több török támadást vert vissza a helyi vár, amelyet Kanizsa 1600-as eleste után végvárrá alakítottak át, mely később a Rákóczi-szabadságharc egyik fontos színhelye lett. A várat 1710-ben vettek be a császári csapatok és később le is romboltatták.
A XVIII. században kezdett fellendülni a település gazdasága: iparosok, kézművesek települtek ide. Akkori birtokosa, Gróf Batthyány Ferenc rendelete alapján több utca, új híd épült, megindult a környező mocsarak lecsapolása. 1830-ban mezővárosi rangra emelkedett, 1854-ben saját jegyzőséget kapott. 1867-ben posta, 1883-ban távírda épült, illetve megindult a helyi kórház építése is. 1887-ben vált járási székhellyé, ahova 1892-ben érkezett meg az első vonat Türje felől, majd 1895-ben már Balatonszentgyörgy községgel is vasúti összeköttetésben állt. 1896-ban óvoda létesült, illetve bevezették a telefont a településre.
A sok áldozatot követelő I. világháborút követően épült ki a nagyközség élelmiszeripara: gyümölcsfeldolgozó, tejüzem létesült itt. A II. világháború ismét súlyos terhet jelentett, 262 fő polgári áldozat volt, köztük sok zsidó, akiket koncentrációs táborokba hurcoltak.
A II. világháborút követő időszakban komoly fellendülés indult útjára. A helyi élelmiszeripar nagymértékben fejlődött. 1950-ben Kisszentgrótot, majd 1963-ban Aranyodot és Tüskeszentpétert a településhez csatolták. Végül 1984-ben Csáford, Tekenye, Zalaudvarnok és Zalakoppány beolvasztása után létrejött Zalaszentgrót város, amely Magyarország 100. városa lett.
A rendszerváltást követően a gazdasága átalakult, megszűnt a helyi tégla- és sajtgyár, építőipari szövetkezet, és még több munkahely, ellenben megnyílt egy éti csiga feldolgozó, mely révén nemzetközi hírnévre tett szert Zalaszentgrót. Újjáépült a belváros, renoválásra kerültek a városi emlékek, majd 2001-ben termálfürdő nyitotta meg kapuit, mely 2005-ben egy fedett fürdővel bővült.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Kiskastély
- Batthyány-kastély és park(késő barokk - copf stílusú)
- Történelmi Emlékmű (a 1848/49-es és az 1956-os forradalom áldozatainak tiszteletére)
- Kőhíd (1846-ból)
- Romtorony (volt ferences templom, 14. századból)
- Római katolikus templom (1758, barokk stílusban)
- benne: Szentgróti Madonna (1490-es évekből való faszobor)
- védett Pieta-festmény
- Termálfürdő
- Éticsiga feldolgozó
Based on work by