Andrássy út

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Budapest, Andrássy út
és Millenniumi Földalatti Vasút

1896-os kép az Andrásy útról (Sugárútról) az Opera elől

Adatok

Ország

Magyarország

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

2002

Az Andrássy út (korábban Sugárút, Népköztársaság útja) Budapest egyik (majdhogynem egyetlen) sugárútja, mely a Terézvárosban (Budapest VI. kerületében) található. A Belvárost köti össze a Városligettel.

Az Andrássy út az alatta haladó Millenniumi Földalatti Vasúttal együtt 2002-ben a világörökség része lett.

[szerkesztés] Története

Terézváros fő ütõere a 19. századig a Király utca volt, ez kötötte össze a Belvárost a külsőbb területekkel és a Városligettel. Bár a Király utcán még villamos is közlekedett, a század közepére már nem volt képes a megnövekedett forgalom kiszolgálására. Ezen kívül Terézváros zsúfolt építkezése elzárta a természetes légáramlásokat, így tovább nehezítve az amúgy is egészségtelen és zsúfolt városrész helyzetét.

A Pesti Hírlap 1841. évi 18. számában jelent meg Kossuth Lajos „Mire van szüksége Pest városának, hogy magára fõvárosi alakot öltsön?” címû írása, melyben a Városerdõig nagy fasorok ültetését kívánta. „Mi szép és kényelmes leend a budapestiekre nézve ez árnyas fasorok közt a Lánchídtól kezdve egész a Városerdõig mintegy parkban sétálni s kocsizni, kikerülve a szûk ronda Király utcát s annak unalmas vég nélküli házsorát.”

A problémák orvoslására vetette fel ismét gróf id. Andrássy Gyula miniszterelnök egy új sugárút építésének tervét (Már a reformkorban is gondoltak egy új út létesítésére itt, lásd keretes cikk). Eleinte néhány képviselő ellenezte a tervet, mivel az új sugárút gyakorlatilag nem kapcsolódott az akkori országutakhoz. Végül 1870. decemberében a képviselőház rábólintott a tervekre, és 1870. évi LX. törvénycikkben a Sugárút építésére 3,3 millió koronát és visszafizetési kötelezettség mellett 4,9 millió forintot szavazott meg (előtte a kisajátításról kellett törvényt hozni, mivel a Sugárút építéséhez meglévő telkeket kellett felhasználni). A Sugárút építése így 1871-ben elkezdődött, amikor a kormány ugyanabban az évben újabb grandiózus ötlettel állt a Képviselőház elé: a Nagykörút tervével. A két grandiózus új út egy akkor még egy gödörként tátongó nyolcszögletű téren – az Oktogonon – találkozott.

A Millenniumi Földalatti Vasút az Andrássy út alatt

Bár az útpálya hamar elkészült, a házak lassan épültek. Az építkezés kezdetén leromboltak számos házat, így mintegy tízezer ember hajléktalanná vált átmenetileg. Az eredeti tervek szerint a Sugárúti épületeknek 1872-től 5 éven belül el kellett készülniük, a környező utcák házainak felhúzására 10 évet szántak. Az épületek tervezésével Ybl Miklóst és Linczbauer Istvánt bízták meg. Az új út egységes Eklektikus-Neo-reneszánsz stílusa ennek is köszönhető, nem csupán annak, hogy épületei egyazon időszakban keletkeztek.

Az 1873-as gazdasági válság lelassította az építkezéseket, sõt 1876-ra több vállalkozó vissza is adta a Fővárosnak a telket, mert nem tudták időben teljesíteni a szerződéseket. Ekkor ismét nagyszabású építkezési hullám vette kezdetét – immáron nem pénzügyi vállalkozókkal, hanem a felső-középosztály illetve főurak részvételével: az elsõ telektulajdonosok között volt többek között Szili Kálmán, Szemlér Mihály, gróf Erdődy István, gróf Keglevich Ilona, gróf Dessewffy Aurél, gróf Zichy Jánosné. Ők főleg a Sugárút legkülső részén, a villanagyedben építkeztek.

A mai Operaház helyén mocsaras környéken egy kétes hírű csárda állt, mely sokáig hátráltatta az új díszes Sugárút építését, de végül sikerült azt a telket is kisajátítani.

Az utat, mely 1876 októberére készült el, eleinte Sugárút-nak hívták, majd 1885-ben nevezték el gróf Andrássy Gyuláról. Az út fakockás borítású volt (a lovak patáit kímélendõ).

Az Andrássy út belváros felőli vége

A Millenniumi ünnepségek (1896) közeledtével a Városliget felé a tömegközlekedés megoldatlansága ismét előtérbe került. Ekkor Balázs Mór (a Budapesti Villamos Városi Vasút vezérigazgatója) felvetése nyomán az Andrássy út alatt egy földalatti vasút építését határozták el, mely két év alatt el is készült, tovább növelve az új díszsugárút presztízsét.

[szerkesztés] Felosztása

Az Andrássy út három szakaszra osztható, melyek a városból kifele haladva egyre szélesebbek, levegősebbek:

A Deák tér és az Oktogon között – az út zártsorú, 3-4 emeletes épületek, bérházak között fut.
Az Oktogon és a Kodály körönd között – a zártsorú építés megmarad, de az épületek alacsonyabbak és megjelenik a szervízút, így inkább fasor jellegű.
A Kodály körönd és a Hősök tere között – Az útpálya még szélesebb, az utat különálló paloták, villák szegélyezik.

[szerkesztés] Fontosabb helyszínek

Postamúzeum (Andrássy út 3.) [1]
Magyar Állami Operaház (Andrássy út 22.) [2]
Az egykori Balettintézet épülete
A Goethe Institut
A „pesti Broadway” – a Nagymező utca környéke, színházi negyed
A Liszt Ferenc tér és a Jókai tér – divatos szórakozónegyed
Az Oktogon
A Terror Háza múzeum (Andrássy út 60.) [3]
A régi Zeneakadémia (Andrássy út 67.) ≈≈
- Liszt Ferenc-emlékház (Vörösmarty utca 35.) [4]
Budapest Bábszínház (Andrássy út 69.) [5]
A régi Műcsarnok ≈≈
- Képzőművészeti Egyetem (Andrássy út 69-71.) [6]
A MÁV székháza (Andrássy út 73-75.) [7]
Kodály Zoltán-emlékház (Kodály körönd 1.) [8]
A Magyar Újságírók Szövetségének székháza (Andrássy út 101.) [9]
Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum (Andrássy út 103.) [10]