IV. Romanosz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

IV. (Diogenész) Romanosz (1068–1071) bizánci császár, VII. Mihály társcsászára és nevelőapja

X. Konstantin felesége, Eudocia, férje halála után hamarosan újra házasodott: egy gyermekei elleni összeesküvésben való részvételért halálra ítélt kappadókiai nemest, Romanosz Diogenészt vette el, aki ezáltal szintén császárrá vált. Koronázása után három sikeres hadjáratot vezetett a szeldzsukok ellen, akiket visszavetett az Eufráteszen túlra, ám a negyedik vállalkozása katasztrófával végződött: Alp Arszlán Manzikert mellett, az Araxész partján tönkreverte a görögöket, a császár pedig fogságba esett. Romanoszt hatalmas váltságdíj és békekötés ígérete fejében elengedték, ekkor az önmagát egyeduralkodónak nyilvánító VII. Mihály ellen fordult, azonban elbukott. Próte szigetére vonult vissza, ahol hamarosan nagy szegénységben halt meg.