Szécsényi országgyűlés

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A szécsényi országgyűlést a Rákóczi-szabadságharc idején, 1705. szeptember 20-án hívta össze II. Rákóczi Ferenc.

Tartalomjegyzék

1 Előzményei
2 Az országgyűlés

[szerkesztés] Előzményei

Bár II. Rákóczi Ferenc eredetileg a Rákos mezejére kívánta összehívni a gyűlést, 1705 nyarának kedvezőtlen hadi eseményei miatt végül a Szécsény melletti Borjúpást nevű mező mellett döntött.

[szerkesztés] Az országgyűlés

A fejedelem hívására 6 püspök, 36 főrend és 25 vármegye mintegy ezer küldötte gyűlt össze. A szabad ég alatt tartott országgyűlés feladata az államforma, a szabadságharc vívásához szükséges állami szervek megalakítása és a szabadságharc további célkitűzéseinek meghatározása volt. Rákóczi már az elején kijelentette, hogy nem tekiinti magát fejedelemnek és ezt demonstrálandó, a helyszínről el is távozott. Rákóczi távollétében kiéleződtek a főnemesek és a középnemesek közötti ellentétek. Miután Bercsényi Miklós javaslatára Rákóczi visszatért, az országgyűlés - főként a főnemesek érdekeit követve - meghozta döntéseit.

[szerkesztés] Az államforma

Az országgyűlésen a rendek konföderációra léptek, Magyarországi Szövetkezett Státusok és Rendek Szövetkezése néven. Rákóczit Magyarország vezérlő fejedelmévé választották. A fejedelem mellé 24 tagú álló főtanácsot (más néven szenátust) választottak.

[szerkesztés] A hadsereg és a vallási felekezetek

Elrendelték, hogy aki már egyszer fegyvert fogott a szabadságharcban, az a háború végéig köteles katonai szolgálatot teljesíteni. Ez komoly feszültséget okozott az önkéntes hadsereg köreiben. Ugyanakkor rendezték a különböző felekezetek egymás közötti vitáit, döntést hozva a templomok hovatartozásáról.