Bálna

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Cetek

Hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae)

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály:	Emlősök (Mammalia)
Alosztály:	Elevenszülők (Theria)
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia)
Rend:	Cetek (Cetacea) Kerr, 1792

Alrendek

Sziláscetek (Mysticeti)
Fogascetek (Odontoceti)
- Ámbráscetfélék (Physeteroidea)
- Csőröscetfélék (Ziphioidea)
- Delfinfélék (Delphinoidea)
- Folyami delfinek (Platanistoidea)

A bálnák a cetek rendjébe tartoznak a delfinekkel együtt. A legújabb genetikai alapú rendszertan a ceteket (és velük a bálnákat is) a párosujjú patásokkal együtt a Cetartiodactyla nevű új rendbe sorolja. Ez azonban még nem terjedt el eléggé, ezért a ceteket továbbra is külön rendként tárgyaljuk.

Mint minden emlős, a bálnák is levegőt lélegeznek be, tüdejük van, melegvérűek, utódaikat szoptatják. A bálnák szárazföldi emlősöktől származnak. Az evolúció során kitűnően alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. Alakjuk áramvonalas, a halakéhoz hasonló. Mellső végtagjaik uszonyokká alakultak át, hátsó végtagjaikat elveszítették. Gyakorlatilag nincs szőrzetük.

A bálnák nagy termetű állatok. Testhosszuk kifejlett korukban fajtól függően 1,2 – 30 m, tömegük 30 — 150000 kg. Közülük kerül ki minden idők legnagyobb állata, a kék bálna.

[szerkesztés] A bálnák fajai

A bálnák nem rendszertani elnevezés. Szűkebb értelemben általában a szilásceteket hívják bálnának, tágabb értelemben azonban a delfinek kivételével a fogasceteket is bálnáknak nevezik nagy méretük alapján. Az egyes fajok súlyát és méretét lásd a Sziláscetek és a Fogascetek szócikkekben.

Sziláscetek (Mysticeti) alrendje
- Simabálnák (Balaenidae) családja
  - Grönlandi bálna (Balaena mysticetus)
  - Északi simabálna (Eubalaena glacialis)
  - Déli simabálna (Eubalaena australis)
- Szürkebálnafélék (Eschrichtiidae) családja
  - Szürke bálna (Eschrichtius robustus)
- Barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családja
  - Csukabálna (Balaenoptera acutorostrata)
  - Déli csukabálna (Balaenoptera bonaerensis)
  - Tőkebálna (Balaenoptera borealis)
  - Bryde-bálna (Balaenoptera edeni)
  - Kék bálna (Balaenoptera musculus)
  - Közönséges barázdás bálna (Balaenoptera physalus)
  - Hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae)
- Törpesimabálna-félék (Neobalaenidae) családja
  - Törpe simabálna (Caperea marginata)
Fogascetek (Odontoceti) alrendje
- Ámbráscetfélék öregcsaládja (Physeteroidea)
  - Ámbráscetek (Physeteridae) családja
    - Ámbráscet (Physeter macrocephalus)
  - Törpe ámbráscetek (Kogiidae) családja
    - Kogia breviceps
    - Kogia simus
- Csőröscetfélék öregcsaládja (Ziphioidea)
  - Csőröscetek (Ziphiidae) családja
    - Arnoux-féle csőröscet (Berardius arnuxii)
    - Baird-féle csőröscet (Berardius bairdii)
    - Északi kacsacsőrű cet (Hyperoodon ampullatus)
    - Déli kacsacsőrű cet (Hyperoodon planifrons)
    - Mesoplodon bahamondi
    - Északi csőröscet (Mesoplodon bidens)
    - Andrews-féle csőröscet (Mesoplodon bowdoini)
    - Hubb-féle csőröscet (Mesoplodon carlhubbsi)
    - Blainville-féle csőröscet (Mesoplodon densirostris)
    - Gervais-féle csőröscet (Mesoplodon europaeus)
    - Ginkgofogú csőröscet (Mesoplodon ginkgodensis)
    - Gray-féle csőröscet (Mesoplodon grayi)
    - Hector-féle csőröscet (Mesoplodon hectori)
    - Kapocsfogú csőröscet (Mesoplodon layardii)
    - True-féle csőröscet (Mesoplodon mirus)
    - Longman-féle csőröscet (Mesoplodon pacificus)
    - Perui csőröscet (Mesoplodon peruvianus)
    - Stejneger-féle csőröscet (Mesoplodon stejnegeri)
    - Tasmán csőröscet (Tasmacetus shepardi)
    - Cuvier-féle csőröscet (Ziphius cavirostris)