Marburg

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Címer	Térkép

Adatok
Tartomány:	Hessen
Kerület:	Gießen
Körzet:	Marburg-Biedenkopf
Terület:	124,5 km²
Magasság:	173-412 m tszf.
Népesség:	79 139 (2005. december 31.)
Népsűrűség:	635,7 fő/km²
Külföldiek:	7,9 %
Irányítószámok:	35001–35043 (régi: 3550)
Körzethívószámok:	06421
Autórendszám:	MR
Koordináták:	é. sz. 50°49′ k. h. 8°46′
Polgármester:	Egon Vaupel (SPD)
Hivatalos honlap:	www.marburg.de

Marburg an der Lahn város Hessenben, Németországban, a Lahn folyó partján. A Marburg-Biedenkopf körzet központja. Nevét annak a ténynek köszönheti, hogy korábban itt húzódott a Türingiai Grófság és a Mainzi Érsekség határa ("mar(c)").

A Wettergasse Marburg belvárosában

[szerkesztés] Földrajzi fekvés

A város a Lahn két partján fekszik, a Német-középhegyvidéken. Nyugatra a Gladenbachi-hegyvidékig, keletre a Lahn-hegységen át az Amöneburgi-medencéig terjeszkedik területe. Félúton fekszik a Frankfurt-Kassel útvonal mentén (mindkét várostól kb. 77 km-re), a legközelebbi nagyobb település Gießen, 27 km-re fekszik. A város legmagasabb pontja a Störner-hegy (412 m), legmélyebb pedig a Lahn-völgyben található délen (173 m).

[szerkesztés] Közigazgatás

Marburg városa közigazgatási-statisztikai szempontból 20 városrészre osztható fel, melyek nagy része valaha önálló település volt. Ezek a következők (zárójelben a lakosok száma főben):

Bauerbach (1 630)
Bortshausen (245)
Cappel (kb. 6 500)
Cyriaxweimar (kb. 600)
Dagobertshausen (441)
Dilschhausen (178)
Elnhausen (1 275)

Ginseldorf (817)
Gisselberg (915)
Haddamshausen (580)
Hermershausen (406)
Marbach (3 250)
Michelbach (kb. 1 900)
Moischt (kb. 1 200)

Ockershausen (kb. 5 600)
Richtsberg (kb. 9 000)
Ronhausen (242)
Schröck (1 838)
Wehrda (kb. 6 500)
Wehrshausen (807)

Marburgi Erzsébet-templom

[szerkesztés] Történelme

[szerkesztés] Az alapítás és a kezdetek

Mint sok más település, Marburg is két forgalmas kereskedelmi út találkozásánál jött létre a kora középkorban: a kelet-nyugati Köln-Prága és az észak-déli Északi-tenger-Alpok-Olaszország utak, a Lahn folyó átkelési helyén. A várost a 9. és a 10. századtól a Giso-dinasztia által emeltetett kis vár védte. Marburg 1140 óta város a pénzérmék tanúsága alapján. A Gisoktól kezdve a vidék a Türingiai Grófsághoz tartozott, melynek központja az Eisenach feletti Wartburg vára volt.

[szerkesztés] Szt. Erzsébet

1228-ban Türingia özvegy grófnéja, Erzsébet Marburgot választotta lakhelyéül, mivel megromlott a viszony közte és sógora, az új gróf között. A grófné életét a beteg emberek ápolásának szentelte, kórházat is építtetett. Korán, 24 évesen érte a halál 1231-ben, de mindmáig az egyik legkiemelkedőbb személyiségnek tartják azok közül, aki a városban éltek valaha. 1235-ben szentté avatták, és a Német Lovagrend már abban az évben megkezdi sírja fölé építeni az Erzsébet-templomot. Zarándokok jöttek ekkor ide Európa minden tájáról, a város első virágkorát élte.

[szerkesztés] Hessen fővárosa

1264-ben Szt. Erzsébet lánya (Brabant Szófia) sikerrel megszerezte fia (I. Hesseni Henrik) számára a Hesseni grófság trónját, ami addig Türingiához tartozott. Marburg (Kassel mellett) ekkortól kezdve Hessen fővárosa volt 1540-ig. A grófság első kettéosztásakor, 1485 és 1500, valamint 1567 és 1605 között Hessen-Marburg fővárosa volt. Hessen egyike volt a legerősebb második vonalbeli fejedelemségeknek Németországban. Örök ellensége a mainzi érsek, az egyik választófejedelem volt, aki számos háborúban és konfliktusban vetélkedett Hessennel évszázadokon át a területért folyó harcban.

Marburgi vár

1605 után Marburg már csak egy vidéki kisvárosnak számított, ami az egyeteméről volt híres. Háttérbe szorult két évszázadra a harmincéves háború (1618-1648) után, amikor Hessen-Darmstadt és Hessen-Kassel küzdött érte. A Marburg környéki hesseni vidék lakosságának több mint kétharmadát elvesztette. Ilyen arányú veszteség a későbbiekben sem érte. (beleértve az első és a második világháborút is).

[szerkesztés] Reformáció

1527-ben Marburgban alapították meg a világ első protestáns egyetemét a Marburgi Egyetemet, más néven Philipps-Universität. Egyike volt az öt klasszikus "egyetemi falu"-nak. A másik négy Freiburg, Göttingen, Heidelberg és Tübingen voltak.

1529-ben I. Hesseni (Bátor) Fülöp gróf meghívására az itteni egyetemen tartották a marburgi hitvitát Luther Márton és Ulrich Zwingli között. Az úrvacsora megítélésében nem sikerült egyezségre jutniuk, ami sorsdöntőnek bizonyult a későbbiekben: az evangélikus és református egyház fejlődése így külön utakra terelődött.

[szerkesztés] Romantika időszaka

A 18. században a város jelentőségének háttérbe szorulása miatt nem jutott pénz új épületek felhúzására vagy területi terjeszkedésre. Ennek köszönhetően viszonylag érintetlen gótikus épületei érintetlenül fennmaradhattak. Amikor a romantika válik uralkodó stílussá Marburg újra jelentőségteljes hellyé válik, és a romantika mozgalmának számos vezető alakja itt élt, tanított vagy tanult a városban. Főként az irodalom, filológia, népművészet és a jog területén alkottak kiemelkedőt. Ezek a hírességek gyakran barátok is voltak. Ilyen kiemelkedő személyiségek voltak: Friedrich Karl von Savigny (jogász, a római jog németországi meghonosítója), Achim von Arnim (költő, író és társadalmi aktivista), Clemens Brentano és Bettina von Arnim. Nemzetközileg a leghíresebbek azonban a Grimm testvérek voltak, akik számtalan mese történetét innen merítették: Rapunzell tornya Marburgban áll és a Lahn-dombsági Schwalm vidékén a kislányok piros csuklyás ruhát hordanak.

Az 1820-as évekre a híres emberek eltűnnek Marburgból és 45 évre Marburg újra háttérbe szorul Hessenben.

[szerkesztés] Porosz város

Az 1866-os osztrák-porosz háborúban a Hesseni választófejedelem Ausztriát támogatta. A poroszok azonban legyőzték és vérontás nélkül elfoglalták Hessen-Kasselt (ahogy Hannovert, Frankfurt városát és más területeket is) a Majnától északra, míg az Habsburg-barát Hessen-Darmstadt független maradt. Marburgnak ez kedvező fordulatot jelentett. A poroszok úgy döntöttek, hogy a várost teszik meg a fő közigazgatási központnak az új tartományban, egyetemét pedig regionális akadémiai központtá kívánták fejleszteni. Marburg tehát újra fejlődésnek indult. A porosz iskolarendszer ekkoriban a világ egyik legjobbika volt, így a marburgi egyetem ismét híres tanítványokat vonzott. Mindemellett a városban alig találni ipari üzemeket. A nem éppen jól megfizetett tanulók, professzorok és hivatalnokok miatt a város meglehetősen konzervatív volt.

[szerkesztés] 20. század

[szerkesztés] A marburgi beszéd

1934. június 17-én Franz von Papen, Németország alkancellárja náciellenes beszédet mondott a Marburgi Egyetemen. Ennek következtében ölték meg Papent és embereit a nácik.

1945-ben Marburg Paul von Hindenburg elnököt és hadvezért itt helyezték végső nyugalomra az Erzsébet-templomban. A város díszpolgára. A második világháborút a város csaknem sértetlenül vészelte át. Csupán a vasútállomás környékét, és Lahnberge körzetét érte bombatámadás. A háború után Marburgnak is, mint minden német városnak menekülteket kellett befogadnia. Csak ekkor jelentek meg az ipari kis- és középüzemek nagyobb számban a városban.

Marburg ma a világ egyik leghaladóbb szellemű vakok iskolájáról híres. A gyalogos átkelőhelyek jelzőlámpái mind hangos jelzésre is képesek.

A régi marburgi egyetem

[szerkesztés] Híres marburgiak

[szerkesztés] Professzorok

Denis Papin (1690 körül) - az első dugattyús gőzgép feltalálója
Friedrich Karl von Savigny (1800 körül) - jogász, a római jog németországi meghonosítója
Robert Wilhelm Bunsen (1850 körül) - kémikus
Alfred Wegener (1880-1930) - egyetemi magándocens
Emil von Behring (1900 körül) - gyógyszerész
Paul Tillich (1924-1925) - vallásfilozófia

[szerkesztés] Tanítványok

Mihail Lomonoszov (1736-1739) - orosz természettudós és író
Grimm-testvérek (1785/6-1863/59) - nyelvtudósok, mesegyűjtők
Ferdinand Braun (1850-1918) - fizikus, Nobel-díjas
Wilhelm Ritter (1850-1926) - festő
Gustav Jenner (1865-1920) - zeneszerző, karmester
Otto Hahn (1879-1968) - fizikus, a maghasadás felfedezője
Karl Ziegler (1889-1973) - kémikus, Nobel-díjas
Hans-Georg Gadamer (1900-2002) - filozófus, született marburgi
Borisz Leonyidovics Paszternak (1912-1914) - orosz író
Gertrud von Le Lort (1913-1914) - költő és filozófus
José Ortega y Gasset (1906-1907) - spanyol filozófus, szociológus, esszéíró
Hannah Arendt (1924-1926) - filozófus, szociológus, politológus
Gustav Heinemann (1920) - az NSZK 3. szövetségi elnöke
Jürgen Habermas (* 1929) - szociológus és filozófus, a marburgi egyetemen habilitált Wolfgang Abendroth-nál

Marburgi főtér

[szerkesztés] Látnivalók

[szerkesztés] A városról általában

Marburg középkori templomairól híres. Különösen az Erzsébet-templomról, amely az Alpoktól északra található második vagy harmadik legkorábbi gót templom Franciaországon kívül.

Marburg egy hangulatos, templomok és vár uralta hegyoldali város, tele a gót és reneszánsz építészet emlékeivel. A régi műemlékek fennmaradása a város 1600 és 1850 közötti háttérbe szorulásának köszönhető. De eltérően például Rothenburg ob der Tauber-től ez nem egy skanzen, mivel a későbbiekben újra jelentőségre tett szert a város. Ugyanakkor nem is kimondott turisztikai központ, sokkal inkább egy hallgatókkal teli egyetemi város.

[szerkesztés] Erzsébet-templom

A templom Németország legrégibb tisztán gótikus épülete, a város jelképe. A Német Lovagrend építtette (Árpádházi) Szent Erzsébet halála (1231) és szennté avatása (1235) után, akinek a sírja is itt található. Az építkezés 1283-ig tartott. A templomnak köszönhetően kiemelt zarándokhely volt a város a középkorban.

[szerkesztés] A grófok vára (Landgrafenschloss)

A vár a város szinte minden pontjáról jól látható. Egy 287 m magas, tarkakőből álló hegyre építették. Politikai jelentősége (ez volt a hesseni grófok első székhelye) mellett kiemelkedő művészet- és építészettörténeti fontosságú is. Egyes részei a 11-12. században épültek, mások a 13. század második felében. A várkápolna, valamint az épület termei (mint a Nagyterem, Fejedelem-terem) kiemelkedő építészeti alkotások. Itt találhatók Közép-Európa legnagyobb gótikus termei a világi (nem egyházi) építészeten belül. A várban található egy várostörténeti kiállítás, ezenkívül nyáron a várudvarban színházi előadásokat, koncerteket és egyéb kultúrális programokat (pl. középkori vásár) rendeznek. A kastélyparkban népszerű a szabadtéri mozi, mely májustól szeptemberig működik. A kastély földalatti járataiban áprilistól októberig pedig idegenvezetéssel a kazamaták is látogathatók minden szombaton.

Spiegelslustturm

[szerkesztés] Spiegelslust

A hely Werner Freiherr von Spiegel zum Desenbergről kapta a nevét, aki a marburgi egyetemen tanult. A korábban „Köhlers Ruhe“-nak nevezett terület kirándulóhellyé alakította át. Először egy pavilont emelt, majd vendégház is épült. 200 méterre tőle található a Vilmos császár-torony (Kaiser-Wilhelm-Turm; I. Vilmos császár után), mely Spiegelslustturm néven is ismert a helyiek körében. A Lahn-hegyeken található, ami a romantika ideje óta kedvelt kirándulóhely volt. 1872-ben egy egyesület pénzt gyűjtött, hogy Német Birodalom megalakulásának, valamint a német-francia háború (1870-1871) győzelmének tiszteletére felépítsék a tornyot. De 1876. március 12-ről 13-ra virradó éjjel egy villám belecsapott a csaknem kész toronyba. Végül csak 14 évvel később, 1890. szeptember 2-ra készült el a mai, 36 m magas kilátó torony.

[szerkesztés] További látnivalók

A marburgi óvárosban számtalan faszerkezetes (Fachwerk-házakat) lehet látni.
Az 1527-ben épült régi városháza.
A piactér fölött láthatók a régi, középkori zsinagóga maradványai egy üvegkupola alatt.
Az 1180 és 1200 között román stílusban épült Kilián-kápolna.