Lippa

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Lippa (románul Lipova): város Romániában Arad megyében.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Látnivalók 5 Testvérvárosa 6 Híres emberek

[szerkesztés] Fekvése

Aradtól 30 km-re keletre a Maros partján fekszik. (é. sz. 46°4′60’’ k. h. 21°41′60’’)

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve az ősszláv lipova ves (= hársas) helynévből való.

[szerkesztés] Története

1316-ban Lipwa alakban említi oklevél. Várát IV. Béla emeltette a tatárjárás után, 1285-ben a tatárok nem tudták bevenni. Károly Róbert alatt nagy fontosságú várossá fejlődött, a király gyakran tartózkodott itt. 1510-ben Brandenburgi György őrgróf bástyákkal és védművekkel erősítette meg. 1514-ben a parasztsereg foglalta el. 1529-ben Szapolyai János szabad királyi várossá emelte. Buda eleste után ide költözött Izabella királyné, magával hozva a koronát, melyet 1542-ig őriztek itt. 1551-ben a török kardcsapás nélkül foglalta el, de még ez évben visszafoglalták. 1552-ben ismét török kézre került. 1595-ben Simai Borbély György erdélyi serege foglalta vissza. 1600-ban Mihály vajda, 1604-ben Bocskai, 1605-ben a temesvári pasa, 1606-ban Petneházy István foglalta el. 1616-ban ismét a töröknek adták át, majd az megerősítette. 1659. július 4-én itt veri meg I. Rákóczi György fejedelem Ahmed budai pasa seregét. 1686. január 26-án Caraffa foglalta vissza. 1695-ben ismét a töröké lett, és az ostrom során súlyosan megrongálódott. 1699. január 26-án a karlócai béke értelmében a töröké maradt 1717-ig, amikor a megmaradt részeket is lebontották. Itt ütközött meg 1848. november 13-án Máriássy őrnagy serege a Temesvár felől nyomuló osztrák-román sereggel.

1910-ben 7864 lakosából 3331 román, 2404 német és 1954 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Lippa járásának székhelye volt. 1992-ben a hozzá tartozó Lippafüreddel, Máriaradnával és Solymosvárral együtt 12 059 lakosa volt, ebből 10 782 román, 658 magyar, 458 német és 83 cigány.

[szerkesztés] Látnivalók

• 14. századi eredetű középkori freskókkal díszített ortodox temploma van.

[szerkesztés] Testvérvárosa

• Battonya, Magyarország (1997)

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született 1819. január 6-án Degré Alajos író, publicista, a márciusi ifjak egyike, országgyűlési képviselő.
• Itt halt meg 1426. december 27-én Ozorai Pipó kamaraispán, temesi ispán, szörényi bán.