Degré Alajos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Degré Alajos (Lippa, 1819. január 6. – Budapest, 1896. november 1.) ügyvéd, író, a márciusi ifjak egyike

[szerkesztés] Élete

Édesapja francia emigráns volt, aki magyar leányt (Rácz Annát) vett feleségül, s Magyarországon telepedett le. Degré teljesen magyar nevelést kapott, iskoláit Aradon kezdte, Szegeden folytatta, s a jogot 1838–40-ben Nagyváradon végezte. 1842-ben joggyakornoknak ment Pestre, s ekkor volt első feltűnő szerepe: az ifjúság ugyanis Kossuth Lajosnak fáklyásmenetet rendezett, s a felvonuláson ő mondta a Kossuthot köszöntő beszédet. 1843-ban letette ügyvédi vizsgáit, majd a pozsonyi országgyűlésen mint királyi táblai jegyző tevékenykedett. Az ifjúság körében vezérszerepet játszott, amelyre írói hivatása és jelleme okán is hivatva volt, sokszor volt az ifjúság szónoka, s nem egy politikai demonstrációt vezérelt.

1848–49-ben végigszolgálta a szabadságharcot; a 16. huszárezredben (Károlyi-huszárok) 1848. november 29-én főhadnagy, 1849. január 16-án százados lett. Káta és Tura közt az oroszok elleni heves csatában több sebet is kapott. Édesanyját, aki 1849-ben hunyt el, s kinek három fia vett részt a magyar szabadságharcban, Arad várának parancsnoka katonai tiszteletadással temettette el. A csatában kapott sebei miatt a nagyváradi fürdőben gyógykezeltette magát, itt jutott el hozzá a világosi fegyverletétel híre. Ezután a békési pusztákon bújdosott, innét 1849 végén a végvidékre menekült, ahonnét az amnesztia hírére visszatért Pestre, azonban Aradra internálták. Internálása után végleg visszatért a fővárosba. Utazásokat tett Németországban, Belgiumban, Franciaországban és Angliában. 1857-ben megnősült, neje Koller Amália lett. 1867-ben a Kisfaludy Társaság rendes tagjává választotta, 1870. október 22-én Pest megye Vác kerületének lett országgyűlési képviselője. Császár Ferenc halála (1858) után megvette annak papvölgyi házát és szőlőjét Vácon, ahol élete alkonyán gyakran tartózkodott.

[szerkesztés] Munkái

1. Iparlovag, vígjáték 3 felvonásban, Pozsony, 1844. (Először a nemzeti szinházban 1844. február 12.)

2. Eljegyzés álarc alatt. Társalgási vígjáték. 3 felvonásban, Pest, 1845. (Először a nemzeti szinházban 1845. április 14.)

3. Félreismert lángész, vígjáték 3 felvonásban, Pest, 1846. (Először a nemzeti szinházban, 1846. február 16.)

4. Kedélyrajzok. Pest, 1847. (Novellák.)

5. Két év egy ügyvéd életéből. Regény. Pest, 1853. Két kötet.

6. Degré Alajos Novellái. Pest, 1854.

7. Kalandornő. Regény. Pest, 1854. Két kötet.

8. Salvator Rosa. Történeti regény.Pest, 1855. Három kötet.

9. A sors keze. Regény. Kiadja Friebeisz István. Pest, 1856. Két kötet.

10. Novellák. Pest, 1857.

11. Az ördög emlékiratai. Pest, 1860. Két kötet.

12. A száműzött leánya. Regény. Pest, 1865.

13. A kék vér. Regény. Pest, 1870.

14. A nap hőse. Regény. Pest, 1870. Két kötet.

15. Itthon. Regény. Budapest, 1877. Két kötet.

16. Az elzárt gyámleány. Víg elbeszélés. Budapest, 1878.

17. Bőkezű uzsorás. Budapest, 1882. Két kötet.

18. Visszaemlékezéseim. Budapest, 1883–1884. Két kötet.

19. Igy van jól! Víg regény. Budapest, 1887.

Többi szindarabjai előadási sorrend szerint a nemzeti szinházban: Férj és jegyes, vígj. 3 felv. (1846. jún. 5.), Segítsünk egymásnak, vígj. 1 felv. (1848?), Bál előtt, alatt, után, vígj. 1 felv. (1851. nov. 22.), Az anya szöktet, vígj. 1 felv. (1853. okt. 31. Megjelent a Szikszói Enyhlapokban), Salvator Rosa, melodráma (1855. decz. 29.), Rendkivüli előadás, vígj. 1 felv. (1856. aug. 21.), Két hatalom, vígj. 1 felv. (1858. ápr. 7.), Kalandornő, dráma 5 felv. (1860. márcz. 26.), Divatos beteg, vígj. 3 felv. (1864. jan. 29.)