Golf
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A golf egy füves pályán játszható sport. Ez labdajáték nagy hagyományokkal rendelkezik, a játékosok számát világszerte 50 millióra becsülik.
 |
|
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nemzetközi golftörténet
[szerkesztés] 15. század
Az első golffal kapcsolatos írásos emlékek 1457-ből származnak, amikor II. Jakab király és a skót parlament betiltották a futballt és a golfot, hogy a skótokat az íjászat gyakorlására késztessék. A tilalmat később III. Jakab (1471) és IV. Jakab (1491) is jóváhagyta. A Skócia és Anglia közötti 1502-es békeegyezmény szükségtelenné tette a lakosság további félkatonai képzését. Nem sokkal ezután maga IV. Jakab is kipróbálta a játékot, az Udvari Tanács pedig egy rendeletben határozta meg a golfütőkre vonatkozó szabályokat.
[szerkesztés] 16. század
I. Károly a 16. század végéig egész Nagy-Britanniában betiltotta a golfot. Az első ismert polgári golfozó Sir Robert Maule volt, aki 1527-ben Barry Links területén, Carnoustie közelében játszott. St. Andrewsban az első golfra történő utalás 1552-ből származik, egy évvel megelőzve a helyi érsek rendeletét, amely a környékbeliek számára engedélyezte a játékot. A sport Franciaországba Stuart Mária révén jutott el, aki 1567-ben, nem sokkal férje halála után, az első ismert női golfozóként játszotta a játékot (többen kritizálták is emiatt).
[szerkesztés] 17. század
Az ütőkészítők közül William Mayne vált elsőként ismertté 1603-ban, aki „királyi ütőkészítőként” VI. Jakab számára kezdett golfütőket készíteni. A „featherie”, a tollal töltött labda 1618-ban jelent meg. A golf Amerikában elsőként egy 1659-es rendelet révén bukkant fel, melyben a New York állambeli Albany utcáin megtiltották a játékokat. Az első nemzetközi meccsre 1682-ben került sor Leith városában, ahol a skótok (akiket York hercege és George Patterson képviselt) legyőztek egy ismeretlen nevű angol párost. Ezen esemény kapcsán vált ismertté az első ütőhordó (caddie), egy bizonyos Andrew Dickson, aki York hercegének ütőit hordozta.
[szerkesztés] 18. század
1735-ben megalakult az első golfklub, a Royal Burgess Golf Society. 1743-ban indították útnak Amerikába az első golfütő szállítmányt. 1744-ben Leith-ben megalakult a Gentlemen Golfers of Leith társaság, amely elsőként kezdte lejegyezni a golf szabályait. Később belőlük alakult meg a még ma is létező Honourable Company of Edinburgh Golfers társaság. 1754-ben a legelső golfklub, amely St. Andrews Society of Golfers néven jött létre és amely a későbbiekben a Royal & Ancient Golf Club of St Andrews nevet kapta, megjelentette az első kodifikált golf szabályzatot. A stroke play 1759-ben jelent meg St Andrewsban, a korábbi match play változataként. 1766-ban a Londonhoz közeli Royal Blackheath-ben megalakult az első Skócián kívüli golfklub, amely 1768-ban Leith-ben nyította meg klubházát.
[szerkesztés] 19. század
1810-ben Musselburgh-ban került megrendezésre az első feljegyzett női torna. 1867-ben St Andrewsban létre jött az első női golfklub. 1820-ban került sor az első Brit-szigeteken kívüli klubalapításra, az indiai Bangalore-ban. 1826-ban készítették az első ütőnyelet hikori fából, 1891-ben pedig megjelent az acél ütőnyél. 1848-ban látott napvilágot a featherie könnyebb és olcsóbb változata a guttapercha, amelyet 1898-ban a készítőjéről elnevezett, kemény gumi borítású Haskell-labda követett. 1860-ban, Prestwickben került első ízben megrendezésre a legrégebbi torna, a napjainkig fennmaradt Open Championship. 1867-ben Young Tom Morris érte el a legelső egy ütésből történő győzelmet, azaz hole in one-t. 1894-ben létrejött az USGA. 1898-ban Stableford pontozási rendszert dolgozott ki, 1899-ben pedig szabványosították a labdatartót.
[szerkesztés] 20. század
1900-ban és 1904-ben a golf szerepelt az olimpiai játékokon. 1902-ben jelent meg a hornyolt felületű ütőfej. 1905-ben szabványosították a golflabdák felületén található bemélyedéseket, amelyek az egyenes repülést biztosítják. 1910-ben jelent meg a középre illesztett nyelű putter, amelyet az R&A elutasított, az USGA pedig elfogadott. Ezzel kezdetét vette egy 42 éves időszak, amelyben a hivatalos golf szabálykönyvnek két változata létezett. 1911-ben az R&A az acél ütőnyelet is elutasította. 1916-ban megalakult a PGA of America, a profi golfozók érdekképviseleti szervezete. 1929-ben az acél ütőnyél mindenütt engedélyezetté vált, kiszorítva ezzel a hikori ütőnyelet. 1938-ban alkalmazták először a 14 ütős szabályt, amely limitálja a játékosok számára a felhasználható ütők mennyiségét. 1951-ben az R&A és az USGA egységesíti a szabálykönyvet, eltörölve a stymie-t (az ellenfél labdájának megkerülésére vonatkozó szabályt) és elfogadva a középre illesztett nyelű puttert. 1963-ban megjelent a gumi markolat (felváltva a bőrt) és az öntöttvas ütőfej (felváltva a kovácsoltat), amelyeket 1969-ben a grafit ütőnyél és a Cavity Back ütőfej követett. 1971-ben Alan Shepard elvégezte az első golfütést a Holdon. 1979-ben megjelent az első fém driver ütőfej, megkezdve a datolyaszilva fából készült változat kiszorítását. 1994-ben titánból készült wood ütők jelentek meg az amerikai piacon.
[szerkesztés] A golf története Magyarországon
[szerkesztés] 1902-1951
A játékot 1902-ben Andrássy Géza gróf mutatta be, a fővárosi Lóversenypályán. Az első pálya Tátralomnicon épült 1908-ban, a későbbi többszörös magyar golfbajnok, Lauber Dezső tervei alapján. 1909-ben itt rendezték meg az első versenyt. 1910-ben megalakult a Budapesti Golf Club (amely utóbb a Magyar Golf Club nevet kapta). A 20-as évekre a hazai golf az európai élvonalba emelkedett, a jól képzett férfi és női játékosoknak köszönhetően, akik számos egyéni és csapatversenyt nyertek külföldön is.
[szerkesztés] 1952-1988
1952-re a golf politikai okokból nemkívánatos sporttá vált. A golfélet újraszervezése a 70-es évek közepén kezdődött meg.
[szerkesztés] 1989-től napjainkig
1989-ben megalakult a Magyar Golf Szövetség. A 90-es években több új klub alakult és számos gyakorló- és versenypálya épült fel. Mára a klubok évi több, mint száz kisebb versenye és az országos bajnokságok mellett, a pályák nemzetközi versenyeknek is otthont adnak.
[szerkesztés] Szabályok
Az alapvető szabályokat legelőször 1744-ben foglalta írásba a Gentlemen Golfers of Leith nevű társaság. A modern golf szabályai az 1754-ben alapított Royal & Ancient Golf Club of St Andrews (R&A) nevéhez fűződnek. A legutóbbi változat az R&A és az USGA együttműködésével jött létre és jelenlegi formájában 2007 végéig érvényes. A golf sajátossága a meglehetősen nagy és természetes környezetben elhelyezett játéktér (az úgynevezett golfpálya), így a szabályoknak számos elképzelhető helyzetet kell lefedniük. Mivel a szabályzat más sportágakéhoz hasonlóan terjedelmes, néha a tapasztalt játékosok számára sem egyértelmű, mely szabályt kell alkalmazni bizonyos esetekben. Minden nemzeti golfszövetség (Magyarországon a Magyar Golf Szövetség) szakértői bizottságot tart fent a szabályok alkalmazásával kapcsolatos kérdések megválaszolására. Amennyiben a kérdést nem sikerül megválaszolni, az R&A, ill. az USGA kérhető fel hivatalos szabályértelmezőként az eset tisztázására, ill. az ún. Decision meghozatalára. A golf szabályzathoz hasonlóan a decisionök is nyílvánosak (jelenleg több, mint 800 oldal a terjedelmük), és habár összehasonlításképpen kevés gyakorlati példát tartalmaznak, a leggyakoribb eseteket tisztázzák.
[szerkesztés] A játék célja
Egy (legalább 42,67 mm átmérőjű, és legfeljebb 45,93 gramm súlyú) labdát a lehető legkevesebb golfütéssel az elütőhelyként megjelölt sík területről a golf szabályai szerint egy 10,8 cm átmérőjű, legalább száz méteres körzetben elhelyezett lyukba bejuttatni. A játéktér (az úgynevezett golfpálya), 18 szakaszból áll, a teljes hossza meghaladhatja a 7000 métert is.
Amennyiben a labda szabályosan nem üthető meg (például a pályaszakasz határán kívülre kerül vagy elmerül egy tóban), a szabályok lehetőséget nyújtanak az ütés megismétlésére, habár ez többnyire büntetőütésnek számít. A végső ütésszám, amivel sikerül a labdát a lyukba beütni (golfütések + büntető ütések) egy pontszámot eredményez, amelyet fel kell írni az eredmény nyílvántartó lapra, az ún. score-kártyára.
[szerkesztés] Par
Minden szakasz (amelyen a lyuk található) egy meghatározott par számot definiál. Ez az a pontszám, amelyet egy jó golfozó átlagban elérhet a lyukba találva. A par megállapítása a lyuk távolságát és nem az elérhetőségét tekintve történik, az akadályok, mint a bunker, domb, víz stb. a pálya nehézségi fokát határozzák meg. A legtöbb lyuk par 3-nak (férfiaknál 0-229 méter, nőknél 0-192 méter távolságban), par 4-nek (férfiaknál 230-430, nőknél 193-366 méter távolságban) vagy par 5-nek (férfiaknál 431-, nőknél 367- méter távolságban) számít. Egy lyuk ritkább esetben par 6-nak vagy többnek is számíthat.
Egy jó golfozónak a par eléréséhez a parnál két ütéssel kevesebbel kell tudnia elérni a greent (a lyukat tartalmazó terület környezetét) és legfeljebb két lökéssel be kell juttatnia a labdát a lyukba. Egy 18 lyukas pályán általában négy par 3-as lyuk van, tíz par 4-es és négy par 5-ös, így összesen 72 par érhető el. Egy 9 lyukas pályán ennek az összegnek a felét lehet elérni, és mivel a 9 lyukas pályán sok rövid szakasz található, az összeg nagyrészt par 3-as lyukakból adódik össze.
Az alábbi táblázat tartalmazza az értékelhető eredményeket az egyes lyukakba való betalálásra vonatkozóan:
| Megnevezés | Jelentés |
|---|---|
| Albatrosz (angolul: Double-Eagle) |
ütésszám hárommal a par alatt |
| Eagle (Sas) | ütésszám kettővel a par alatt |
| Birdie (Madárka) | ütésszám eggyel a par alatt |
| Par vagy Even | a parral megegyező számú ütés |
| Bogey | ütésszám eggyel a par felett |
| Double bogey | ütésszám kettővel a par felett |
| Triple Bogey | ütésszám hárommal a par felett |
Ha a labda az elütőhelyről egyetlen ütéssel a lyukba kerül, akkor az eredményt „Hole-in-one-nak” vagy "Ásznak" (angolul „Ace”-nak nevezik. A fenti táblázat értelmében egy par 2-es lyukba egy ütéssel beletalálva egy madárka, egy par 3-as lyukba egy ütéssel beletalálva egy sas, egy par 4-es lyukba egy ütéssel beletalálva egy albatrosz érhető el.
[szerkesztés] Játékformák, eredményszámítás, handicap
Két alapvető játékforma létezik, a match play és a stroke play, amelyeknek több változata is ismert. A match play célja a résztvevők összehasonlítása. Nincs igazi ellenfél, csupán a pálya végigjátszása a cél. A stroke play esetén egy konkrét ellenfelet kell legyőzni, több lyukat megnyerve (a lyukat a lehető legkevesebb ütésszámmal megjátszva).
A kétféle játékformához kétféle eredményszámítási módszer használható, amelyek segítségével a bruttó (a ténylegesen elért pontszám) és a nettó (az elért pontszám a résztvevő játékerősségét beleszámítva) eredmény számítható ki. Tehát a bruttó ponttáblázat élén az abszolút legjobb golfozó áll, a nettó pontszám segítségével pedig meghatározható a relatíve legjobb játékos, a golftudását a legjobbakéval összehasonlítva.
A handicap (azaz előny) rendszereknek többféle változata létezik, de alapvetően a játékos golftudásának az elért eredményei alapján történő számtani kifejezésére szolgálnak. A handicap növelheti vagy csökkentheti a játékos pontszámát. Nagyjából megegyezik azzal az átlagos ütésszámmal, amit a játékos a pálya par számához (azaz alapütésszámához) viszonyítva elér. Tehát egy tapasztalt golfozó, aki Even part ér el az egész pályán, 0 handicappel rendelkezik. Ha a játékos 100-at ér el egy 72 paros pályán, akkor az érték megközelítőleg 100 - 72 = 28. Ha a handicap nulla alatt van, akkor a játék végén a handicap értékkel meg kell növelni az elért pontszámot. Mindez csak az amatőr játékosokra vonatkozik, a profi golfozók nem rendelkeznek handicappel. A haladó amatőr játékosokat, akik átlagosan a parnál egy ütéssel többet felhasználva találnak a lyukba, bogey golfozóknak nevezik. A parral megeggyező ütésszámot, az ún. scratch golfozók képesek elérni, akiknek a játékerőssége megközelíti a profi játékosokét. A kezdő golfozókat rabbitnek (nyúlnak) nevezik.
[szerkesztés] Felszerelés
A érvényben levő golfszabályok szerint egy játékos legfeljebb 14 ütőt vihet magával a golfpályára. Az ütők ötféle ösztályba sorolhatók be hosszuk, az ütőfej dőlésszöge (loft), ill. az anyaguk alapján.
[szerkesztés] Fa (wood)
A labda elütéséhez és a további (140 méteren belüli) távoli ütésekhez használható a lyukhoz vezető útvonalon (a fairway-en). Az ütő feje, ill. a későbbiekben a fejben található berakás trópusi keményfából (datolyaszilvából) készült. A technikai fejlődés eredményeként a fejeket a későbbiekben könnyű és rugalmas fémötvözetekből (főként titánból és alumíniumból), ill. kevlárból vagy üvegszálas műanyagból kezdték készíteni. A szabványos ütőkészlet három woodból (1-es, 3-as, 5-ös vagy 7-es) áll, amelyeket loftjuk (kb. 8°–21°) és hosszuk (kb. 40-45 col) különböztet meg. Az 1-est néha drivernek is nevezik.
[szerkesztés] Vas (iron)
A rövidebb ütésekhez (70–180 m) a vasak használhatók, amelyek segítségével a labda pontosabban irányítható a nehezebb ütéseknél (a félmagas fűben, az ún. semirough-n belül). A szabványos ütőkészlet általában 3-astól 9-esig számozott vasakat tartalmaz, amelyek mellett ritkább esetekben előfordulhatnak 1-es vagy 2-es vasak is. A loft 20° és 45° között változhat, az ütőhossz pedig 35-39 col lehet. A hosszabb vasak (1-4) helyett alternatív megoldásként használhatók a hibrid vagy rescue ütők is.
[szerkesztés] Hibrid vagy rescue ütők
Ezekben az ütőkben a vas és a fa ütők tulajdonságai keverednek és leginkább a hosszabb vasak (férfiaknál: 1, 2, 3, 4, 5 / nőknél: 2, 3, 4, 5, 6) helyettesítésére szolgálnak, Az ütőhossz, a loft és a dőlésszög hasonló a fentebb megemlített vasakéhoz, az ütőfej domború és gyakran a fa ütőkére emlékeztet. Ezt az ütőfajtát gyakran arra használják, hogy a labdát a semi-rough-n belülről visszaüssék a fairway-re. A hibrid vagy rescue ütő kompromisszumot kínál a fák ütőtávolsága és a vasak pontossága között.
[szerkesztés] Wedge
Rövid távolságú (100 méteren belüli) ütésekre használható, ill. nehezebb helyeken (bunkerek, torlaszok, magas fű). A szabványos ütőkészlet tartalmaz egy pitching és egy sand wedge-et (a homokbunkerekhez), valamint egy gap vagy lob wedge-et. A loft 50° és 60° között, az ütőhossz 34 és 36 col között változhat.
[szerkesztés] Putter
A labda greenen történő lyukba ütéséhez használható, hosszú, lapos fejjel rendelkező ütő. A putterrel való ütést puttolásnak nevezik. Ezzel az ütővel a labdát nem ívben repítik a lyuk felé, ahogyan a többi fajtával, hanem gurítva próbálják belökni.
[szerkesztés] Golflabda
A golf szabályai meghatározzák a golflabdák méretét és megjelenését. Az átmérőjük 42,67 mm, a maximális tömegük 45,93 g. A labda felületén több, mint száz szabályosan elhelyezkedő kör alakú bemélyedés (ún. dimple) található. Az ütőfej által okozott forgás miatt, szükség van a labda repülés közben történő iránystabilizációjára. A felület kialakítása megakadályozza, a labda forgásirányba történő elmozdulását és háromszorosára növeli a repülés távolságát.
A golflabdát egy kemény mesterséges anyagból készült héj borítja (korábban guttapercha-ból készült), amely a magtól elkülönül és esetenként több rétegből áll. A kemény gumi héj belsejében több rétegű mag található, amelyet glicerines folyadékkal töltött műanyagból vagy (folyékony) fémből készítenek. A golflabdákat megszámozzák, lehetővé téve azt, hogy a labda, egy másik játékos azonos márkájú és típusú labdájától megkülönböztethető legyen. Ezért a labda későbbi azonosításához az elütés előtt meg kell jegyezni a labda márkáját, típusát és számát.
Lásd még: A golflabda fizikája
[szerkesztés] Egyéb eszközök
A pályán történő közlekedéshez néhol speciális golfautókat használnak. Az ütőket és egyéb tartozékokat pedig a golf táskákban szállítják. A golfozók néha különleges cipőt viselnek, amely talpán csúszásgátlóként cserélhető tüskék (vagy műanyag karmok) találhatók. Gyakran hordanak kesztyűt, amely amellett hogy jobb fogást biztosít, a kéz felhólyagosodását hivatott megakadályozni. A labdatartók, amelyek leginkább szögekre hasonlítanak fából vagy műanyagból készülnek. Használatuk az első lyuknál engedélyezett, ahol a labdát könnyítésként a földbe szúrt labdatartóról ütik el. Amikor a labda a greenen van, fel lehet venni tisztítás céljából ill., abban az esetben, ha egy másik játékos putt-vonalában található. Ekkor a labda helyét egy markerrel, egy lapos műanyagból készült koronggal vagy érmével meg kell jelölni. A pitch-villa a greenen, a labda becsapódása következtében keletkezett mélyedés kijavítására szolgál. Az elért pontszámot a score-kártyára szokták felírni.
[szerkesztés] Golfpálya
A golfot a golfpályán játszák, amely a szabályok szerint 18 részből (ún. szakaszból) áll, amelyeken minden esetben megtalálható az elütőhely, a fairway és a green. A gyakorlópályák állhatnak 6, ill. 9 szakaszból is. A pályát rendszerint tájépítész tervei alapján építik és többnyire egy golfklub vagy egy üzleti társaság üzemelteti. A pálya gondozása rendkívül költséges és általában több greenkeeper végzi az ehhez szükséges speciális gépek segítségével.
[szerkesztés] A golf elkezdése
Korábban a golf világába történő belépéshez idő- és pénzbeli akadályokat kellett leküzdeni (a lovas-, vitorlás- és a repülősporthoz hasonlóan). A golfpályák kiépítése és fenntartása magas költségekkel jár, amit a belépési és éves tagsági díj is tükrözött. Ehhez adódott hozzá az Angliából importált felszerelés ára.
Mivel időközben számos golfpálya épült fel és a felszerelés az átlagos sportszaküzletekben is kapható lett, a golf sokak számára vált gyakorolhatóvá és játszhatóvá. A legtöbb privát golfklub, bizonyos határokon belül átengedte a pályáját a napi vendégeknek. Bár az állandó tagok általában rendezettebb körülmények között játszhatnak, ez a hétvégékre nem mindig vonatkozik.
Habár a hagyományos golfklubok többnyire ezt állítják, vitatott, hogy a belépés korlátozása és a szociális homogenitás megteremtése valóban a golfközösség érdekeit szolgálja-e. Kérdéses lehet hogy mikor méltányos a belépés korlátozása, hogy az alapítási dátum fontosabb-e a szabad játékos közösségnél, amíg az új tagok nincsennek elegendően ahhoz, hogy a golfhoz saját infrastruktúrát létesítsenek, a régi klubok tagjaihoz hasonlóan.
Az angolszász országokban a golf tömegsport, számos pálya áll nyílvánosan rendelkezésre,ahol a range fee, ill. a green fee megfizetése ellenében bárki gyakorolhat, ill. játszhat.
[szerkesztés] Range Fee
A range fee egy olyan, a golflétesítményre vonatkozó illeték amelyet akkor kell megfizetni, amikor azt a látogató gyakorlás céljára (Driving Range, Pitching és Chipping-Green, Putting-Green) kívánja igénybe venni. Ehhez hozzá adódhat a Driving Range-ről elütött labdák utáni díj, amit helyenként a range fee-be beleszámítanak, így annak összege magasabb a más pályákon szokásosnál.
[szerkesztés] Greenfee
A greenfee (avagy green fee) akkor fizetendő, ha a játékos egy a klubjához nem tartozó idegen helyen kíván játszani. A greenfee mindig tartalmazza a range fee-t. Összege a használat mértékétől és a hely minőségétől függően változhat. Hétvégén többnyire magasabb a díjazás.
[szerkesztés] Nevezetes golfozók
[szerkesztés] Nők
| 1940 - 1960 | 1960 - 1980 | 1980 - 2000 | 2000 után |
|---|---|---|---|
|
|
[szerkesztés] Férfiak
| 1900 előtt | 1900 - 1920 | 1920 - 1940 | 1940 - 1960 |
|---|---|---|---|
| 1960 - 1980 | 1980 - 2000 | 2000 után |
|---|---|---|
|
- lásd még: Golfozók listája
[szerkesztés] Nagy tornák
| Torna | Helyszín | Keletkezés | Időszak |
|---|---|---|---|
|
|
A majorok a négy legjelentősebb torna, amelyek évente megrendezésre kerülnek. Ezeket megelőzően két fontos amatőr torna létezett (A Brit- és az Amerikai Amatőr Torna). Napjaink legjobb játékosai kétségtelenül a profik és a majorok. A profi tornákra a legjobb amatőr játékos meghívás útján juthat el.
Az Augusta National Golf Club áprilisban rendezi meg az évad első major tornáját. A US Masters a Georgia állambeli Augusta-ban, az egyetlen major amelyet mindig ugyanazon a helyen rendeznek meg.
A US Open, amelyet az USGA 1895 óta rendez meg, a legnagyobb múltra visszatekintő major az USA-ban.
A legrégebbi major az 1860 óta napjainkig megrendezett Open Championship, amely júliusban zajlik le, Nagy-Britannia egyik golfpályáján. A rendezvény házigazdája 1920 óta a R&A.
Az évad lezárásaként PGA of America által szervezett USPGA Championship kerül megrendezésre, az év szeptemberében.
Kétévente kerül sor az USA és Európa csapatainak versenyére, amelynek célja a Ryder Cup elnyerése. A tizenkét tagú csapatok négyesben és egyénileg is játszanak. A majorokkal ellentétben a játékforma a stroke play. A Ryder Cup házigazdája a PGA of America.
Azokban az években, amelyekben a Ryder Cup szünetel, egy kisebb jelentőségű torna kerül megrendezésre, az ún. President's Cup. Ezen a versenyen az amerikai csapat az Európán kívüli játékosokkal mérkőzik meg.
[szerkesztés] Ajánlott irodalom
- Damian MacPherson: Golf - a golf alapjai, Golf Services Kft, 2005
- David Ayres, John Cook: Golf Haladóknak, Gabo Könyvkiadó, 2005
- Gary Player: A golfozó nagy kézikönyve, Magyar Könyvklub, 2001
Based on work by