Stroke play

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A stroke play vagy más néven „Medal Play“ a golf egyik játékformája, amelyet 1759-ben, St. Andrewsban találtak ki.

A stroke play-nél az a játékos győz, aki a legkevesebb ütésszámot („Score“) éri el a meccs egyes fordulóiban. Egy forduló általában 18 lyukat jelent, de 2006 óta léteznek 9 lyukas fordulók is. A legtöbb profi torna négy fordulóból áll, amelyeket csütörtök és vasárnap között bonyolítanak le. Az amatőr meccsek általában egyfordulósak, de a golfklubok saját bajnokságain, gyakran több nap alatt több fordulót is lejátszanak.

Amennyiben bruttó pontszámítást alkalmaznak, akkor a legkevesebb ütésszám a legjobb eredmény. Netto pontszámítás esetén azonban az eredményt, minden egyes fordulóban csökkenteni kell a handicappel. Ha például egy játékos pontszáma 90 és a handicapje 18, akkor ugyanúgy 72 a végeredménye, mint egy 72 pontot elérő és 0 handicappel rendelkező játékosé.

Mivel a végeredménybe minden egyes lyuknál elért pontszám beleszámít, ezért a játék addig tart, amíg az összes szakaszt végig nem játsszák, ill. addig, amíg a pontkülönbséget már nem lehet behozni. Az elhúzodó játék a gyengébb játékosok számára nehézséget jelenthet és a pályát is hosszú időre lefoglalhatja, ezért bizonyos helyeken inkább a stroke play Stableford változatát játsszák. Ennél ugyanis a végeredmény kiszámításához nem szükséges a labdát minden lyukba bejuttatni.

[szerkesztés] Lásd még

• Match play (egy másik játékforma)
• Stableford (a stroke play változata)
• Handicap (kompenzáció az értékelésnél)