Genova

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Genova
Genova város címere
Ország	Olaszország
Régió	Liguria
Megye	Genova (GE)
Polgármester	Giuseppe Pericu
Tengerszint feletti magasság	20 m
Terület	243 km²
Népesség
- Teljes (2004.)	620 316
- Népsűrűség	2 553/km²
Időzóna	CET, UTC+1
Koordináták	é. sz. 44°24′39’’ k. h. 08°55′56’’
Körzetszám	010
Irányítószám	16100
Genova elhelyezkedése Olaszországban
Weboldal: www.comune.genova.it

Genova kikötőváros Észak-Olaszországban; Genova megye és Liguria régió székhelye.

[szerkesztés] Fekvése

Genova Olaszország legnagyobb és a Földközi-tenger második legnagyobb kikötője (Marseille után).

[szerkesztés] Története

Genova 1493-ban

A régi kikötő

Genova területét (amint azt eg Kr. e. 5. századból származó temető bizonyítja) a görögök is lakták, de a kikötő feltehetőleg már korábban is működött. Kr. e. 209-ben a karthágóiak lerombolták. A rómaiak újjáépítették, de jelentősége csökkent. A Római Birodalom bukása után előbb a keleti gótok, majd a longobárdok uralma alá került, de ebben az időszakban csak egy jelentéktelen haláaszati központ volt. Lassú fejlődése csak rövid időre szakadt meg, amikor 934-ben arab kalózok kirabolták és felégették.

1100-ra Genova önálló városállam lett, névleg a Német-Római császár fennhatósága és a genovai püspök irányítása alatt, de gyakorlatilag az évente válaszott konzulok vezették. A kereskedelem, a hajóépítés és a bankok lehetővé tették, hogy a Földközi-tenger térségének egyik legnagyobb flottáját tartsa fenn. A Genovai Köztársaság a mai Liguria és Piemont mellett Szardíniára és Korzikára is kiterjedt.

A városállam fénykorát a 13. században érte el, amikor Pisát és az örök rivális Velencét is legyőzte. Ez azonban nem tartott sokáig: a fekete halált egy Fekete-tenger környéki genovai kereskedőtelepről hurcolták be Európába, és a városban is nagy pusztítást okozott. Genova vereséget szenvedett Velencével szemben; francia, majd milánói uralom alá került, elvesztette Szardíniát és Korzikát.

A 16. században Genova újra felvirágzott. Ebben az időszakban számos művész élt és alkotott itt, többek között Rubens, Caravaggio és Van Dyck.

1797-ben Napóleon nyomására francia protektorátus lett, és 1805-ben Franciaországhoz csatolták. 1814-ben a genovaiak felszabadították magukat, de a Bécsi Kongresszus értelmében a várost Piemonthoz csatolták. Innen indult 1860-ban Garibaldi önkénteseivel Itália egyesítésére.

A II. világháborúban a britek bombázták a várost.

[szerkesztés] Nevezetességei

Cattedrale di San Lorenzo

Genova főbb nevezetességei:

Piazza de Ferrari: itt áll az Opera, a Dózsepalota és egy ház, ahol állítólag Kolumbusz Kristóf született.
Le Strade Nuove: 16. századi paloták; 2006 óta a Világörökség része
Cattedrale di San Lorenzo
Régi kikötő
La Lanterna: a világ legrégebbi működő világítótornya