Fejér megye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Fejér megye | |
 |
|
 |
|
| Országrész | Dunántúl, Mezőföld |
| Megyeszékhely | Székesfehérvár |
| Terület | 4358,76 km2 |
| Népesség | 426 541 fő |
| Népsűrűség | 97,9 fő/km2 |
| Települések száma | 108 |
Fejér megye a Dunántúlon található, Pest, Tolna, Somogy, Veszprém és Komárom-Esztergom megye határolja. Székhelye: Székesfehérvár.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Látnivalók
- Velencei-tó
- Ingó-kövek, Velencei-hegység
- Pákozdi csata emlékműve
[szerkesztés] Területe
Fejér megye az egyik legváltozatosabb területe hazánknak. Míg Délről az Alföld nyúlványai érintik (Mezőföld), a Bakony keleti része és a teljes Vértes-hegység, valamint a Gerecse, továbbá a Bicskei Dombság és a Velencei-tó is színesítik a terület domborzatát.
[szerkesztés] Történelme
[szerkesztés] A magyarok bejövetele előtt
A megye területén már 20 ezer évvel ezelőtt léteztek emberi települések a mai Nadap és Csór községek környékén. A Bicskéről előkerült, a neolitikum idejéből származó leletek világhírűek. Időszámításunk előtt 2300 és 900 között máig ismeretlen nevű népek éltek itt, és építettek többek közt földvárakat is. Közvetlenül a rómaiak előtti időszakból kelta nyomokra is bukkantak a régészek. A rómaiak idején már több állandó település volt Fejér mai területén: a székhely Gorsium volt, de Baracs (Annamatia) és Dunaújváros (Intercisa) is ismert település volt. A középkor hajnalán hun, gemár, longobárd és avar népek tartózkodtak a Duna-mentén. 586-tól folyamatosan érkeztek nomád népek egészen Árpád és a magyarok bejöveteléig.
[szerkesztés] A honfoglalástól a törökökig
895 és 900 között érkeztek a honfoglaló magyarok erre az országrészre, mely központi elhelyezkedése révén a fejedelmi törzs szálláshelye lett. Géza fejedelem szálláshelyeként kezdett kiépülni a mai Székesfehérvár (akkoriban: Fehérvár) is, mely I. István korában a területi alapon szerveződő királyi vármegyerendszerben székhellyé vált, továbbá a 16. század közepéig a magyar királyok koronázási és temetkezési helyszíneként vonult be a történelmi köztudatba. A megyébe nagyszámú besenyő és kun is letelepedett a honfoglalókkal együtt. 1333-ban már alispán és szolgabíró is működött az akkor már nemesi vármegyében.
[szerkesztés] A török uralom, és következményei
Fejér 1543 és 1688 között török uralom alatt állt. A török közigazgatás három szandzsákja fedte le a megye területét (a budai, székesfehérvári és a simontornyai). A törökök uralma alatt a falvak pusztulásnak indultak, a lakosságszám csökkent. 1692-ben szervezték újjá a közigazgatást, Székesfehérvár csak 1703-ban lett ismét szabad királyi város. A megye nemesi családjai között voltak a Batthyányok, Zichyek, Hochburgok és Heisterek. Magyar, szlovák és német lakók telepedtek le a törökök által kiűzöttek helyére. A 18. század végére kialakult az igazi agrárkultúra.
[szerkesztés] Közigazgatás
[szerkesztés] Kistérségek
Abai kistérség – Adonyi kistérség – Bicskei kistérség – Dunaújvárosi kistérség – Enyingi kistérség – Ercsi kistérség – Gárdonyi kistérség – Móri kistérség – Sárbogárdi kistérség – Székesfehérvári kistérség
[szerkesztés] Megyei jogú városok
- Dunaújváros (50 804 lakos)
- Székesfehérvár (megyeszékhely 101 299 lakos)
[szerkesztés] Városok
(Népesség szerinti sorrendben, a 2006. január 1-jei állapot szerint, a KSH adatai alapján)
- Mór (14 614)
- Sárbogárd (13 466)
- Bicske (11 419)
- Ercsi (8567)
- Gárdony (8319)
- Enying (7051)
- Polgárdi (6696)
- Martonvásár (5397)
- Velence (4866)
- Adony (3829)
[szerkesztés] Települések
[szerkesztés] Lásd még
| Magyarország megyéi |
| Bács-Kiskun megye | Baranya megye | Békés megye | Borsod-Abaúj-Zemplén megye | Csongrád megye | Fejér megye | Győr-Moson-Sopron megye | Hajdú-Bihar megye | Heves megye | Jász-Nagykun-Szolnok megye | Komárom-Esztergom megye | Nógrád megye | Pest megye | Somogy megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | Tolna megye | Vas megye | Veszprém megye | Zala megye |
| Magyarország kistérségei | Magyarország megyéi | Magyarország |
Based on work by