Békés megye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

BÉKÉS MEGYE



Országrész	Délkelet-Magyarország
Megyeszékhely	Békéscsaba
Terület	5631,05 km²
Népesség	392 000 fő
Népsűrűség	69,6 fő/km²
Települések száma	75

Békés megye Magyarország egyik megyéje. Északról Hajdú-Bihar megye határolja, nyugatról Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyék, délről és keletről a román határ. Székhelye Békéscsaba.

[szerkesztés] Jelentősebb látnivalók

[szerkesztés] Földrajz

Békés megye az Alföldön helyezkedik el, területe sík, jó termőtalaj. Éghajlata rendkívül változatos, az országos átlaghoz képest szélsőséges. Az éves átlagos csapadék 645 mm. Legjelentősebb ásványkincse a földgáz, az ország készletének kb. egyötöde.

[szerkesztés] Nagyobb folyóvizei

Körös
Maros
Berettyó

[szerkesztés] Nagyobb állóvizei

[szerkesztés] Legmagasabb pontjai

[szerkesztés] Legalacsonyabb pontja

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Történelme

A terület lakott volt már az i. e. 5.-4. évezredben is (Körös-kultúra). Az i. e. I. évezredben készülhetett a Nagytatársánc nevű földvár. A honfoglalás előtt rengeteg különböző törzs élt a területen: szkíták, kelták, gepidák, szarmaták, avarok. A honfoglalás után a Vata nemzetség birtoka volt, a létrejövő királyi vármegye székhelye Békés lett.

A 15. század elején felépült a gyulai vár. Gyula ekkor a megye legjelentősebb települése volt, később Mátyás király megyeszékhelynek nevezte ki. A török elleni harcban a gyulai végvár fontos szerepet játszott, 1566-ban azonban elfoglalták. A török pusztítás következtében a megye rengeteg települése elpusztult.

A 18. század elején, a törökök kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc után a megye elkezdett újra benépesülni, nemcsak magyarokkal, hanem szlovákokkal (Békéscsaba, Endrőd, Szarvas, Tótkomlós), szerbekkel (Battonya), németekkel (Németgyula, Elek), románokkal (Kétegyháza). Az idegen lakosság a 19. század közepére nagyrészt asszimilálódott. 1858-ban kiépült a vasúti fővonal, ami összeköti Békéscsabát Pesttel. A megye fejlődött, főleg mezőgazdasági szempontból kedvező adottságainak köszönhetően.

Az I. világháború után Békés megye településeinek át kellett venniük a Romániához került városok szerepét, emiatt Békéscsaba gyors fejlődésnek indult.

1950-ben a megye lakossága 472 ezer fő volt (az eddigi legmagasabb). A megyeszékhely ettől az évtől kezdve Békéscsaba. Az 1960-as évekre, ahogy az ország más részeiben, úgy Békés megyében is jellemző az ipartelepítés és a városok népességnövekedése.

[szerkesztés] Települései

Békés megye településszerkezete alföldi jellegű, jellemző a kevés, nagy lélekszámú és kiterjedésű község, valamint a tanyák. A népesség 70%-a él városokban, 17%-a a megyeszékhelyen.

[szerkesztés] Megyei jogú városok

Békéscsaba (megyeszékhely)

[szerkesztés] Városok

(Népesség szerinti sorrendben, a 2001-es népszámlálás adatai szerint)

Gyula (32 967)		Vésztő (7656)
Orosháza (32 052)		Mezőkovácsháza (7026)
Békés (21 657)		Battonya (6747)
Szarvas (18 563)		Tótkomlós (6638)
Gyomaendrőd (15 523)		Füzesgyarmat (6565)
Mezőberény (11 551)		Mezőhegyes (6355)
Sarkad (10 959)		Csorvás (5765)
Szeghalom (10 201)		Elek (5583)
Dévaványa (8986)

[szerkesztés] Községek, nagyközségek

Almáskamarás	Doboz	Kardoskút	Köröstarcsa	Méhkerék	Szabadkígyós
Békéssámson	Dombegyház	Kaszaper	Körösújfalu	Murony	Tarhos
Békésszentandrás	Dombiratos	Kertészsziget	Kötegyán	Nagybánhegyes	Telekgerendás
Bélmegyer	Ecsegfalva	Kétegyháza	Kunágota	Nagykamarás	Újkígyós
Biharugra	Gádoros	Kétsoprony	Lőkösháza	Nagyszénás	Újszalonta
Bucsa	Gerendás	Kevermes	Magyarbánhegyes	Okány	Végegyháza
Csabacsűd	Geszt	Kisdombegyház	Magyardombegyház	Örménykút	Zsadány
Csabaszabadi	Hunya	Kondoros	Medgyesbodzás	Pusztaföldvár
Csanádapáca	Kamut	Körösladány	Medgyesegyháza	Pusztaottlaka
Csárdaszállás	Kardos	Körösnagyharsány	Mezőgyán	Sarkadkeresztúr