A kölni dóm

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Kölni dóm

A kölni dóm

Adatok

Ország

Németország

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1996

A kölni dóm, hivatalos nevén Szent Péter és Mária Dóm a 157 méteres magasságával a Németországban a második, a világon a harmadik legmagasabb templom. (1880 és 1888 között a világ legmagasabb épülete volt). Németország legnépszerűbb látványosságainak egyike: 2004-ben körülbelül 6 millió látogatója volt, nagyjából annyi, mint a párizsi Eiffel-toronynak.

A kölni főpályaudvar mellett áll, a Rajna partján.

[szerkesztés] Története

A dóm alatti ásatások sorám 1. - 4. századi római lakóházak maradványai kerültek elő. A 4. század végén (vagy az 5. század elején) a mai kórus helyén egy 30-40 méter hosszú apszis volt, talán már az első templom is. Ezt az épületet az 5. században, de legkésőbb a 6. század elején lebontották; a helyére az 530-as évek frank hercegeinek a hasonló méretű temetkezőhelye került. A 6. század második felében egy új templom épült, amely elfedte a korábbiakat. Ez a templom kb. a 9. század közepéig maradt fenn.

A régi dóm a mainak a közvetlen elődje; 873. szeptember 27-én szentelték fel. Ennek a régi dómnak a főhajóját mindkét végén kereszthajók határolták. 1248-ban a régi dómot részben le akarták bontani, hogy egy új, gótikus dómot építsenek a helyére. Amikor azonban a keleti kórust próbálták meg tűzzel lebontani, majdnem a teljes épület leégett. A nyugati részeket ideiglenesen újjáépítették, hogy a miséket lehessen megtartani. Még ugyanabban az évben elkezdődött a jelemlegi dóm építése.

A háromkirályok ereklyetartó szekrénye

1164-ben Rainald von Dassel kölni érsek idehozta a háromkirályok ereklyéit a milánói dómból. Ez I. Frigyes német-római császár ajándéka volt. Ezek miatt az ereklyék miatt kellett új dómot építeni - a régi katedrális nem bírta volna ki a növekvő zarándoktömeget.

A gótikus épületet 1248. augusztus 15-én kezdték építeni Gerhard von Rile építőmester tervei szerint. A minta az amiens-i katedrális volt. Miután a kölniek 1288-ban elűzték a városból az érseket, az építkezés is elakadt: a kórus felszentelése 1322-ben történt. 1410-ben a déli torony elérte a második emeletet. 1528-ban az építkezést a pénz és érdeklődés hiánya miatt leállították. 300 éven át a dóm déli tornya befejezetlenül állt.

A dóm alaprajza

1814-ben két darabban előkerült Gerhard második utódjának, Arnold mesternek a tervrajza a homlokzatról. A 19. század fordulóján a romantikusok fokozódó lelkesedéssel fordultak a középkor felé, így megnőtt az érdeklődés a befejezetlen dóm iránt is, amely a nemzeti egység szimbólumává vált. 1842. szeptember 4-én IV. Frigyes Vilmos porosz király és Johannes von Geissel érsek letették a dóm továbbépítésének alapkövét. A porosz állam anyagilag is támogatta az ügyet. Közvetlenül az alapkő-letétel előtt megalakult a Kölni-Dómépítés Központi Egyesülete, amelynek legfőbb feladata az építkezéshez szükséges források összegyűjtése volt.

1820 október 19-én betörtek a dómba és feltörték a háromkirályok ereklyetartó szekrényét.

1880-ban 600 év múltán a dóm elkészült, a középkori mesterek terveinek megfelelően, de a kor legmodernebb technikáinak felhasználásával. Az építészek Ernst Friedrich Zwirner és Karl Eduard Richard Voigtel voltak. Az építkezés befejezésének tiszteletére 1880. október 15-én ünnepséget tartottak, amelyet I. Vilmos német császár a kilenc évvel korábban alapított birodalom identitásának erősítésére használt fel.

A dómnak 12 harangja van. Az első a 3,4 tonnás Dreikönigenglocke (háromkirályok harangja) volt, amelyet 1418-ban öntöttek és 1437-ben állítottak fel; 1880-ban újra kellett önteni. Van két olyan harang is, a 10 tonnás Pretiosa és a 4,3 tonnás Speciosa, amelyek az 1448-as felállítás óta a helyükön maradtak. A legnagyobb a Szent Péter-harang, amelyet 1922-ben öntöttek. Ez a világon a legnagyobb szabadon lengő harang; a World Peace Bell (Newport, Kentucky) nagyobb ugyan, de nem mozog szabadon.

1945. április 4. kevéssel a háború vége előtt

A második világháborúban a dóm súlyosan károsodott; többek között 14 bombatalálat érte. A gyújtóbombákat a dómban őrködő munkatársak azonnal eloltották. A bombázások következtében a főhajó néhány boltíve beomlott. 1948-ban az alapkő letételének 700. évfordulóját egy súlyosan károsodott dómban ünnepelték. 1956 óta a dóm ismét ellátja feladatát.

1975. november 2-án három betörő egy szellőzőaknán keresztül, hegymászó felszerelés segítségével behatolt a dóm - akkor biztonságosnak számító - kincstárába, és értékes monstranciákat és kereszteket vittek el. A tetteseket a kölni alvilág segítségével sikerült elfogni és hosszú szabadságvesztésre ítélték őket. Addigra azonban a zsákmány egy részét, közte egy 1657-ből származó arany monstranciát, már beolvasztották.

2000 októbere óta a kölni dóm kincseit a dóm északi felében levő 13. századi boltíves pincékben újra kiállítják. A kincstár három emeleten hat termet, 500 négyzetméter kiállítási területet foglal magába.

Napjainkban elsősorban a környezeti hatások károsítják a dómot. A savas eső szétbomlasztja a követ és a kipufogógázok elszínezik. Ezért a dóm építészei már évtizedek óta küzdenek a bomlás ellen, a díszítések tömeges cseréjével.

2005. augusztus 18-án XVI. Benedek pápa a Németországban tett apostoli látogatása során meglátogatta a dómot is, az Ifjúsági Világnapok ünnepségeinek alkalmából.

A dóm belseje

[szerkesztés] A dóm belseje

A késő középkori kórus a 104 ülőhellyel Németországban a legnagyobb. Az a különlegessége, hogy a pápának és a császárnak mindig fenntartanak egy-egy helyet.

A háromkirályok művészíen díszített ereklyetartójában nyugszanak azok a csontok, amelyeket a három király (három napkeleti bölcs) maradványaiként tisztelnek.

A festett üvegablakok, köztük a déli hajóban található úgynevezett bajor ablakok szintén híresek. Ezeket I. Lajos bajor király ajándékozta a dómnak. Ezek a kereszténység kezdetéről vett jeleneteket ábrázolnak, Keresztelő Szent Jánostól Szent István vértanúig. Ezeket Max Emmanuel Ainmiller (1807-1870) vezetésével készítették, H. v. Hess (1798-1863) tervei alapján. Az ablakok leleplezése 1848-ban, a 600 éves évforduló ünnepségei során történt.

A 970 körül készült Gero-kereszt (Gero-Kreuz) a szentély közelében a legrégebbi kereszt az Alpoktól északra.

Az egyik kápolnában található a fából készült Milánói Madonna, 1290 körüli, amely Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal.

[szerkesztés] Orgonák

A dóm orgonája

A kölni dómnak két orgonája van; mindkettő ugyanattól a játszóasztaltól kezelhető.

A háború után építették az első orgonát (kórus-orgona vagy kereszthajó-orgona), amely a kereszthajó egyik oldalában található. Ez a gótikus templokban szokatlan elhelyezés azzal magyarázható, hogy az orgonát 1948-ban szentelték fel, de a főhajó a helyreállítás miatt 1956-ig zárva volt.

1998-ban egy új orgonát is szenteltek (főhajó-orgona), így a háború utáni időkben tapasztalt elégtelen hangzás megoldódott. Az új orgona a főhajó elején helyezkedik el; ez akusztikai szempontból a legkedvezőbb elhelyezés. így viszont az orgona megszakítja a főhajó és kórus terének a folytonosságát. Az orgona négy műből áll, 3963 sípja van, amelyek 53 regiszterre vannak elosztva.

2006-ban az orgonaegyüttest két fanfárregiszterrel egészítették ki. Ezeket csak különleges alkalmakkor, ünnepi istentiszteleteken szólaltatják meg.

[szerkesztés] Világörökség

1996-ban a kölni dómot, mint az európai gótikus építészet mesterművét, a kulturális Világörökség részévé nyilvánították. 2004. július 5-én felkerült a veszélyeztetett helyszínek listájára [1], a következő indoklással: a "dóm vizuális integritásának veszélyeztetése a Rajna túloldalára tervezett magasépítkezések miatt". A 2005. július 13-i UNESCO-konferencián, amelyet a dél-afrikai Durbanban tartottak, a végleges döntést egy évvel elhalasztották.

[szerkesztés] Műszaki adatok

Teljes külső hossza	144,58 m
Teljes külső szélessége	86,25 m
Kereszthajó homlokzatának szélessége	39,95 m
Főhajó belső szélessége	45,19 m
Nyugati homlokzat szélessége	61,54 m
Északi torony magassága	157,38 m
Déli torony magassága	157,31 m
Lépcsők száma a torony tetejéig	509
Harangok száma	11
Kereszthajó homlokzatának magassága	69,95 m
Középső hajó belmagassága	43,35 m
Oldalhajó belmagassága	19,80 m
Beépített terület (kb.)	7914 m²
Ablakok felülete (kb.)	10 000 m²
Tető felülete (kb.)	12 000 m²
Beépített kő tömege (kb.)	300 000 t
Férőhelyek	4000
Éves fenntartási költség	10 millió €