Baloldal (politika)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A baloldal a politikai eszmék, ideológiák egy csoportja. Relatív, a köznapi használatban általában elmosódott fogalom, meghatározása időben és térben is változó lehet.

[szerkesztés] Történelme

Maga a megnevezés a Francia Forradalomra vezethető vissza, ugyanis a liberálisok az elnöktől balra foglaltak helyet.

Az ipari forradalom kiszélesedésével a baloldali politika elsősorban a munkások életkörülményeivel és jogaival kezdett el foglalkozni, illetőleg általánosságban véve az összes szegényebb társadalmi réteg problémáinak megoldását tűzte ki céljául. Ahogy a szabadságjogok elterjedtek, a baloldal "békés" része (tehát a liberálisok, szocialisták és szociáldemokraták) a bőrszíntől és származástól független egyenjogúságra helyezte a hangsúlyt. Napjainkban a baloldal támogatja a szabad piacot.

[szerkesztés] Jellemzők

Mérsékelt formái

A politikában a baloldal jelenti azt a szegmensét a politikai spektrumnak, amelyet gyakran társítanak a szocializmussal, a kommunizmussal, a szociáldemokratákkal, illetve a szociálliberalizmussal, vagy egész egyszerűen a jobboldali politika ellentétének tekintik. A mérsékelt baloldal uralkodó irányzata volt nyugaton a legújabb korban a szociáldemokrácia.

Szélsőséges formái

A baloldal radikális ágazata a szovjet típusú kommunizmus, amely tézise szerint a nemzet csupán egy „vadhajtása” a történelemnek, jelentősége a szabadságjogokkal megszűnik, és az emberek egyenlőek lesznek. Az "osztályharc" során a munkások és parasztok osztálya győzedelmet arat a polgári illetve arisztokrata osztályok felett. Az igen ígéretes ideológia azonban a XX. században bebizonyította, hogy több pontban sem alkalmas hosszú távú fennmaradásra. Az osztályharc embermilliók életét tette tönkre, ráadásul a kommunisták "éberségre" szólítottak fel; az éberség oly nagyfokú volt, hogy egy újabb 'láthatatlan' arisztokrácia alakult ki, amely a munkásokat és földműveseket ugyanúgy elnyomta, mint a többi társadalmi csoportot.