I. Ulászló Herman
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
I. Ulászló Herman (1040-1102) lengyel fejededelem 1079-1102 között a Piast dinasztiából, I. Kázmér fia, II. Merész Boleszláv testvére.
Akkor került hatalomra, amikor testvérét 1079-ben száműzetésbe kényszerítették.
Először Bohémiai Juditot, aztán III. Henrik német-római császár lányát, Sváb Juditot vette feleségül. Első feleségétől született fia lett III. Ferdeszájú Boleszláv fejedelem. Második feleségétől egy lánya született, Gandersheimi Ágnes.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Uralkodása
Uralkodása a Piast állam meggyengülésésnek időszakára esett. Megerősödött a széthúzás tendenciája, megszilárdult a többközpontúság Lengyelországban (Ulászló Herman soha sem törekedett arra, hogy királlyá koronázzák). A tényleges hatalmat Sieciech palatinus gyakorolta.
[szerkesztés] A hatalom felosztása
1097 és 1100 között Ulászló fiai, Zbigniew és Ferdeszájú Boleszláv a főurak támogatásával eltávolították Sieciechet és kényszerítetták apjukat az állam feldarabolására. Zbigniew kapta Nagy-Lengyelországot, Kujáviát és Sieradz-Łęczyce vidékét, Boleszláv pedig Kis-Lengyelországot és Sziléziát, míg Ulászló megtartotta magának Mazóviát, valamint a főhatalmat az összes hervegség felett.
[szerkesztés] Ulászló Herman uralkodásának értékelése
Nincs kétség afelől, hogy Lengyelország kül- és belpolitikai helyzete I. Ulászló Herman uralkodása alatt olyan nehéz volt, hogy csak nagyon energikus és erős jellemű uralkodó volt képes megbirkózni a feladatokkal. Ő minden bizonnyal nem volt ilyen. Az ő tétlen viselkedése, hogy ne mondjuk, apátiája a legsorsdöntőbb pillanatokban magáéert beszél. Talán a több évig tartó és fájdalmas láb-betegsége is oka lehetett ennak, mint ahogy a Gallus Anonymus is mondja. De az is lehet, hogy őt is, mint sokakat másokat csak a véletlen segítette trónra, de soha sem törekedett uralkodásra, mivel nem volt ehhez sem tehetsége, sem megfelelő vérmérséklete, merészsége, ami mind szükséges volt a középkori uralkodóknál.
[szerkesztés] Családfa
4. II. Mieszko Lambert †1034. május 10. | ||||||
2. I. Kázmér †1058. november 28. | ||||||
5. Lotharingiai Richeza †1063. március 21. | ||||||
1. I. Ulászló Herman †1102. június 4. | ||||||
6. Nagy Vlagyimir †1015. július 15. | ||||||
3. kijevi Dobronega Maria †1087 | ||||||
7. Anna Porfirogenetka †1011?, Nagy Vlagyimir felesége, †1018 után | ||||||
[szerkesztés] Feleségei
- 1073 előtt ismeretlen lengyel nő, Zbigniew anyja (néhány kutató úgy véli, hogy nem vkötöttek házasságot)
- 1080 körül Judit (sz. 1056 körül - †1086. XII. 25.) - II. Vratislav (sz. 1032 körül - †1092), olomouci herceg (1055-1056, 1058-1061), Csehország hercege (1061-1085), Csehország királya (1085-1092 lánya)
- 1089 körültől Judit Mária (sz. 1047 - †1092/1096) - III. Henrik (sz. 1017 - †1056), Németország királya (1027-1046), Burgundia királya (1038-1039), księcia Svábország királya (1038-1045), Olaszország királya (1039-1056), német-római császár (1046-1056) lánya.
[szerkesztés] Utódai
Törvénytelen fia:
- Zbigniew (sz. 1070 - †1112 után) - Lengyelország fejedelme 1092
Judit fia:
- Ferdeszájú Boleszláv (1086 - 1138) - Lengyelország fejedelme (1102-1139), Pomeránia fejedelme (1122-1138)
Mária Judit lányai:
- leány (sz. 1088 után) - ismeretlen orosz herceg felesége (1112-1118)
- Ágnes (sz. 1089 után - †1126/1127) - apáca
- leány (sz. 1090) után - ismeretlen lengyel főúr felesége
Előző uralkodó: II. Merész Boleszláv |
Lengyel uralkodó 1079-1102 |
![]() |
Következő uralkodó: Zbigniew |