Balatonszárszó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.82596° k. h. 17.83459°

**Balatonszárszó**

Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Kistérség	Balatonföldvári
Rang	nagyközség
Terület	30,13 km²
Népesség
Összesen: 2027 fő (2001) Népsűrűség: 67,28 fő/km²
Irányítószám	8624
Körzethívószám	84
Térkép é. sz. 46.82596° k. h. 17.83459°	település Mo. térképén

Balatonszárszó nagyközség Somogy megyében, a Balatonföldvári kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Somogy megye északi részén, a Balaton déli partján Balatonszemes és Balatonföldvár között 6 km hosszan helyezkedik el.

[szerkesztés] Története

A terület már a neolitikum korában is lakott volt. A falut elsőként 1082-ben említik. Neve a Szárazaszó (száraz völgy) szóból ered. Az aszó régi magyar szó, jelentése völgy. Az eredeti Szárazaszó névből egyszerejtéssel egyszerűsödött a mai alak. 1922 óta Balatonszárszó a neve. A 13. században már temploma is volt. A faluban a tihanyi apátságnak és a fehérvári káptalannak voltak birtokai. Egy 1368-as oklevél a vesszprémi káptalan itteni birtokait említi. A középkori település nem a mai helyén állt, mivel a Balaton gyakori vízszintingadozása többször elöntötte a völgyet. A régészeti leletek nagy részét 2001-ben találták meg, autópályaépítéskor. A török időkben Magyar Bálint birtokai közé tartozott. A szársztói jobbágyok a töröknek és a magyar földesúraknak is adóztak. A lakosság létszáma drasztikusan lecsökkent. 1701-ben 17 kálvinista jobbágyot számláltak össze. Szárszó a Rákóczi szabadságharcot követő nyugalmasabb időben költözött a mai helyére. Az 1745. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv 89 katolikus, 165 református és 8 evangélikusról számolt be. A középkori templom köveit az 1810-ben épült klasszicizáló ízlésű református templom építéséhez használták föl.

Itt lett öngyilkos József Attila 1937-ben. Itt rendezték a népi mozgalom nevezetes „szárszói találkozóját” 1943-ban.

[szerkesztés] Nevezetességei

József Attila Emlékmúzeum, a költőről elnevezett utca 7. számú házában található. A '30-as években a házban panzió működött. Itt lakott a költő két testvérével 1937 őszén.
József Attila első nyugvóhelye a helyi régi temetőben, amelyet egy szürke kő jelez, rajta a következő felirat: "E föld befogad, mint persely. József Attila első sírhelye." A költő holtteste ma Budapesten a Kerepesi temetőben nyugszik.
József Attila szobra az általános iskola előtti parkban áll.
József Attlia-emlékmű a vasúttal szemközti parkban.
Népi jellegű lakóházak
Református templom

[szerkesztés] Testvértelepülés

Gyergyófalu (Románia)

[szerkesztés] Forrás

Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere, Kaposvár, 1984. (13. p.)
Bunovácz Dezső: (szerk.) Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye Ceba Kiadó, 2004.