Kúla

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kúla (szerbül Кула / Kula, németül Wolfsburg) város a mai Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.

[szerkesztés] Fekvése

Zombortól 40 km-re délkeletre fekszik. A várost átszeli a Ferenc-csatorna. Közigazgatásilag Bácskeresztúr, Cservenka, Istensegíts, Istenvelünk, Szivác és Veprőd települések tartoznak hozzá.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a török kula (= vár, torony, bástya) főnévből származik.

[szerkesztés] Története

A török korban már létezett, a 16. század elején a török palánkvárat épített ide és nemsokára a vár köré kialakult településre szerbek és bunyevácok költöztek. 1733-ban a településen már 251 ház állott. 1746-tól miskolci magyar, 1786-ban német családok települtek meg itt. Fejlődésére nagy hatással volt a Ferenc-csatorna elkészülte a 18. század végén, mely a környék mocsarait lecsapolta és a vizet a Tiszába vezette. A 19. század végén megépült a Zombor-Kúla-Verbász-Óbecse makadámút, majd 1896-ban a Zombor-Óbecse és a Kishegyes-Bácskapalánka vasútvonal, melyek a várost is érintik. 1910-ben 9125 lakosából 3679 magyar, 2510 szerb, 2425 német és 456 ukrán volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Kúlai járásának székhelye volt. 1944-ben a szerb megtorlásoknak kb. 500 halálos áldozata volt. Nemrég montenegróiak költöztek be. 2002-ben 19 304 lakosából 9623 szerb, 2738 magyar, 1125 ukrán, 725 ruszin, 322 horvát volt.

[szerkesztés] Látnivalók

Temetőjében áll az 1848-ban elesett honvédek emlékműve.