Verbász

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Verbász (szerbül és montenegrói nyelven: Врбас vagy Vrbas, ruszinul és ukránul: Вербас) település Szerbiában, a Vajdaságban, Közép-Bácskában, a Dél-Bácskai adminisztratív körzetben.

Verbász város a hozzá tartozó hat település adminisztratív központja. A Verbász községhez (járás) tartozó települések:

• Kiskér (Bačko Dobro Polje)
• Kosančić
• Kucora (Kucura)
• Ókér (Zmajevo)
• Torzsa (Savino Selo)
• Újsóvé (Ravno Selo)
• Verbász (Vrbas)

[szerkesztés] Fekvése

Földrajzi koordinátái: é. sz. 45.57° k. h. 19.65°.

[szerkesztés] Demográfia

A 2002-es népszámlálás adatai szerint a városnak 25 887 lakosa volt, a városhoz tartozó falvakkal együtt pedig összesen 45 879-en lakták a községet (járás). A második világháború vége előtt a település lakóinak többsége német ajkú volt, akiknek nagy részét kollektív bűnösség vádja alatt 1945-ben lágerekbe hurcolták, másik részük pedig már korábban elhagyta a vidéket. A németek helyére főleg szerbeket és montenegróiakat telepítettek.

Etnikai összetételének erőszakos megváltoztatása ellenére is Verbász továbbra is több jelentősebb népcsoportnak az otthona. A szerbek képezik a legszámosabb nemzeti közösséget, bár számuk még ma sem éri el az abszolút többséget; összesen 21 907 (49%). A második legszámosabb népcsoportot a montenegróiak teszik ki, összesen 11 371-en élnek a község településein (25%), majd számbelileg őket követik a ruszinok és ukránok, összesen 4740-en, ami a lakosság kerek 10 százalékának felel meg. Jelentős számú nemzeti közösséget képeznek még a magyarok, a népszámlálás adatai szerint 2885-en (6%), és feltűnően nagy azoknak az aránya is, akiket a „nem nyilatkozott”, illetve az „egyéb” kategóriába soroltak be, összesen 3592, azaz több mint 8 százalék. Verbászon élnek még horvátok és bunyevácok, és szlovákok, egy-egy százalékát adva a népességnek.

[szerkesztés] Vallás

A szerbek és montenegróiak hagyományosan pravoszlávnak, azaz ortodoxnak vallják magukat, azzal, hogy a Bácskában megtelepült montenegróiak körében is egyre erőteljesebben jelentkezik az igény egy a szerb ortodox egyháztól független, autokefál montenegrói ortodox egyház létrehívása iránt.

A katolikusok aránya Verbászon mintegy 20 százalék, nemzeti alapon viszont rendszerint különböző rítus követői: a magyarok túlnyomó többsége római katolikus, azaz latin (római) szertartású, a ruszinok és ukránok görög katolikusak, azaz istentiszteleteik a keleti (görög) ritus szerint történik.

Az egykoron Bácskában élő németség nagy részétől eltérően a verbászi svábok nem katolikusok, hanem evangélikus metodista vallásúak voltak. 2005-ben, hatvan évvel a németek erőszakos kitelepítése után, a verbászi metodista templomot felújították és újra felszentelték.

Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a magyarországi metodista egyház Verbászon indult el, 1898-ban. A száz éves jubileum alkalmával született az elhatározás, hogy fel kellene újítani a közben romossá vált, bedeszkázott ablakú templomot. A kisszámú közösséget ma főleg magyarok és szlovákok képezik.