Jerome David Salinger

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jerome David Salinger (New York, 1919. január 1.) amerikai író

Tartalomjegyzék 1 Életrajz 2 Művei 2.1 Kiadott művei 2.2 Kiadatlan művei

[szerkesztés] Életrajz

Manhattanben született zsidó apa és ír katolikus anya gyermekeként. (Anyja betért amikor összeházasodott az apjával, J.D. csak a bar micvóján tudta meg, hogy csak félig zsidó) Az apja húsimporttal foglalkozott. Az ifjú Salinger a nyugati part különböző állami iskoláit látogatta, majd a McBurney magániskolát. Ezután felvételt nyert a waynei (Pennsylvania) Valley Forge Military Academy-re. Itteni élményeiről írta Zabhegyező című regényét. A New York Universityt egy tengerjáró hajón való munka kedvéért hagyta el az első éve után. 1938-ban A szülei Bécsbe küldték, hogy az apja cégénél tanuljon és fejlessze német és francia tudását. Egy hónappal az Anschluss előtt hagyta el Ausztriát. A collegevillei (Pennsylvania) Ursinus Collegeba iratkozott be, ahol egy félévet végzett el. 1939-ben a Columbia Universityn irodalmat hallgatott Whit Burnetnél. Ő közli először lapjában Salinger egy írását. 1942-ben behívják a hadseregbe, részt vett a normandiai partraszállásban, a koncentrációs táborok felszabadításában. A hadseregnél ismerte meg Ernest Hemingwayt. feleségül vett egy alacsony beosztású német hivatalnokot, akit magával vitt Amerikába. Kapcsolatuk néhány hónap után megromlott, Sylvia visszatért Németországba.

1948-tól a The New Yorker című újságban publikált, amely már hat évvel korábban is kért tőle írást, egy részben önéletrajzi tárgyú művét a Slight Rebellion off Madisont. Ezt a művét a háború miatt csak 1946-ban jelentették meg. A Slight Rebellion off Madisonban jelenik meg Holden Caulfield karaktere, akinek később egy egész regényt szentelt: az 1951-ben megjelent Zabhegyezőt (Catcher in the Rye). A művet több országban és egyes amerikai államokban is betiltották szabadszájúsága miatt (az átkozott szó pl. 255 alkalommal fordul benne elő). Ma évente 250 000 példányban kel el. 1953-ban néhány novelláját a The New Yorkerben közölték. 1961-ben adta ki a Franny and Zooeyt, 1963-ban a Magasabbra a tetőt, ácsok és Seymour: Bemutatás című kisregényeit. 1953-ban Cornish-ba (New Hampsphire költözött. Egy ideig részt vett a helyi közösség, az egyetemi diákság életében, később teljesen visszavonult. Később Marlowba költözött. 1955-ben összeházasodott Claire Douglas, egyetemistával, aki a kedvéért abbahagyta tanulmányait. Két gyermekük született, Margaret és Matthew. A Franny and Zooey című művében Franny karaktere Claire életén alapul. 1965-ben elváltak. 1965 óta nem publikált új művet. 1978-ben a Newsweek felröppentette a hírt, hogy egy nagyobb, második világháborús, romantikus regény kiadására készül, azonban a hír tévesnek bizonyult. A világtól elvonultan él. 1972-ben egy évig viszonya volt Joyce Maynar 18 éves írónővel. Az ezredfordulón lánya, Margaret Dream Catcher: A Memoire címmel adta ki visszaemlékezéseit, amelyben sok Salinger-legendát cáfolt meg. Az író harmadik felesége a nála negyven évvel fiatalabb Colleen O'Neill.

[szerkesztés] Művei

[szerkesztés] Kiadott művei

(a mű címe után a főszereplő(k) és ha van a magyar fordítás címe)

• The Catcher in the Rye (1951) Holden Caulfield, Zabhegyező ([1])
• Nine Stories (1953) Kilenc történet

A Perfect Day for Bananafish (1948) Glass Family

Uncle Wiggily in Connecticut (1948) Glass Family

Just Before the War with the Eskimos (1948)

The Laughing Man (1949)

Down at the Dinghy (1949) Glass Family

For Esmé with Love and Squalor (1950)

Pretty Mouth and Green My Eyes (1951)

De Daumier-Smith's Blue Period (1952)

Teddy (1953) Theodore McArdle

• Franny and Zooey (1961) Franny és Zooey

Franny (1955) Glass Family

Zooey (1957) Glass Family

• Raise High the Roof Beam, Carpenters and Seymour: An Introduction (1963), Magasabbra a tetőt, ácsok és Seymour: Bemutatás

Raise High the Roof-Beam, Carpenters (1955) Glass Family, Magasabbra a tetőt, ácsok ([2])

Seymour -- An Introduction (1959) Glass Family, Seymour: Bemutatás ([3])

• The Kit Book for Soldiers, Sailors and Marines (1943)

The Hang of it (1941)

• Post Stories 1942-45. Ed: Ben Hibbs (1946)

A Boy in France (1945)

• Best American Short Stories 1949. Ed: Martha Foley (1949)

A Girl I Knew (1948)

• Stories: The Fiction of the Forties. Ed: Whit Burnett (1949)

The Long Debut of Lois Taggett (1942)

• The Armchair Esquire. Ed: L. Rust Hills (1959)

This Sandwich Has no Mayonnaise (1945) Vincent (D.B.) Caulfield

• Fiction: Form & Experience. Ed: William M. Jones (1969)

Go see Eddie (1940)

• Wonderful Town: New York Stories from the New Yorker. Ed: David Remnick (2000)

Slight Rebellion Off Madison (1946) Holden Caulfield

• The Young Folks (1940)
• The Heart of a Broken Story (1941)
• Personal Notes on an Infantryman (1942)
• The Varioni Brothers (1943)
• Both Parties Concerned (1944)
• Soft Boiled Sergeant (1944)
• Last Day of the Last Furlough (1944) Holden Caulfield
• Once a Week Won't Kill You (1944)
• Elaine (1945)
• The Stranger (1945)
• I'm Crazy (1945) Holden Caulfield
• A Young Girl in 1941 with No Waist at All (1947)
• The Inverted Forest (1947)
• Blue Melody (1948)
• Hapworth 16, 1924 (1965) Glass Family

[szerkesztés] Kiadatlan művei

• The Ocean Full of Bowling Balls [3] (date unknown) Holden Caulfield
• The Last and Best of the Peter Pans [4] (date unknown) Holden Caulfield
• The Magic Foxhole (1945)
• Two Lonely Men (1944)
• The Children's Echelon (1944)