Júdás evangéliuma

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

(Iskarióti) Júdás evangéliumá III. vagy IV. századi kopt nyelvű,, az egyiptomi El Minya környékén talált, jelenleg bázeli tulajdonú 62 oldalas kódexben fennmaradt gnosztikus apokrif írás korabeli másolata, amelynek utolsó oldalán görögül szerepel az „euangelion” és a „Judas” kifejezés. E másolat ismeretlen, feltehetően I. századi eredetijére először Szent Ireneus, egy II. századi püspök is utalt, amikor a szöveget eretneknek nyilvánította.

[szerkesztés] Története

Keletkezési ideje a Krisztus utáni 200-as évekre tehető (vizsgálatok szerint Kr. u. 220-340 között, ez volt a gnoszticizmus fénykora is). Hosszú ideig Szent Ireneus, egy II. századi püspök is utalása volt az egyetlen forrás a dokumentum egykori létezésére.

1970-ben, egy az egyiptomi Al-Minyái barlangban megtalálták, majd illegális műkincskereskedőkhöz került.
A kereskedőtől több másik műkinccsel együtt elrabolják.
A kereskedőnek sikerül visszaszerezni, majd szakértői vizsgálat által megállapítják, hogy eredeti (nem tudva, mi is az pontosan). Egy amerikai könyvtár érdeklődik utána, de a hárommillió dolláros vételárat nem tudják kifizetni - az egyiptomi visszaviszi az általa Európában visszaszerzett dokumentumot hazájába.
Az akkor még ismeretlen tartalmú szöveget nem tudja eladni. Az Egyesült Államokba utazik, de itt sem tud túltenni rajta, ezért elhelyezi egy széfben.
Ettől kezdve 16 évig a bank széfjében őrizték, ahol kiszáradt, apró darabokra hullott az eredetileg jóformán kifogástalan állapotú dokumentum.
2000-ben Frieda Nussberger-Tchaos régiségkereskebő birtokába került. Ő felajánlotta a Maecenas Foundation for Ancient Art alapítványnak.
2000-2005 között a National Geographic Society anyagi támogatásával restaurálták.
A Restaurálása után, 2005 óta a Kairói múzeumban megtekinthető.

[szerkesztés] Tartalma

A gnosztikus filozófiákkal összhangban alakította át a bibliai evangéliumokban dokumentáltakat. A dokumentum által elbeszéltek szerint, Jézus kineveti a tanítványok pészachi imáját (egyébként az egész szövegben végig cinikus velük szemben), sőt az ima címzettjét is, akiről elárulja a tanítványoknak, hogy nem a valódi isten, csak a világteremtő demiurgosz, akit Nebro vagy Yaldabaoth néven neveznek, és hogy ő maga sem az, akinek látszik, majd megkérdezi a tanítványoktól, kicsoda valójában. Péter hitvallásának a Máté evangéliumából ismert leírásának mintegy antitéziseként Júdás az, aki feláll és felismeri Jézus igazi mivoltát. Jutalmul Jézus, kizárólag Júdásnak, kifejti „a tanítványok Istenénél magasabb rendű királyság titkait”. Elárulja Júdásnak, hogy az „elárulja” majd őt, de „árulása” épphogy a jézusi mű kereszthalál általi beteljesítése, Jézus lelkének a testéből való kiszabadulása lesz, s Júdás, noha sok időn át lesz kitéve a többi félrevezetett tanítvány és követőik gyalázkodásának, végül megdicsőül majd.

[szerkesztés] Gnosztikus Krisztus

Szemben a keresztény evangéliumokban rögzítettekkel a JE-ben Krisztus egy szellem. Teste nem igazi test, csak szellemi megtestesülés.

[szerkesztés] Gnosztikus Júdás

Az irat szerint Júdás engedelmeskedett Jézusnak, amikor elárulta őt és ezzel Jézust küldetésének teljesítésében segítette. Júdást áruló helyett hősként írta le, aki a legkedveltebb tanítványa volt, szemben a bibliai evangéliumokkal, melyek Jánost nevezik meg a legszeretettebb tanítványának.

[szerkesztés] Gnosztikus megváltástan

Júdás, Jézus elárulásával -a gnosztikus tanításokkal összhangban- hozzásegítette Jézust ahhoz, hogy lelke kiszabadulhasson az "eleve rossz test" fogságából. A mű -és a gnoszticizmus tanítása szerint a megváltás- kizárólag a lélek megváltása, illetve a léleknek a testből való kiszabadulása.