Ideiglenes Nemzeti Kormány

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 21-én alakult meg Debrecenben, a szovjet hadsereg megszállta területen, amikor az ország nyugati részében még folytak a harcok a szovjetek és a megszálló német hadsereg, illetve a Szálasi-kormány magyar hadserege között.

Az ideiglenes kormány névsorát Moszkvában döntötték el, és összeállításában az volt a döntő, hogy megossza a még harcoló magyar erőket, illetve a szovjetek által még meg nem szállt területek magyar lakosságát.

Megalakulása az Ideiglenes Nemzetgyűlés felállítását követte. Valódi választásról nem lehetett beszélni, a törvényhozó testületet valójában a szovjetek közreműködésével egyszerűen összeszedték. Nem volt reprezentatív, 72 kommunista, 57 kisgazda, 35 szociáldemokrata, 16 parasztpárti, 19 szakszervezeti és 35 pártonkívüli tagja volt.

Miniszterelnöknek Dálnoki Miklós Béla tábornokot nevezték ki, aki Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-ei felhívásának eleget téve korábban az ellenőrzése alatt álló magyar csapatokkal beszüntette a harcot a szovjetek ellen. A kormány három tábornok tagja nagy tekintéllyel rendelkezett a magyar hadseregben, korábban többször kitüntették őket (Adolf Hitler is. A kormányban helyett kapott Teleki Pál volt miniszterelnök fia, egy gróf is. A kulcsfontosságú belügyi tárcát azonban a kommunistákhoz húzó parasztpárti politikus, a sokak által kripto-kommunistának tartott Erdei Ferenc kapta, a földre áhítozó parasztok számára legfontosabb tárcát, a földművelésügyit pedig a kommunista Nagy Imre.

[szerkesztés] A kormány tagjai

A lista nem teljes.

Miniszterelnök: Dálnoki Miklós Béla
Hadügyminiszter: Vörös János vezérkari főnök
Közellátási miniszter: Faragó Gábor tábornok
Közoktatási miniszter: Teleki Géza
Belügyminiszter: Erdei Ferenc
Földművelésügyi miniszter: Nagy Imre

[szerkesztés] A kormány fontosabb lépései

Az ideiglenes kormány kötötte meg 1945. január 20-án a fegyverszünetet a Szovjetunióval. A szerződés értelmében Magyarország hadat üzenet Németországnak és 300 millió dollár hadikárpótlás fizetésére kötelezték - kétharmadát a Szovjetuniónak és egyharmadát Jugoszláviának -, amit hat éven belül kellett megfizetni, főleg terményekben és árucikkekben.

Március 15-én a kormány kiadta a földreformra vonatkozó rendeletet a 100 holdnál nagyobb birtokok felosztásáról, amelynek alapján földhöz juthattak a parasztok és ezzel (bár sok túlkapással és elsietett módszerekkel) teljesült egy sok évtizeden keresztül dédelgetett álom. (Így a kommunisták később hivatkozhattak arra, hogy a földreformra kommunista miniszter alatt került sor, és a földreform elszabotálásának szándékával vádolhatták a következő évi választásokon győztes kisgazdákat.

Az ideiglenes kormány 1945 tavaszán Budapestre költözött.

Az 1945. november 4-ei választásokig volt hivatalban, amelyben a szovjetek uralta Szövetséges Ellenőrző Bizottság engedélyezte pártok (az előző év decemberében Szegeden alakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front tagjai) indulhattak.