Hadik András

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hadik András, gróf (Csallóköz, 1710. október 16. – Bécs, 1790. március 12.) magyar huszártábornok, földbirtokos, politikus

Hadik András 1783-ban

Tartalomjegyzék

1 Pályafutása
2 Berlin megsarcolása
3 További karrierje
4 Hadik család
5 Emlékezete
- 5.1 Szobra
6 Lásd még
7 Irodalom
8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Pályafutása

Kisnemesi családban született. Életútja jellemző példája annak, milyen karrierlehetőségek nyíltak a 18. században a császári hadseregben a magyar nemesek számára.

Szolgálatát 1732-ben kezdte egy magyarokból szervezett huszárezredben, ahol nagyon gyorsan haladt előre a ranglétrán. 1744-ben ezredes, 1747-ben tábornok lett. Mária Terézia szolgálatában részt vett az osztrák örökösödési háborúban, majd a hétéves háborúban (1756-63). 1759-ben már lovassági tábornokká léptették elő. 1762-63-ban a Sziléziában harcoló császári fősereg parancsnoka lett.

[szerkesztés] Berlin megsarcolása

1757. október 10-én kalandos vállalkozásba kezdett, nevezetesen a sziléziai Habsburg-porosz frontvonaltól 450 kilométerre északra fekvő Berlin, Nagy Frigyes porosz király fővárosa elfoglalásába. A porosz uralkodó ezekben a napokban ugyanis nem tartózkodott Berlinben, hanem személyesen irányította összevont haderőit a Habsburgok és franciák elleni távoli háborús fronton, Naumburgnál, így a Sziléziából Berlinbe vezető országút katonai védelem nélkül maradt. Hadik András 4320 katonájával, köztük a saját nevét viselő Hadik-huszárezred és a Baranyay-huszárezred válogatott magyar lovasaival indult útnak. Az ellenséges hátországban a felfedezést elkerülendő az éjszaka leple alatt meneteltek, míg napközben elrejtőzve pihentek. Ilymódon mindössze 6 nap alatt tették meg az ellenség földjén a jelentős távolságot (450 kilométert, vagyis naponta mintegy 70-80 km-t) Külön érdekessége a vállalkozásnak, hogy Hadik a gyalogságot a huszárok mögé ültetve szállíttatta.

A Berlin falai alatt meglepetésszerűen megjelenő magyar huszárok a város átadását és hatalmas hadisarc kifizetését követelték. Mivel a város tanácsa és a katonai kormányzó képtelenségnek találták a komolyabb ellenséges ostromgyűrű hírét és a fizetést megtagadták, Hadik a tüzérségét azonnal a városkapuk elé állíttatta. Az ágyútűz a város főkapuját betörte, mire a porosz őrség elmenekült. A huszárok fergeteges rohama a városban ellenálló 5500 főnyi helyőrséget szétszórta és foglyul ejtette. A városi tanács vezetői ezután azonnal kifizették az óriási, 215 000 talléros összeget. A pénz egy részét Hadik a katonái között osztotta szét. A várost magát megkímélte, csapatát erős fegyelem alatt tartotta, és nem vitt el egyebet, csak hat porosz zászlót, valamint Mária Terézia részére személyes ajándékként két tucat női kesztyűt, amelyekre a város címerét hímeztette. A magyar huszárok csak egy napig tartózkodtak az elfoglalt városban, amíg a kesztyűk elkészültek.

Nagy Frigyes csak október 13-án értesült az ellenség hátországbeli mozgásáról, és rögtön jelentős csapatokat küldött Berlin védelmére, ezek azonban csak 18-án érkeztek meg. Hadik az előző éjszaka már elhagyta a várost, és erőltetett menetben, nagy kerülővel visszaindult a sziléziai frontvonal felé. Útközben egy huszárkülönítmény Frankfurt am Odera várost is megsarcolta. A sereg pihenés nélkül menetelt, és bár oldalvédje többször is összeütközött a porosz huszárokkal, végül szerencsésen megérkeztek a Habsburg ellenőrzés alatt álló területre. Hadik vesztesége 88 ember és 57 ló volt, ezzel szemben Berlinből 425 porosz hadifoglyot hozott magával.

[szerkesztés] További karrierje

Berlin megsarcolása a történelem leghíresebb huszárcsínyeként ismert, ami a porosz királynak óriási szégyen volt, ellenségeinek pedig nevetség tárgyául szolgált. Hadik Andrást tettéért a Mária Terézia Rend nagykeresztjével tüntették ki. A háború befejezése után hatalmas birtokokat, valamint grófi rangot kapott. 1763-ban egy ideig budai katonai kormányzó, majd 1764-68-ig Erdély katonai főparancsnoka és királyi biztosa, az erdélyi kormányszék vezetője lett. Ebben a minőségében - Magyarországon elsőként - ő indítványozta a jobbágyrendszer felszámolását. 1769-ben a karlócai illír nemzeti kongresszus kormánybiztosává nevezték ki. 1772-ben a Habsburg csapatok fővezére, majd a Habsburg Birodalomhoz csatolt lengyel-román terület, Bukovina első polgári kormányzója lett. 1774-től tábornagy és a bécsi Udvari Haditanács elnöke volt. Élete utolsó évtizedére mind a Habsburg Birodalomban, mind Magyarországon a legkiválóbb hadvezérnek tartották, és az övéhez hasonló fényes karrier példátlan maradt.

Élete végén kegyelmet eszközölt ki a Moldvába menekült székelyeknek, akiket az általa kormányzott Bukovinában telepített le. A bukovinai székely települések közül Hadikfalvát és Andrásfalvát is őróla nevezték el hálából.

[szerkesztés] Hadik család

A leszármazottak (Hadik-Barkóczy) ma is élnek. Egyik ükunokája, gróf Hadik János 1918. október végén három napig Magyarország kijelölt miniszterelnöke volt. A Hadik család volt birtokai közül nevezetes épület a Hadik palota (Budapest, Múzeum utca), amely később a TIT székháza volt (ma a Kossuth Klub).

[szerkesztés] Emlékezete

Van több Hadik kastély is, egy Hadik András utca a XII. kerületben, és számos egyéb szervezet is viseli a Hadik nevet. Nevezetes Hadik hely volt a Hadik kávéház, amely a közeli Hadik laktanyáról kapta a nevét.

[szerkesztés] Szobra

A Hadik-szobor

Hadik András szobra, amely egyúttal a hármas huszárok emlékműve a Budai várnegyedben a Szentháromság utca - Úri utca sarkon található. 1937. április 29-én avatták fel, készítője ifj. Vastagh György.

Hadik András lovának legfényesebb pontja

„Mágikus” erejében sokáig hittek a közeli BME központi kollégiumban lakó fiatalok, de számtalanszor nézik meg a szobrot még ma is a kíváncsiskodók. Sokszor csak a szobor egyetlen pontjára, a ló heréjére koncentrálnak, amelyet a volt kollégisták szidollal fényesítettek a diákvirtus jegyében. Történt ez időnként annak ellenére, hogy a szobrot rendőrök felügyelték.

Bár a várban lévő kollégium épületét ma már más célra használják, a BME Villanykarának hallgatói mérnökké válásukkor még ápolják a szobornál a hagyományokat.

[szerkesztés] Lásd még

Ükunokája, Hadik János
Magyar szabadkőművesek listája

[szerkesztés] Irodalom

Markó Árpád: Futaki gróf Hadik András tábornagy. Budapest, 1944, Athenaeum
Ordas Iván: A királynő tábornagya. Budapest 1987, Móra Könyvkiadó
Mária Terézia hadvezére – Hadik András Hadtörténelmi Levéltárban őrzött iratainak levéltári segédlete - Szerk.: Farkas Gyöngyi. Kiadja a Hadtörténelmi Levéltár, Budapest, 2002.